2023. február 14., kedd

MIKOR ÉRDEMES GYEREKPSZICHOLÓGUSHOZ FORDULNI?

TELEX
Szerző: PEER KRISZTINA
2023.02.14.


Egy gyerek tünete a családnak mint rendszernek a zavarát jelzi – mondja gyermekpszichológus szakértőnk, aki ezúttal abban segít, hogyan és mikor érdemes pszichológus segítségét kérni, ha a gyerekünknél viselkedésbeli változást tapasztalunk.


Gyermekpszichológusként rendszeresen megkeresnek a barátaim, ismerőseim: szeretnék elmondani, mi a gond a gyerekkel, én pedig segítsek nekik abban, hogy ezzel érdemes-e felkeresni egy pszichológust. Ilyenkor mindig elmondom, hogy egyrészt nagyon nehéz egy néhány perces beszámoló után ezt felelősséggel megítélni, másrészt – ami talán sokkal fontosabb – az ezzel kapcsolatos kérdéseit, dilemmáit és az ezek nyomán megjelenő belső feszültségét ő tudja, ő érzi igazán, ezért ő tudja eldönteni, mire van szüksége.

De mindenkit arra biztatok, ha van benne bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés, akkor érdemes akár csak konzultáció keretében beszélnie egy szakemberrel, ahol majd közösen eldönthetik, merre menjen tovább a folyamat. A pszichológusi munka is egy szolgáltatás, tehát annak, aki igénybe veszi a szolgáltatást, van választása. A gyerekét pedig mindig a szülő ismeri a legjobban, ő a legkompetensebb az életében, ezért muszáj, hogy ezt a döntést ő maga hozza meg.

Ebben az írásban abban igyekszem segíteni, hogy mely kérdéseket érdemes a döntéshez végiggondolni, és mire lehet a folyamat során számítani...


SZOMJAS LESZ A DEBRECENI AKKUGYÁR, TÖBB ENERGIÁT VESZ MAJD FEL, MINT AMENNYI ÖSSZTELJESÍTMÉNYŰ CELLÁT TERMEL ÉVENTE

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2023.02.14.


Csaknem negyvenszer annyi energiát vesz majd fel a debreceni üzem, mint amennyi összteljesítményű cellát évente megtermel, és a vízigénye is bővül még – mondja lapunknak a Debreceni Egyetem korábbi rektora.


– A debreceni akkumulátorgyár most jelzett vízigénye később várhatóan növekedni fog, mert az üzemet bővíteni akarják. A jelenlegi környezethasználati engedély ugyanis pusztán a teljes tervezett projekt első lépcsőjére, egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik, ám a beruházók végig egy évi 100 gigawattórás teljesítményű gyáróriásról beszéltek. Világosan látszik továbbá az is, hogy a kínai érdekeltségű üzem évente 1640 GWh energiát használ fel ahhoz, hogy megtermeljen évi 40 GWh összteljesítményű akkumulátort. „Ez olyan, mintha egy ceruzaelem előállításához negyven ceruzaelemnyi energiát használnánk fel” – vont párhuzamot lapunk érdeklődésére Fábián István.

A Debreceni Egyetem korábbi rektorát, a szervetlen és analitikai kémia volt tanszékvezetőjét, egyetemi tanárt azután kerestük meg, hogy tegnap megkapta az egységes környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez a beruházó, a kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). A döntés a jogszabályi előírások szerint a kifüggesztés ötödik napján, február 18-én válik véglegessé.

Az eljáró Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal közleményben úgy fogalmazott: ez a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. A kiadott engedélyben a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő, s több esetben a jogszabályokban meghatározottnál szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket szabtak meg – közölték...

AZÉRT ELGONDOLKODTAM, MI LESZ, MONDJUK 10-20-30 ÉV MÚLVA...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.02.13.


Nem akarták sokan, Debrecenből. Nem akarták sokan a környékről. Nem akarták sokan az országból.

Mindegy. Megvalósul.

Azért elgondolkodtam, mi lesz, mondjuk 10-20-30 év múlva. Mikor kiderül, hogy bármennyire megszigorították, mégis tönkretette a vizet, a levegőt, a talajt, a várost, a környéket. Akkor hol lesznek azok, akik most bőszen átvitték ezt? Akik mindent elkövettek, hogy elfojtsák a szakmai hangokat is, akik állították, hogy politikai befolyásolás csupán az emberek félelme?

Amikor a felelősöket keresik, akkor vajon kire fogják? A szakértőkre, ahogy szokták, akik most véleményt adtak, hogy az akkumulátorgyár nem károsítja a környezetet? És mi lesz, ha megtalálják a felelősöket? Min változtat majd?

És velük mi lesz, akik nem mertek kiállni, de csendben hagyták, hogy ez történjen, a háttérben hallgatva, még, ha a lelkük mélyén tudják is, hogy nem igazak az állítások? Ők hogy számolnak majd el, milyen kibúvókat keresnek? Hogy nem tehettek mást?

Mindig van választás.

Egyben biztos vagyok: nincs az a pénz, amiért megérné kockáztatni a jövőt. A környezet védelme pedig a jövőről szól. Más országokban.













7 KÉRDÉS, AMELY MEGMUTATJA, LESZÜNK-E AKKUNAGYHATALOM

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2023.02.13.


Egy rövid ideig felcserélődött a megszokott riporter-interjúalany felosztás a Megbeszéljük című műsorban, hiszen Róna Péter közgazdász kérdezett. Mégpedig azokat a kérdéseket tette fel, amelyeket ideális médiakörnyezetben azoknak a politikusoknak kéne megválaszolni, akik akkumulátor-nagyhatalmi álmokat dédelgetnek. A kérdésekre ezúttal a riporter, Bolgár György adott válaszokat azok helyett, akiknek ez lenne a feladata.


A nagyhatalommá váláshoz elengedhetetlen, hogy aki hatalmat akar szerezni, az rendelkezzen azokkal az információkkal, amik az érdemi döntések meghozatalához szükségesek, illetve rendelkezzen ezen döntések végrehajtásához szükséges eszközökkel is. Ha Magyarország és az akkumulátorgyártás kapcsán feltesszük a kritikus kérdéseket, akkor kiderül, a közelében sem vagyunk a nagyhatalmi státusznak – mondta Róna Péter közgazdász, majd elkezdte sorolni a kérdéseket.

1. Kinek a tulajdonában van a Debrecenben alkalmazandó technológia és annak minden további fejlesztése beleértve azokat a fejlesztéseket, amiket a debreceni gyár magyar mérnökei, alkalmazottai hoznak létre?

– Ez mind a CATL elnevezésű kínai cég tulajdonát képezi – érkezett a válasz Bolgár Györgytől. A magyar gyár pedig addig használhatja ezt a lincencet, amíg a CATL ezt engedélyezi neki – egészítette ki Róna Péter.

2. Ki állapítja a termék árát?

– Ismét a kínaiak – felelte a riporter.

3. Ki dönti el, hogy kinek lehet eladni a terméket?

– Orbán Viktor biztosan nem – sejtette a választ Bolgár György.

