Diplomáciai adok-kapok üzenetváltás követte a budapesti amerikai nagykövet által a New York Timesnak adott interjút, amely tegnap jelent meg a lap internetes oldalán. Szijjártó Péter kioktató reagálására David Pressman azzal válaszolt, hogy nem tekinthető magyar belpolitikai fejleménynek az, hogy Oroszország megkísérli egyoldalúan átrajzolni az európai határokat.
Bár az eredeti nyilatkozat tegnap már végigfutott a médián, célszerű felidézni az abban foglaltakat.
Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete ellenséges területen találta magát – ez a címe a New York Times cikkének. Az írás szerint David Pressmant, aki a melegek emberi jogait védő ügyvéd, azzal vádolja a magyarországi kormánypárti média, hogy aláássa a hagyományos értékeket, megsérti a diplomáciai tradíciókat, és beleavatkozik az igazságszolgáltatásba.
Pressman előre látta, hogy nehéz időknek néz elébe a hagyományos keresztény értékek önjelölt európai fellegvárában, amely egyben a Kreml barátja is – írja a szerző, és felidézi, hogy amikor még Washingtonban Pressman kongresszusi meghallgatása folyt, megjelent a Dunán egy gumicsónak, amelyen fekete transzparenst feszítettek ki, azon koponya és két keresztbe tett csont volt látható, valamint az az LMBT-ellenes felirat, amely óvta Pressmant attól, hogy úgymond halálkultuszával gyarmatosítsa Magyarországot.
A nagykövet azonban – olvasható a New York Timesban – a személyes támadásoknál riasztóbbnak tartja azt, hogy a magyar médiában – amelynek a legnagyobb részét vagy közvetlenül, vagy üzleti szövetségesei révén ellenőrzi a Fidesz – átfogó támadás zajlik az Egyesült Államok ellen, valamint folyamatosan saját célokra alkalmazzák a Kreml propagandáját.
A következő kulcsmondat magyarul kissé cirkalmasan hangzik. „Csaknem egy évvel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljeskörű inváziót indított Ukrajna ellen, és ezzel szemben a Nyugat mozgósított, a NATO- és EU-tag Magyarország olyasmivé vált a Kreml számára, ami a legközelebb áll az európai tömbön belül található saját szövetségesi jelleghez.” Kissé egyszerűbben: Magyarországot már majdnem a Kreml szövetségesének tartják.
Magyar tisztségviselőkkel találkozva – mesélte Pressman az újságírónak – a hangnem rendszerint kulturált és gyakorlatias, de többször indul azzal, hogy a vendéglátó azt mondja: „Nagykövet úr, örömömre szolgál, hogy találkozhatunk. Tudom, hogy a gender ügyekben való előre lépésről akar beszélni”. „Akkor én félbeszakítom, és közlöm: nem, valójában Magyarországnak Vlagyimir Putyinhoz való viszonyáról akarok beszélni”. A magyarok állandóan a kultúrák harcáról szeretnének beszélgetni, mi viszont arról a valódi háborúról, amely itt zajlik a szomszédban” – idézi a New York Times David Pressman nagykövetet.
A diplomata szerint a háború közepette immár nem lehet mindkét csapattal együtt játszani. Pressman – fogalmaz a lap – sürgette Magyarországot, hogy térjen vissza ahhoz a történelmi szerephez, amelynek értelmében az ország minden kétértelműség nélkül a Nyugat része. „Amikor Vlagyimir Putyin kiprovokálatlan háborút indított Magyarország demokratikus szomszédjával szemben, bizonyosan eljött az ideje a több egyértelműségnek és határozottságnak” – mondta a nagykövet.
Szó esik a cikkben arról is, hogy a Nemzeti Információs Központ elnevezésű magyar titkosszolgálati szerv egyik közzétett jelentése több tucat amerikai állampolgárt olyan hálózattal hoz kapcsolatba, amely állítólag a miniszterelnök megbuktatására sző összeesküvést. Pressman zavarónak tartja, hogy a magyar titkosszolgálat amerikai állampolgárokra összpontosít, és leszögezi: „nem maradunk csöndben, ha egy NATO-szövetséges az Egyesült Államokat támadja”.