4. Ki dönti el, hány kínait vagy egyéb külföldit hoznak be az országba és alkalmaznak a gyárban?

– Az állam és a CATL közötti szerződés tartalmazza, hogy a kínaiaknak joguk van behozni az országba annyi és olyan nemzetiségű munkást, amennyit és amilyet csak akarnak – ezt már Róna Péter válaszolta meg.

5. Mi a gyár, illetve a tulajdonosának a felelőssége a várható környezeti károkért, mint például az ivóvíz minőségének a romlása?

– Be kell tartani a magyar törvényeket, szabályokat, különben "komoly" büntetéseket, akár néhány millió forintot is kifizettetnek velük – mondta Bolgár György. Róna Péter ugyanakkor rávilágított, hogy a büntetést nem a külföldi tulajdonos fogja fizetni, hanem a magyar vállalat.

6. A haszon mekkora hányadának kell Magyarországon maradni, illetve mekkora hányad hagyhatja el az országot?

– Ha csak Orbán Viktor úgy nem dönt, hogy a nép nevében lefoglalja a profitot, akkor a kínaik elvihetik a profitot, ahova akarják – fogalmazott meg egy utópisztikus eshetőséget Bolgár György.

7. A fejlett országokban létrehozott akkugyárak várható hozzáadott értéktermelő képessége 50 és 60 százalék között van. A debreceni gyár várható hozzáadott értéktermelő képessége mintegy 20 százalék lesz. Mi következik ebből?

– "Ettől kezdve a beruházás már eleve nem versenyképes a nyugatiakkal szemben, hiszen azok az esetleges Magyarországról jövő konkurenciát egy szerény árleszállítással – amire sokkal nagyobb mértékű hozzáadott érték termelési képesség teret ad – már padlóra tudják vinni a debreceni gyárat" – magyarázta Róna Péter.

A válasz egyértelműen mindegyik esetben, hogy a hatalom nem a magyarok, hanem a kínaiak kezében van – foglalta össze a közgazdász. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ki kellene maradnunk egy ilyen beruházásból, hanem egészen más szerkezetet kellett volna kitárgyalni a kínaiakkal, tette hozzá.

Nevezetesen egy olyan szerkezetet, amit maguk a kínaiak hoztak létre korábban, és ütöttek nyélbe német autógyárakkal – mint például a Volkswagen –, ahol mindegyik esetben a kínaiaknak 51 százalékos döntési joguk van – mondta Róna Péter. Hozzátette, a legvalószínűbb, hogy a CATL éppen azért jött Magyarországra, mert a magyar állam az égvilágon semmi feltételt nem szabott meg a kínaiaktól a beruházással kapcsolatban.

Nem lehet, hogy kényszerpályán vagyunk? Például amiatt, hogy máshogyan nem jönne be működő tőke Magyarországra, csak úgy, hogy adunk nekik mindenféle kedvezményeket, és nem nézünk szigorúan a körmükre? Ezzel pedig fönn lehet tartani a gazdaság folyamatos növekedését, és azt lehet hirdetni és érezhetővé is tenni a társadalomban, hogy a kormány mindent megtesz a gazdasági növekedés érdekében? – kérdezte a riporter.

Róna Péter szerint a volt szocialista országok mind sokkal nagyobb mértékben fejlődtek, mint a magyar nemzetgazdaság. Mind létre tudtak hozni egy demokratikusnak nevezhető intézményes rendszert, kivéve Magyarországot – tette hozzá. Nem kedvezményeket és a törvények megkerülhetőségét kéne ajánlanunk a külföldi beruházóknak, hanem jogbiztonságot, demokráciát, képzett munkaerőt, működőképes egészségügyi ellátást és jó oktatást – fejtette ki a közgazdász.

Ugyanakkor a magyar társadalom eltűri ezt az ostoba gazdaság- és külpolitikát, amit az Orbán-kormány követ – mondta Róna. "Itt a magyar társadalommal van egy alapvető, nagyon komoly gond, aminek a következményeit most már világosan láthatjuk, és aminek a következményei megnyilvánulnak ilyen esetekben, mint például ez az akkugyár Debrecenben" – nyilatkozta.

SZABAD-E VÍZIGÉNYES AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL ELÁRASZTANI AZ ASZÁLYOKTÓL SÚJTOTT MAGYARORSZÁGOT?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.02.14.


Az akkumulátortéren piacvezető kínai cég, a CATL debreceni gyárának építése egyes számítások szerint Magyarország történetének legnagyobb külföldi beruházása lenne, ráadásul a 3000 milliárd forintos projekt finanszírozásából a magyar kormány is jócskán kiveszi a részét, miközben a teremtett munkahelyek jelentős hányadát külföldi munkaerővel töltenék fel.

Csakhogy a nemzeti konzultációk kormánya a jelek szerint úgy igyekszik akkumulátor-nagyhatalommá tenni Magyarországot, hogy erről meg sem kérdezi a helyieket, akik már csak a tájékoztatás hiányában is jogos félelmekkel közelítik meg az egyes gigaberuházásokat. Mennyire terhelik meg a környezetet az épülő üzemek? Lesz-e belőlük haszna a városnak, vagy inkább csak viszik a pénzt és elfoglalják a földeket? Jönnek-e tömegesen vendégmunkások, akik felborítják a helyi élet megszokott rendjét? Tényleg erre kell felhasználni az ország vízkincsét, miközben évről évre egyre nagyobb aszály sújtja a mezőgazdaságot, ami végül az élelmiszer-inflációban mutatkozik meg?

Ezekre a kérdésekre az érintettek máig nem kaptak megnyugtató válaszokat, cserébe a debreceni gyár kiemelkedően magas vízhasználatáról szóló tanulmányt eltüntették a kormányhivatal honlapjáról, Szijjártó Péter külügyminiszter nem győzi hangsúlyozni, hogy a gyárépítések ellen tiltakozók idegen érdekeket szolgálnak, és persze a hatóságok is immunisak mindenféle társadalmi vitára: február 13-án, hétfőn a gödi Samsung-gyár megkapta az engedélyt a bővítésre a tűzvédelmi szabálytalanságok miatt szót emelő lakosok tiltakozása ellenére, és ugyanezen a napon a debreceni CATL-üzem is megkapta a kormányhivataltól a környezethasználati engedélyt...

VODAFONE-VÁSÁRLÁS: ROGÁN ANTAL BIZALMASAI FOGLALTÁK EL A KULCSPOSZTOKAT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.02.14.


A miniszter jobbkeze is helyet kapott a távközlési vállalat vezetésében, ahogy a turisztikai támogatásokat osztó Guller Zoltán is.


Nemrég zárult le a Vodafone Magyarország felvásárlása, amelynek eredményeként a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a távközlési vállalatban, a többségi, 51 százalékos tulajdonos pedig közvetetten a 4iG Nyrt. lett. Ennek megfelelően a közelmúltban átalakították a társaság vezetését, amelybe Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bizalmasai kerültek be – derült ki a cégadatokból.

Az Opten céginformációs rendszer nyilvántartása szerint február 9-én, vagyis múlt csütörtökön jegyezték be az új, öttagú igazgatóságot.

A Vodafone új vezetésében helyet kapott Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke.

Nagy egyben igazgatósági tag az Antenna Hungária Zrt.-ben, melyben szintén az állam a kisebbségi tulajdonos a többségi tulajdonos 4iG Nyrt. mellett.

Ugyancsak bekerült a Vodafone igazgatóságába Guller Zoltán. Őt a kabinetminiszter tavaly nevezte ki az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosnak. A szintén Rogán Antal alá tartozó Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságába is bekerült tavaly Guller, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke is, vezetése alatt az ügynökség nagyvonalúan osztogatta az egyedi támogatásokat a NER-köreibe tartozó vállalkozóknak...

KULTÚRHARC PIACI ALAPON – AZ ÖTÖDIK ORBÁN-KORMÁNY KULTÚRPOLITIKÁJA

MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.02.14.


...A Fidesz-kormányok szerint tehát a kultúra vagy az „emberi erőforrások” problematikájához tartozik, vagy valamiképp a vállalkozásfejlesztéshez hasonló ügy (ugyanis az „innováció” szó valójában ezt takarja).

Ezekből is látszik, mit gondol a kultúráról a kormány: a kultúra egy kitöltendő üres hely, egy használatba veendő eszköz, irányítandó és uralandó terület.


A kormánypárt kultúráról alkotott elképzeléseit (vagy annak hiányát) nagyobb terjedelemben foglalta össze korábban Békés Márton a Kulturális hadviselés. A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata (2020) című könyvében. A könyv központi témája – ahogy erre a könyv recenzense, Farkas Zsolt is rámutatott – a háború, kultúráról valójában nincs benne szó.


„… [Békés javaslatai] hatalomszerzési, stratégiai és taktikai jellegűek, praktikusak, formálisak, módszertaniak, annak módozatait részletezik, hogyan kell a »barátoknak« kiszorítani és/vagy figyelmen kívül hagyni az »ellenséget« – és szinte semmilyen tartalmi vonatkozást nem érintenek: miféle konkrét magyar kulturális, művészeti, irodalmi, népi, szociokulturális, humántudományi stb. hagyományok, művek, irányzatok lennének ennek a mélyreható és szerteágazó váltásnak az alapjai és iránymutatói. (Békés csak politikai témájú műveket olvas, azon belül is a hatalomszerzés foglalkoztatja – a kultúra egyéb területei kevéssé érdeklik.)” – írja a könyvről Farkas Zsolt.

A mostani változtatást is ebben a háborús gondolkodásban fogant taktikai irányváltásként értékelhetjük. Tekintve az eddigi háború részleges eredménytelenségét (ez persze relatív, de úgy tűnik a kormány is úgy értékeli, hogy változtatni kell) új taktikára van szükség: valamely minőségellenőrzési rendszerre, amely szavatolja, hogy picivel jobb, vagy legalábbis népszerűbb kulturális termékek jönnek létre a NER kohójában, a megfelelő emberek és intézmények kapnak támogatást.

„Az állami támogatásokhoz ezentúl elvárásokat társítunk: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése fontos tényező. A tervek szerint az idén már ilyen keretrendszerben működünk.” – nyilatkozta Csák János...

ITT OLVASHATÓ 

“BÖLCSÉSZ BORSOD” VAGY KŐKEMÉNY VALÓSÁG? I MONOSZKÓP TEREPMUNKA A LARRY C. FILMRŐL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.02.13.



Segíthet a popipar kitörni a gettóból? Serrano története nem ezt mutatja, Bernáth Szilárd Larry című filmje pedig nem erről mesél. De mit mutat ezzel szemben a borsodi valóságról? Szilárddal, a film rendezőjével ennek jártunk utána Ózdon és Kazincbarcikán. A kritikusok szerint a Larry egy stilizált “bölcsész Borsodot” ábrázol, mások az utóbbi évek legőszintébb szociodrámájaként emlegetik a filmet. 

Mennyire elégedett a rendező filmjének realizmusával és radikalizmusával? Hogy látja mindezt a filmben önmagát alakító CsalaDo, és mit gondol ő Serranoról? Hogyan vélekedik a tehetségkutatókról és a szegregátumokból való kitörés lehetőségeiről a hátrányos helyzetű diákokat oktató Don Bosco iskola igazgatója? 

Tóth Jakab ebben az adásban ezekre a kérdésekre is keresi a választ.

ITT NÉZHETŐ MEG 

VIKTOR ÉS BALÁZS FELÜLT A TRANSZFÓBSZIBÉRIAI EXPRESSZRE

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2023.02.14.



Viktor és Balázs felült a Transzfóbszibériai expresszre.

BOD PÉTER ÁKOS: HA A POLITIKAI SZEMPONTOK FELERŐSÖDNEK, A SZAKMAIAK VISSZASZORULNAK

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.02.13.


A kormányzati munka minősége nem jó Magyarországon, az államigazgatásban ugyanis a szakmai szempontokat felülírták a politikaiak. Bod Péter Ákos szerint a kormánynak nem kell félnie a sajtótól, az ellenzék nem számít, és „ez az egyenes út a szakmai standardok csökkenéséhez”. Az Európai Unióhoz csatlakozó volt szocialista országok utolsó harmadában vagyunk, a lemaradásunk nemcsak az EU-hoz képest szembetűnő, hanem 
a rendszerváltó tagállamok is elhúztak mellettünk.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az Antall-kormány volt ipari minisztere, és egykori jegybankelnök szerint nem sikerült az uniós támogatásokat hatékonyan felhasználnunk és az országban befektető multinacionális cégek esetében sincs elmozdulás a nagyobb hozzáadott értékkel bíró termelés irányába...

KOVÁCS ZOLTÁN: ORBÁN RENDSZERE PÚP AZ UNIÓ HÁTÁN

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2023.02.14.


Kovács Zoltán szerint sunnyogás, hogy kivonták a kormánytagokat és társaikat az egyetemi kuratóriumokból, mert az alapítványok maradnak, az átláthatóságuk továbbra sem megoldott, és a helyzet nem változtat a pénzek elosztásán, legfeljebb nem politikusok felügyelik az egészet. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában az Élet és Irodalom főszerkesztője hozzátette, ugyanolyan megbízható emberek ülnek ott a továbbiakban is.


Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány mindig másra mutogat, most Kövér László házelnök mondta azt, hogy körül kell nézni Európában, mert máshol is ülnek politikusok egyetemi vezetésben. Tényleg van ilyen Európában, de nem az a jellemző, az a kivétel – tette hozzá.

„Ebből a kivételből csinálták meg Magyarországon azt, hogy 21 egyetemi vezetésében ül politikus.”

Az uniónak púp vagyunk a hátán, mert nem gondolták, hogy egy ilyen rendszer, mint Orbáné, kinő Európa közepén. Ha valaki ezt mondja 2003-ban, ezt nem hiszi el senki – mondta Kovács Zoltán arról, hogy az ilyen és hasonló cselekedeteket már az Európai Unió sem tudja értékelni. „Most annyi baja van az uniónak, itt van a nyakán a háború, a bevándorlás. A magyar ügy is nagyon fontos, de az Európai Unió szempontjából inkább túllépnek ezen és meggondolják, hogy odaadják-e a pénzt, amit Orbánék akarnak. Én is úgy látom, hogy ez most nehezebben fog menni.”