Nos, erre reagált a magyar külügyek irányítója azzal, hogy lényegtelen, mit gondol egy nagykövet a magyarországi folyamatokról, amire az amerikai diplomata Twitter-bejegyzésben válaszolt, miszerint az orosz magatartáshoz való magyar viszony nem egyszerűen magyar belpolitikai kérdés.
A mai médiaszemlében még két másik cikket említek meg röviden, mindkettőt az EurActiv című brüsszeli uniós hírportálról.
Az egyik arról szól, hogy Novák Katalin köztársasági elnök, olaszországi látogatásán azt hangsúlyozta: a két ország hasonlóan viszonyul a szabályozatlan migráció, az EU balkáni bővítése és a családi értékek kérdésköréhez. Ennek kapcsán a hírportál kitér arra: Manfred Weber, a Fidesz volt pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a bajor elnöke nemrég szintén Rómában járt, és arról tárgyalt Giorgia Meloni olasz kormányfővel, hogy erősíteni lehetne a Néppárt és Meloni konzervatív európai pártcsaládja között az együttműködést. Néppárti vezető körökből azonban arról tájékoztatták az EurActivot, hogy jórészt a német mérsékelt jobboldal részéről tapasztalható jelentős ellenállás miatt nincs napirenden a két pártcsalád szövetségének a kérdése.
"A magyar kormány azt hiszi, Oroszország legyőzi Ukrajnát"
– Elvileg éhen lehet halni – Ferge Zsuzsa az Orbán-kormány szociálpolitikájáról, a téves felfogáson alapuló családtámogatási rendszerről, a polgári társadalom és szolidaritás hiányáról, valamint a demonstráló fiatalok jelentette reményről. Interjú
– Ársapka alatt reszket a forint – Raskó György: Ha véget ér a piactorzítás, a tejtermékek árai 15–20 százalékot is eshetnek. Interjú
– Nyomásgyakorlásról döntenek az orvosok – A MOK szerint több ezer onjvos jelezte, kész letétbe helyezni felmondását, de hogy mennyire erős és egységes a szakma, csak a hét végi küldöttközgyűlésen dől el
– Kellemeset a hasznossal – Energetikai korszerűsítéssel a gázfelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenthető
– Méltatlan öregségre ítélve (1.) – Az állam magára hagyta az időseket és családjaikat – állítják a megkérdezettek az idősgondozás helyzetéről. Most induló cikksorozatunkban az egyik legelhallgatottabb társadalmi problémát, az idős emberek ellátásának kérdéseit járjuk körbe
– Felemás születésnap – Bár a kormány álláspontja sok tekintetben változatlan, az oktatás szereplői szerint történt előrelépés az első figyelmeztető sztrájk óta eltelt egy évben
– Donáth Annával győznék le Dobrev Klárát – Míg a DK gyors ritmust diktál az ellenzéki oldalon, a Momentum lemaradásban van
– Akkugőzhenger az aranykoronás földeken – Ahol most egymás mellett a multik gyárdobozai sorakoznak, mind termőföld volt, és igen jó földek voltak. Riport
– Fűrész a babakocsiban – Mélykút megérzi az át-, a be- és a kivándorlást is. Riport
– Csatornatisztítók kontra árokásók – Mi történik most a Velencei-tóval?
– Hat százalék – Miért csökkent a magyarok aránya Romániában?
– A tábornok, aki elsöpörte az illiberarlizmust – Petr Pavel támogatja az eutanázia bevezetését, de az azonos neműek házasságát és a homoszexuális párok örökbefogadási jogát is pártolja
– Berlin bajban – Megzavarodott a német iránytű. Választani kell érdek és erkölcs között
– Az EU-s értékek közül leginkább a pénz tetszik a Fidesznek – Most, amikor nehéz tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor mit mondott uniós tagságunkkal kapcsolatban, érdemes felidézni, mit lehet elveszíteni az EU-ból történő kilépéssel.
– Egyre jobban szorít az orosz prés – Egy ukrán ellentámadásra akár tavaszig is várni kell. Késésben vannak a nyugati fegyverszállítmányok
– Amerika egy hét alatt kifogyna a rakétákból és robotrepülőgépekből? – Milyen állapotban van az amerikai hadiipar?