Ilyen könnyedén lerázni a felelősséget egy vezetőről, hogy Varga Judit kapta Völner Pált, azaz megörökölte az elődjétől, elég bizarr – tért át a főszerkesztő arra, hogy az egyik legnagyobb korrupciós ügyben, amely érinti az Igazságügyi Minisztériumot, a tárca vezetője meg sem szólal. „Varga Juditnak illene válaszolni, elmondani, hogy mi erről a véleménye, de érdemben még nem szólalt meg és talán nem véletlenül” – fogalmazott a Völner-Schadl ügyről, amellyel kapcsolatban a hanganyagok szivárogtatásáról is beszélt. A kiszivárgott beszélgetéseket egyébként így önmagukban leközölni veszélyes, mert azoknak a környezetét fel kellene tárni, meg kellene tudni, kik szivárogtatnak és miért – mutatott rá. Ez egy kényes ügy a sajtó szempontjából, de ha már ott van az anyag a kezében, akkor közre kell adni.

„A személyi állomány nagy része tudott arról, mi folyt ott, erre mondta Gulyás Gergely, hogyha tudtak róla, miért nem tettek följelentést. Kik tettek volna? Az államtitkár beosztottjai? Ebben a rendszerben, ebben a politikai kultúrában, ha valaki feljelenti a felettesét, az megüti a bokáját. Nincs a minisztériumban belső ellenőr? Ott történhet bármi? Az egész ország beszélt arról, hogy összevissza nevezik ki a végrehajtókat, a bírókat és érdekes módon, csak a minisztériumban nem tudtak róla.”...



A KÍNÁTÓL TÁVOLÓDÓ EURÓPÁBA ÉS MAGYARORSZÁGRA JÖN A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.14.


Pár éve még több mint egy tucat európai ország alkotott a kínaiakkal baráti tömböt, de minél tovább tart az ukrajnai háború, annál több barátot veszít el Kína Európában. A külügyminiszterük Münchenbe jön, és meglátogatja Oroszországot és Magyarországot is. A magyar külügyminiszter egy feszült pillanatban látogatott el Fehéroroszországba. A Newsweekben magyarok magyarázzák, hogy miért ellenséges a magyar kormányzati politika Ukrajnával. Nemzetközi lapszemle.

Szijjártó Péter minszki utazására akkor kerítettek sort, amikor 35 ország az orosz és a belarusz sportolók eltiltását követeli a jövő nyári olimpiai játékokról, írja a Reuters. A hírügynökség a tiltást követelő országok közt kiemeli a balti és az észak-európai országokat, valamint Lengyelországot, továbbá megjegyzi, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság részéről nem válaszoltak a Reuters által feltett kérdésekre.

Magyarországot is felkeresi Vang Ji kínai külügyminiszter, amikor ellátogat Európába, és részt vesz a most péntektől vasárnapig tartó müncheni biztonsági konferencián, írja a Reuters. Vang Oroszországba, Franciaországba, Olaszországba és Magyarországra is elutazik. A hírügynökségi jelentés szerint Münchenben Kamala Harris alelnök fogja képviselni az Egyesült Államokat.

Kína és Európa ellentmondásos kapcsolatának egyik szeletéről terjedelmes cikket is találunk a New York Timesban. Andrew Higgins, a lap tudósítója, a dél-morvaországi Pasohlávky településre utazott, amelynek a határában - nyolc évvel ezelőtti pekingi látogatásán - a cseh államfő felajánlott egy jelentősebb földterületet, hogy ott hozzák létre Kína európai "kapuját". A kiszemelt részt 2018-ban meg is vásárolta egy kínai ingatlanfejlesztő cég, amely ambíciózus terveket szőtt terjeszkedő gyógyfürdő-komplexumról és lakásépítésekről.

Az egész azonban csigalassúsággal haladt, és végül megrekedt, a kínaiak által tulajdonolt területen a helyi gazdák ma kukoricát termesztenek.

A New York Times szerint Pasohlávky története arra mutat rá, hogy a kínaiak tengerentúlon megvalósított üzleti modellje igen nagy mértékben támaszkodik a fogadó ország kormányának és a helyi hatóságoknak az erőteljes támogatására. Az olyan autoriter, Peking-barát vezetők közt, mint a magyarországi és a szerbiai, könnyebb szert tenni támogatásra, mint az olyan demokráciákban, amilyen a Cseh Köztársaság – írja az amerikai tudósító, aki szerint a kínai projektek ez utóbbi helyeken adminisztratív nehézségekkel, környezetvédelmi aktivistákkal és önkormányzati tisztségviselőkkel kénytelenek megbirkózni.

Emlékeztet arra is, hogy Jan Lipavsky cseh külügyminiszter nemrégiben egy interjúban kijelentette: Kínának Ukrajnával kapcsolatban elfoglalt álláspontja arra készteti Prágát, hogy újra átgondolja Kínához fűződő politikai és gazdasági viszonyát. A miniszter egyúttal az a szemrehányást tette Peking címére, hogy nem váltja valóra beruházási ígéreteit.

A lap megszólaltja Philippe Le Corre francia Ázsia-kutatót is, aki szerint a Kína által korábban barátinak tartott Kelet-Európában szertefoszlóban van a megbízható támogatói viszony, és minél tovább tart az ukrajnai háború, annál több barátot veszít el Kína Európában. Peking 2012-ben 16 kelet-, illetve közép-európai országot vett rá arra, hogy csatlakozzon az általa vezetett diplomáciai-gazdasági tömbhöz: ezt 16+1-nek nevezték el. 2019-ben ez Görögország belépésével 17+1-re bővült, most azonban már csak 14+1-ről beszélhetünk, miután 2021-ben Litvánia, tavaly pedig Észtország és Lettország is kilépett. Miloš Zeman elnök hivatali idejének lejártával megnyílt a lehetőség, hogy a Cseh Köztársaság is otthagyja a kínaiak trójai falovának tekintett tömörülést.

Az amerikai Newsweek Tárnok Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-stratégiával foglalkozó kutatóintézete megbízott vezetőjének az írását közli, amely elmarasztalja Ukrajna nemzetiségi politikáját. Az amerikai portál hangsúlyozza, hogy a cikkben kifejtett álláspontok a szerző saját nézeteit tükrözik.

Tárnok szerint a tavaly december közepén a kijevi parlamentben elfogadott nemzeti kisebbségi törvény hivatalosan deklarált célja ugyan az, hogy eleget tegyen a nemzeti kisebbségek védelmét előíró EU-csatlakozási követelménynek, valójában azonban ez a törvény megfosztja ezeket a kisebbségeket korábban élvezett jogaiktól. A magyar elemző szerint a Krím 2014-es orosz annektálása után, 2017-ben olyan oktatási törvényt, két évvel később pedig olyan állami nyelvtörvényt hoztak az orosz agresszióra adott válaszként, ami Európa legsötétebb évtizedeit idéző, etnikai gyűlöletet árasztó neonacionalizmussal reagál.

Bár ennek a politikának a célkeresztjében a kelet-ukrajnai orosz nyelvű lakosság állt, sújtotta a többi nemzeti kisebbségi közösséget, így a bolgárt, a lengyelt, a románt és a magyart is – hangsúlyozza Tárnok Balázs, aki szerint a Nyugatnak világossá kell tennie, hogy ha a függetlenségéért harcoló Ukrajna komolyan gondolja a nyugati integrációt, akkor tiszteletben kell tartania saját kisebbségének a jogait, és a jogaikat helyre kell állítania.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HODÁSZ ANDRÁS A SZEXUÁLIS ZAKLATÁSRÓL: IRGALMATLANUL NEHÉZ KIMONDANI, ÉS NEM JÓKEDVEMBEN CSINÁLOM

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, LENGYEL-SZABÓ PÉTER, SZILLI TAMÁS, SZILÁGYI MÁTÉ
2023.02.14.



Hodász András néhány napja egy cikkben jelentette be, hogy kamaszkorában többször szexuálisan zaklatta egy pap. Ezek után készítettünk vele videós interjút, amely során Hodász beszélt az őt ért abúzus körülményeiről, az árulkodó jelekről, az egyház és a zaklatások viszonyáról, valamint hogy milyen okok miatt hagy fel a papi hivatással.


Az interjú tartalmi összefoglalója:

Úgy érzi, a magyar társadalomnak meg kell tanulnia, hogyan kell kezelni egy olyan helyzetet, mint amilyen a szexuális zaklatások feldolgozása és az áldozatokhoz való viszonyulás.

A szülőknek azt üzeni, hogy figyeljék a jeleket. Jó, ha egy gyerek jóban van a tanárával, edzőjével, papjával, de „amikor azt vesszük észre, hogy felhívja magához”, amikor az már nem egy sima tanár-diák viszony, akkor kezdjenek el beszélgetni a gyerekkel.

Az áldozatok nem azért állnak elő, hogy magukat mutogassák, vagy mert figyelmet akarnak. „Irgalmatlanul nehéz egy ilyet kimondani, és nem jókedvemben csinálom, de ha tudunk arról beszélni”, hogy a társadalom kezdje el megérteni, hogy mik azok a jelek, amikre figyelni kell, akkor már nyert ügyünk van – mondta.

Egyik nap kedvenc, másik nap utolsó kutya

Az ő esetében az történt, hogy egy fiatal és népszerű pap sok fiatalt gyűjtött maga köré, és jó ideig nem tűnt fel senkinek, hogy gyanúsan exkluzívak ezek a barátságok. Hónapokig tartott a szexuális zaklatás, aminek úgy lett vége, hogy az elkövetőre „hajnalban rárúgták a rendőrök az ajtót”.

Nem tudja pontosan, hány gyerek lehetett érintett abban az ügyben, de egy tucatra tippel. Az elkövetőt nem kívánta megnevezni, de elárulta, hogy az illető már 2007 vagy 2008 óta nincs egyházi kötelékben. Lefolytattak egy eljárást, és kitették, a rendőrség gyermekpornográf felvételeket talált a számítógépén..
.

TÖRTÉNELEMTANÁR TANÍTJA A KÉMIÁT, FEJLESZTŐPEDAGÓGUS A MATEKOT – KÉNYSZERMEGOLDÁSOK A HIÁNYZÓ TANÁROK PÓTLÁSÁRA I.

ÁTLÁTSZÓ / KÖZOKTATÁS
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2023.02.10.


Szerettük volna megtudni, hogy pontosan hány szaktanár hiányzik a közoktatásból, de se az Oktatási Hivatal, se a Központi Statisztikai Hivatal nem tudta ezt megmondani. Az oktatásért felelős Belügyminisztérium pedig nem is válaszolt az adatigénylésünkre. Beszélgettünk azonban olyan pedagógusokkal, akik a saját végzettségüknek megfelelő tantárgyakon felül állandó jelleggel,

kényszermegoldásként reáltárgyakat is tanítanak.

A közoktatás problémáiról mostanában számos cikk születik a téma aktualitása miatt. Mi is írtunk többek között a diáktüntetésekről és a tanárhiányról, amiről egy átfogó videóriportot is készítettünk.

Mindeközben a szülők, diákok és pedagógusok részéről ismert, ám a szélesebb közvélemény számára kevésbé feltárt jelenségként lappang a rendszerben azoknak a tanároknak a problémája, akik – szakos jelentkezők hiányában – saját tantárgyaikon felül elvállalják állandó jelleggel olyan tantárgyak tanítását is, amelyekhez nincs szakképesítésük.

A jelenség nem újkeletű, az elmúlt években viszont különösen égető problémává vált. Kiváltképpen az idei, 2022/23-as tanévben, amikor egyre többen mondanak fel azért, mert a kormány következetesen ignorálja a pedagógustársadalom követeléseit, vagy mert az elszálló árak miatt ellehetetlenül a megélhetésük...

A MINISZTEREK TÁVOZÁSA MÉG KEVÉS LEHET AZ EGYETEMI PÉNZEK KISZABADÍTÁSÁHOZ

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.02.14.


December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez...

“ORBÁN VIKTOR AKTÍVAN TERJESZTI A HÁBORÚVAL KAPCSOLATOS OSTOBASÁGOKAT” – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.14.


Mondta egy lengyel diplomáciai szakértő a The Guardiannek


A lap szerint Orbánnak még néhány konzervatív barátja is riadtan figyeli, ahogy a miniszterelnök Oroszországnak udvarol, ez pedig hatással volt a lengyel-magyar kapcsolatokra is.


Újabb frontot nyit a kormány, nem hajt végre egy strasbourgi ítéletet

A strasbourgi bíróság szerint jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer.

Moldáv elnök: Oroszország külföldi szabotőrökkel akarja megdönteni az ország vezetését

Oroszország Moldova elleni terveiről Volodimir Zelenszkij is beszélt a múlt héten az Európai Unió vezetőinek az ukrán hírszerzés információira hivatkozva. Mint mondta, az ukránok lehallgatták az orosz hírszerzés terveit arról, hogyan kebelezné be Oroszország Moldovát, a tervekről pedig már tájékoztatta Maia Sandut.

Rogán Antal kabinetfőnöke is bekerült a Vodafone új vezetésébe

Nagy Ádám egyben igazgatósági tag az Antenna Hungária Zrt.-ben, melyben szintén az állam a kisebbségi tulajdonos a többségi tulajdonos 4iG Nyrt. mellett.

Még itt: Nem vizsgáztathat a tanársegéd, aki segített Rogán Antal kabinetfőnökének, hogy 
Lapít a minisztérium, nem árulják el, találkozott-e Varga Judit Schadl Györggyel

Két beadványra is ugyanazt a sablonválaszt küldte Répássy Róbert államtitkár.

A BMW-akkugyár költségének közel 40 százalékát a magyar kormány fizeti

Az 51-ből 22 beruházás esetében egyetlen új munkahely sem jön létre, és a tavalyi támogatásokból összesen 3686 munkahelyet teremtenek.

Áder János: A debreceniek megnyugodhatnak

Mondja az, aki milliókat kap a bolygóvédő – “környezetről, vízről, klímáról” – alapítványára.

Szabad-e vízigényes akkumulátorgyárakkal elárasztani az aszályoktól sújtott Magyarországot?