– Rohan az idő – Nekünk írták a dalt! – A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig
– A jövőt titokban tervezik – Miért korlátozza a versenyt a kormány, mi a legnagyobb baj az állami megrendelésekkel, és miért drágulnak folyamatosan a presztízsberuházások? Ennek jártunk utána
– Nem zöldül a szatyor – Környezetbarát megoldásként hirdetik, egyelőre azonban csak újabb problémákat szül a „lebomló” műanyag, aminek már az elnevezése is megtévesztő
– Megmentett laboregerek – Az amerikai hatóság, az FDA az állatvédő lobbiszervezetek által elért törvénymódosítás értelmében törölte azt a kötelezettséget, miszerint minden emberek számára fejlesztett új gyógyszert előzetesen állatokon is tesztelni kell
– Beomlott mozaik – Az utolsó olyan kísérleti HIV-vakcina is elbukott a legvégső klinikai teszteken, amely belátható időn belül még eséllyel bizonyulhatott volna hatékonynak a betegség elleni harcban
– Számok nyelvén: Io, ció, áció
– Az élet nem unfair – Sena Dagadu a más nőket inspiráló ösztönlénységről, Ghána Európában szinte ismeretlen sokszínűségéről és a „kevert fajúságról”. Interjú
– Nekünk is van vásárcsarnokunk – Megújult formában jelenik meg Tittel Kinga sikerkönyve, a Mesélő Budapest. A közgazdászból lett idegenvezető vallja, hogy a magyar főváros semmiben sem marad el a nagy világvárosoktól, csak „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”. Interjú
– Skandináv krimi és Trejo tacói – Ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak; ezen a héten: Rényi Ádám kiadótulajdonos-írót
– Tragikus győzelem – Tíz éve megálmodták a fényes jövőt, de a több százmilliárdos állami támogatás ellenére is egy helyben topog a magyar kézilabda. Kocsis Máté tavasszal elbúcsúzik a sportágtól, ám ez aligha oldja meg a rendszerszintű problémákat
Publicisztika:
– Dévényi István: Néma tartomány
– Lakner Dávid: A Bundesliga-frizurások és az Urálon túlról előmászók
– Reichert János: Láss csodát – avagy nemzeti számtan
– Szerető Szabolcs: Mélyülő feszültség – Álláspont
– Verebes István: A tabula rasa árnyoldala
– Keresztes Bence: Gyurika papucsa
– Nagy Attila Tibor: Bajban a Párbeszéd – A NER uralma alatt
– Szabó Antal: A Szakértő
– Mellár Tamás: Keserű gondolatok az ellenzékről az átlépések ürügyén
– Durica Katarina: Csak patetikus ne légy, Rebeka – Micsoda Nők!
– Makrai Sonja: Blockbusterek és bukások – Kultmatek
– Wekerle Szabolcs: Csissz – Újbeszél
– Szenczi Tóth Károly: Hóesés – Pár perc próza
– N. Fejérváry Gergő: Zeus – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szerető Szabolcs: Diadalmas visszatérés – Szotyola
– Puzsér Róbert: Az orosz realizmus és az újraszervezett tanácsállam Magyarországon is legitim
– Marabu: Határozottan nem!
Kritika:
– Az ökör is bort iszik – Ahol az ökör is bort iszik! Magyarpéterlaki népzene
– Szerelemfilozófia – Byung-Chul Han: Erósz haldoklása
Időgép történelmi mellékletünk
– Segíteni Hitlernek – Kilencven éve nevezte ki Hindenburg elnök Adolf Hitlert német kancellárrá. Vajon miért sikerült Hitlernek maga alá gyűrnie a demokratikus (és kevésbé demokratikus) pártokat, és néhány hónap alatt felszámolnia a weimari köztársaságot?
– A múlt században ragadt ország – Miközben az államilag kiképzett bűnözők csúcstechnikát alkalmazva globálisan garázdálkodnak, Észak-Korea és 24 millió lakója ott ragadt a XX. század első felében
– Ványoló és kenderfosztika – Ki volt TGM édesapja, a kolozsvári novellista-újságíró, Tamás Gáspár?
– Egy kép anatómiája: A Tabán bontása, 1933
– Talált tárgy: Emlékezés egy pakli cigarettára
„Senyei: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Schadl: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat!
Senyei: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
[…]
Schadl: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon!”