Honnan jött most a kormány mindent felülíró akkumulátormániája, és mi az igazság az akkuipar környezeti hatásaival kapcsolatban?

Vághatják a fákat, a pláza és egy lakóház után három irodaépület is megkapta az építési engedélyt a tervezett zuglói NER-beruházás helyszínén

A fővárosi kormányhivatal indítványára a Kúria még január végén visszamenőleg megsemmisítette a zuglói önkormányzat tavaly nyáron elrendelt változtatási tilalmáról szóló rendeletét, amellyel az Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz több szálon is kötődő Balázs Attila cégének hatalmas lakónegyed építését akadályozták volna meg.

Miért ölt meg ennyi embert a törökországi földrengés?

2018-ban például olyan törvényt fogadtak el, amelynek értelmében díj ellenében építkezési engedélyt kaphattak azok az épületek is, amelyek korábban nem feleltek meg a katasztrófavédelmi előírásoknak.

Putyin és az orosz kommunisták vezetője is biztos a győzelemben

„Kötelesek vagyunk győzni, és győzni is fogunk.”

A Novo Ogarjovó-i államfői rezidencián tartott tanácskozásukon bizonyára dalban is elmondták ugyanezt.

ORBÁN VIKTOR LEHET AZ ÚJ HIDEGHÁBORÚ NAGY VESZTESE

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.02.13.


Az orosz-ukrán háború eszkalálódása nagyon nem jött jól Orbán Viktor számára, hiszen a nyugati országok jóval egységesebbé váltak, mint amilyenek a putyini agresszió megindulása előtt voltak, és ő egyre inkább kilóg ebből a szövetségből. A magyar kormányfő nem véletlenül szajkózza, hogy békét kellene kötni minél előbb, ám azt éppen az általa támogatott orosz fél miatt nem lehet tető alá hozni. Putyin ugyanis csak akkor maradhatna hatalmon, ha az általa kitűzött területszerző célt el tudná érni, ettől pedig egyre távolabb kerül.

Oroszország és Nyugat között néhány évtizedig szünetelt a nyílt ellenségeskedés, ám az ukrajnai inváziót követően ismét felerősödött a hidegháborús retorika mindkét oldalon. Ez azt jelenti, hogy a mostani háború hasonló módon zajlik, mint annak idején a vietnami vagy az afganisztáni konfliktus. Az előzőben az amerikaiak nyíltan hadviselő felekké váltak, az utóbbiban a szovjetek tették ugyanezt. Az ellenlábas hatalmak ugyanakkor más konfliktusokban is a háttérből segítették szövetségeseiket, ha nyíltan nem is vállalták fel a szerepüket.

Orbán Viktor pontosan tudja, hogy számára ez a kétpólusú világ nem tartogat túl sok jót, hiszen a lavírozás nagymestereként komoly előnyre tudott szert tenni az elmosódott arcvonalak terepén. Számára ideális szerep volt ugyanis egyszerre az EU tagjának lenni, annak megannyi előnyét élvezni, ugyanakkor különösebb következmények nélkül dörgölőzhetett Oroszországhoz és Kínához, és építhette kapcsolatait az úgynevezett türk államok despotáival.

A magyar külpolitika ezért meglehetősen esetlenül mozog ebben a légüres térben, hiszen folyamatosan magyarázkodnia kell, miért kedvez döntéseivel az agresszornak...

LAKATOS PÉTER: NAGYON REMÉLEM, HOGY NEM TÖRTÉNIK MEG AZ ELKÉPZELHETETLEN

24.HU / DELLA
Szerző: 24.HU
2023.02.08.



Ajjaj – összefoglalóan ez volt a gondolata Lakatos Péternek, amikor Orbán Viktor uniós tagságunkkal kapcsolatos szkeptikus kijelentéséről kérdeztük a Della friss adásában. A Videoton Holding egyik tulajdonosa, társigazgatója nincs arról meggyőződve, hogy a többi uniós tagállamnál, illetve az Egyesült Államoknál jobb kilátásokkal kecsegtet a türk vonal. „Számomra annyira abszurd, hogy ne oda tartozzunk, ahova tartozunk, hogy nem akarom komolyan gondolni, hogy valaki ezt komolyan gondolja” – hangzik el a műsorban. Amiben szóba került a debreceni akkumulátorgyár ügye is: Lakatos Péter szerint nem jó, ha nagyon leegyszerűsödik az erről folyó vita, de ha választani kell, hogy még egy BMW-gyár vagy egy aksigyár települjön oda, akkor inkább az előbbit választaná. Fontosnak tartja, hogy olyan iparágakba érkezzenek befektetők, amelyek második, harmadik körös beszállítói közé magyar cégek is odaférnek. Az akkumulátorgyártást nem tartja ilyennek: amikor „Kelet-Európa talán második legnagyobb akkumulátor-szerelő vállalatként” a Videoton megkereste a már idetelepült cégeket, ott azt a választ kapták, hogy „nekik angolra sincs lefordítva a rajzuk, mit keresünk itt, a következő tizenhét évre megvannak a távol-keleti beszállítói
k”.

KELL-E FÉLNI ATTÓL, HOGY MÉRGEZNEK AZ AKKUMULÁTORGYÁRAK?

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2023.02.13.


- A gazdaság kibocsátásmentesítésének nagy nyertese az elektromosautó-ipar. A hozzá kapcsolódó akkumulátorgyártás éppen most nő hatalmasra Magyarországon, ezért cikksorozatban foglalkozunk vele a Telexen. Az előző részben azt jártuk körül, mi az iparág világgazdasági és hazai jelentősége.

- Ezúttal azt mutatjuk be, milyen irányba fejlődik a technológia, milyen folyamatok zajlanak ezekben a gyárakban, mennyire tud zöld lenni az ágazat elvileg, és mennyire az a gyakorlatban.

- Ha a nyersanyagok kitermelésétől a hulladékfázisig nézzük az akkumulátorgyártást, akkor sok környezetkárosítást találunk. De a technológia folyamatosan fejlődik, és végső soron mi döntjük el, meghozunk-e bizonyos kompromisszumokat a fenntarthatóság érdekében.

- A Magyarországot érintő akkugyártás lokális hátrányait könnyen minimalizálni lehetne, Svédországban és Németországban például nincs balhé a nagy kapacitások kiépüléséből. A kulcs a lépték, valamint a szigorú szabályok, és azok betartatása. Itthon egyelőre egyik sem stimmel.

Ahogy a klímakatasztrófától való félelem lassan áthatja az élet minden területét, úgy lesz belőle egyre nagyobb üzlet is. 2023-ban a teljes világgazdaságban gőzerővel zajlik a klímasemlegességi átmenet, minden szektorban igyekeznek zöldíteni, vagy legalább zöldre festeni magukat a cégek.

A fenntarthatósági fordulat egyik legnagyobb nyertese az elektromobilitás és a vele összefonódott akkumulátorgyártás. Mivel az akkuk legnagyobb felvevőpiacát ma az elektromosautó-gyártók adják, ezért a következőkben rájuk fókuszálunk, de érdemes tudni, hogy a jövőben a megújuló energiára való áttérés miatt egyre több akkumulátor kell majd a nagy akkuparkoknak is.

Gyakran találkozni azzal az érveléssel, hogy tulajdonképpen nem is olyan környezetbarát az elektromos autózás: a közlekedés közbeni üvegházgáz- és füstkibocsátást persze megszünteti, de cserébe a járművek gyártása sok szempontból szennyezőbb, mint a fosszilis üzemanyagokkal működőké. A kritikának van alapja, mint a cikk során látni fogjuk, az elektromos járművekhez nélkülözhetetlen akkumulátorokhoz ma még sok kártékony tevékenység tapad. Az, hogy a világ mégis ebbe az irányba billen, leginkább annak köszönhető, hogy az éghajlatváltozás fenyegetése miatt minden más környezetvédelmi szempont fölé került az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogása.

Teljes életciklusra vetítve az elektromos autókhoz is kapcsolódik emisszió, de ez nem éri el a benzines, dízeles járművekét még olyan országokban sem, amelyekben az áramtermeléshez is sok fosszilis energiahordozót használnak. Ahol pedig az áramszektor nukleáris vagy megújulóenergia-forrásokon alapul, ennél is sokkal jobb ez az érték. Külön az akkumulátoriparra vonatkozó környezeti elemzésekből pedig az jön ki, hogy a szektor messze nem kibocsátásmentes, de mind a nyersanyagtermelést, mind a gyártást nagyban érdemes csinálni. Így jönnek képbe az óriásgyárak, amelyek energiahatékonysága a kis üzemekhez képest sokkal jobb, tehát szemben azzal, amit esetleg elsőre gondolnánk, ebben a szektorban pont a nagyobb üzemek kímélik jobban a környezetet – legalábbis globálisan...


GÁBOR GYÖRGY: DIE FAHNE HOCH! (MAGASRA A ZÁSZLÓT!)

KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.02.13.


A frissen lüktető Budapest legkülönbözőbb pontjain, annyi hiábavaló és feleslegesen elpazarolt évtized után végre újra előkerülnek a viperák, a rugóskések, a boxerek, edzőtermekben megdolgozott lábak lendülnek rúgásra, izmos öklök sújtanak le hátulról tarkókra, koponyákra, mindenre, amit csak érnek.


Talán 1968-ban született a Rolling Stones híres száma, a Street Fighting Man, az Utcai harcos. Mick Jagger arról énekelt benne, hogy „mindenhol hallom a menetelő lábak hangját”, meg arról, hogy „a játék kompromisszumos megoldás”, meg arról, hogy „az alvó Londonban nincs helye utcai harcosnak.”

Persze azt nehéz lenne ma eldönteni, hogy 1968-ban London ténylegesen mennyire számított alvó, szendergő kisvárosnak, kiváltképp a kádári szocializmusból kikukucskálva, mindenesetre manapság kitörő lelkesedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mai Budapest él, mozog, forr, Európa és a nagyvilág ütőerének mondható. Messze földön ismert csodásan rendbehozott, felújított, korszerűsített házairól, gondosan karbantartott útjairól, a gyógyulás esélyeit mindenki számára egyformán biztosító kórházairól, prosperáló egészségügyéről, jól felszerelt iskoláiról, felsőoktatási intézményeiről, a szegénység és a nélkülözés ellen folytatott és sikeresen megvívott csatáiról. A fővárosban árad és hömpölyög a jólét, mindent ural a közbiztonság, a város fákkal és ligetekkel növeli zöldfelületét, lakói számára friss levegőt, gyermek- és idősbarát parkokat kínálva. A közüzemek a legkorszerűbb technikával ellátottak, a közberuházásokat kiterjedt tisztázó viták előzik meg. Az ország kormánya az ellenzéki városvezetéssel példamutatóan harmonikus együttműködésben iparkodik az ország közigazgatási, kulturális és idegenforgalmi központjának továbbfejlesztésén.

Az 1968-as Londonnal ellentétben Budapest tehát nem alvó város, s ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a flaszteren már jelen vannak végre és egymásnak adják a stafétabotot az utcai harcosok. Emitt német antifasiszták támadnak rá szélsőjobboldalinak kinéző emberekre, amott magyar szélsőjobboldaliak vernek véresre és pépesre békésen sétáló fiatalembereket.

A frissen lüktető város legkülönbözőbb pontjain, annyi hiábavaló és feleslegesen elpazarolt évtized után végre újra előkerülnek a viperák, a rugóskések, a boxerek, edzőtermekben megdolgozott lábak lendülnek rúgásra, izmos öklök sújtanak le hátulról tarkókra, koponyákra, mindenre, amit csak érnek. Fess rohamosztagos falkák a tradicionális pépesre verés argumentációjával fejtik ki véleményüket, mintegy a kívánt irányba radikalizálva a kormánypárti politikusok és újságírók megannyi kód mögé bujtatott szövegét, valamint a névtelenségbe burkolózó, s a kódokat az elvárt módon dekódoló kommentseregük harcias antiszemitizmusban, eltökélt rasszizmusban és a legócskább tahóságokban megképződő iránymutatásait.

Igaz, antifasisztákból még importra szorul az ország, de büszkeségtől dagadó nemzeti öntudattal nyugtázhatjuk, hogy nácikból viszont újra szépen el vagyunk látva, akad bőviben belőlük, s a Betyársereg kötelékébe rendeződve, a 80-90 évvel ezelőtti hagyományokhoz hűségesen őrzik és öregbítik Magyarország 1940-es években kivívott nemzetközi hírnevét.

Csak sajnálhatjuk, hogy míg a német antifasiszták akciójáról több utcai felvétel is rendelkezésre áll, addig a Széll Kálmán téri, régi, daliás időket felidéző verésről egy bánatos videó sem akad, vagy ha igen, bizonyára gondos kezek zárják el azokat az érdeklődő nagyközönség elől.

De vajon miért?

S vajon kik lehettek a náci különítményesek? Bizonyára rosszindulatú beszéd, hogy a nagyjából húszas létszámú különosztagban akadhatott potentát személynek számító utcai harcos is, valamiféle brazil harcművésznek kiképzett rongy alak, akit most féltő-óvó öleléssel igyekeznek körbefonni szerető baráti karok.

Budapest, Budapest, te csodás!

SZIJJÁRTÓ BELARUSZBA TETT LÁTOGATÁSA AZ OROSZ HÁBORÚ TÁMOGATÁSA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző. Amerikai Népszava
2023.02.13.


Szijjártó látogatást tett az orosz háborús bűnös terrorállammal szoros szövetségben álló Belarusz diktatúrába, amely diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy Magyarország támogatja a fehéroroszok oroszbarát és háborúpárti politikáját, miután aki Oroszország mellett áll, az a háború pártján áll. Ennek egyetlen oka, hogy a háborút az oroszok indították, mindenféle ukrán provokáció nélkül, és egyedül az oroszok tudnák befejezni is, miután egy általuk megtámadott idegen országban harcolnak. A béke egyetlen lehetséges módja, hogy az agresszor orosz hadsereg kivonul Ukrajnából.

Ezért hazugság, amikor Szijjártó azzal érvel, hogy ő a “béke” üzenetét viszi Minszkbe, miután azt mondta: “Magyarország azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjenek fel és kerüljék azokat a lépéseket, amelyek a háború meghosszabbodásának vagy eszkalációjának kockázatával járnak.” Ez konkrétan, mégcsak nem is burkoltan, a megtámadott Ukrajnát és a jogos önvédelmet folytató ukránokat támogató Nyugatot teszi felelőssé a háborúért és a háború folytatásáért.

Az oroszbarát Orbán-rezsim nem a harcokat folytató oroszokat szólítja fel a békére és a háború befejezésére, hanem a nyugati országokat, amelyek Ukrajnát segítik. Az ukránoknak adott segítséget tartják a háború okának, “meghosszabbodásának és eszkalációjának”, mert nyugati segítség nélkül az oroszok már győztek volna: elfoglalták volna Ukrajnát, megdöntötték volna a törvényes ukrán kormányt, orosz bábkormányt állítottak volna az ukránok fölé, és orosz gyarmattá tették volna. Majd fenyegették volna a többi szomszédos országot. Ez az orosz béke, ezt támogatja Orbán.

Lukasenka fehérorosz diktatúrája is ezen az oldalon áll, és Szijjártó tárgyalásain nyilvánvalóan közös erővel szidják és okolják a nyugati támogatást, amely megakadályozza a végtelenül gyenge orosz hadsereg győzelmét. Szijjártó és a belarusz állam vezetői egyetértenek majd abban, hogy a béke egyetlen útja a nyugati segítség megszüntetése, ami egyenlő az orosz háborús tervek sikerével. Az orosz győzelem azonban nem a békét hozná el, hanem egész Európa fenyegetését, a rendszerváltás utáni NATO országok NATO-ból való kilépésének követelését, ami védtelenné tenné őket.

Ezért a magyar békeszólamok éppen olyanok, mint amilyenek a náci békeszólamok voltak a II. világháború előtt. Az Orbán-féle “béke” az orosz győzelmet és az orosz terjeszkedést, hódítást jelenti. Az oroszoknak való behódolás és engedelmesség az Orbán-féle béke jelentése. Orbán Magyarországa a “béke” jelszavával az oroszok előtt akarja megnyitni az utat a volt Szovjetunió határainak a visszaállítása előtt. Az oroszok előtt akarnak utat nyitni Európa felé, hogy megerősítsék és hatalomra segítsék az európai szélsőjobboldalt, megdöntsék az európai demokráciákat. Ez az orbáni béke.

Szijjártó úgy beszél a nyugati demokrációk dplomatáival, minisztereivel, mint egy sintér a kutyákkal, és határtalanul nyájas, barátságos a Nyugattal ellenséges diktatúrákkal, az oroszokkal, a kínai és a volt szovjet köztársaságok helyén kialakult zsarnoki rendszerekkel, mint amilyen Lukasenka diktatúrája. Orbán Magyarországa az Európai Unióban és a NATO-ban az ellenség érdekeit védi, az orosz népirtó fasiszta terrorállam oldalán áll. Magyarország a Nyugat, az Európai Unió és a NATO ellensége, áruló, kém és orosz ügynök.

Ez a Belarusz látogatás is botrány. Szijjártó azzal indokolta, hogy “a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”. Ehhez azonban nem kell baráti látogatást tenni, a kommunikációs csatornákon pedig egyértelmű üzenetet kellene továbbítani a belarusz állam vezetőinek, hogy az orosz agresszió támogatásával hagyjanak fel, a háború befejezésének egyetlen módja, hogy a támadó visszavonul és befejezi a harcokat. Szijjártó ehelyett azt közli, hogy a Nyugat a felelős, a Nyugatot szólítja fel a honvédő Ukrajna támogatásának befejezésére, hogy az oroszok győzhessenek...

„EGYES VEZETŐK VALÓTLANSÁGOT ÁLLÍTVA SZERETNÉK MEGFÉLEMLÍTENI A HÁZIORVOS KOLLÉGÁKAT”

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.02.14.


Presszió sem hiányzik a toborzó kampányból, amellyel próbálják részvételre bírni a háziorvosokat az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által irányított új ügyeleti rendszerben.

A toborzás még Hajdú-Bihar megyében is zajlik, noha ott már február elsejétől az új rendszer működik, de még korántsem sikerült annyi háziorvost bevonni, hogy a nekik szánt feladatot elláthassák. Arról, hogy pontosan hány háziorvos szerződött a feladatra többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült az elmúlt másfél hétben az OMSZ-tól pontos adatot kapni.

Háziorvosoktól viszont úgy tudjuk: a járási ügyeletközpontok környékén praktizálókat „tájékoztató” értekezletekre hívják, amelyen megpróbálják az odaérkezőket „meggyőzni”, hogy írják alá az OMSZ ügyeleti szerződését. Ezeken a fórumokon a tájékoztatás arra is kiterjed, hogy mi minden történhet azokkal, akik nem írnak alá. Így például elhangzott, hogy a NEAK szerződést bonthat az ügyeleti munkát visszautasítókkal, de olyasmi is, hogy lista készülhet róluk a belügyminiszter számára.

„Több jelzést kaptunk arról, hogy egyes kollegiális vezetők valótlanságot állítva szeretnék megfélemlíteni a háziorvos kollégákat, így rábírva őket, hogy írják alá az új ügyeleti szerződést”

– írta a kamara a honlapján. Ugyanitt etikai eljárással fenyegették meg azokat a kollegiális vezetőket, akik ily módon próbálják eltántorítani a jogos tiltakozástól a háziorvosokat...

UNGVÁRY KRISZTIÁN: A KORMÁNYZAT TÁMOGATJA A TÖRTÉNELMI HAZUGSÁGOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.02.14.


A Becsület napján több, különböző típusú megemlékezés is volt, és nem mindenki vall neonáci nézeteket azok közül, aki részt vett ezeken a rendezvényeken. Vannak, akik a katonai teljesítményt próbálják valahogy értelmezni – véli Ungváry Krisztián történész. De voltak kifejezetten neonáci megemlékezések is. Magyarország pedig elsősorban azért válhatott az újjáéledő nácizmus „törzshelyévé”, mert a kormányzat ezt támogatja.

A szélsőjobboldal számára február 11. az úgynevezett „becsület” vagy „kitörés” napja. Ilyenkor nyilas, neonáci és más szervezetek is emlékeznek arra, hogy 1945-ben ezen a napon a budai Várba szorított német katonák és magyar szövetségeseik megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Az idén sem volt ez másképp. A budai Várban eleinte csak párszázan gyülekeztek, de a később onnan indult - a „Becsület napja” szellemiségével rokon - kitörés teljesítménytúrán már több ezren vettek részt. Miért mozgathat meg még ma is tömegeket a „Becsület Napja”?

A kérdés annyiból egy picit félrevezető, hogy nem tudjuk, mi mozgatja meg az embereket. A Becsület Napja az egyik interpretációja ennek a történetnek, és különböző emberek különböző dolgokat látnak ebbe bele. Azt gondolom, hogy azok, akik ezeken a programokon részt vesznek, nem mind azt a neonáci típusú nézetrendszert vallják, mint amit a „Becsület Napja” jelent...