2023. február 1., szerda

NAPLÓ-BEJEGYZÉS - PINTÉR BÉLA BESZÉDE 2023. JANUÁR 31-ÉN A TANÍTANÉK MOZGALOM GÁLAESTJÉN

FACEBOOK / PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA
Szerző: PINTÉR BÉLA
2023.01.31.


Ma, 2043. január 31-én eszembe jutott egy napra pontosan húsz éve történt gálaest Budapesten, még az emigráció előtti évekből. Ötvenkét éves voltam, és akkoriban havonta nyolcezer ember járt a darabjaimra minden hónapban. Az Orbán-rendszer túl volt a negyedik kétharmadán, úgyhogy a legnaivabbak sem tápláltak már reményeket arról, hogy a rezsim valaha is leváltható lesz. De akkor még járhattak szabad színházakba a budapestiek, hogy ott a propagandamentes művészet megríkassa, megnevettesse őket, hogy sírhassanak a helyzet kilátástalanságán, vagy éppen kiröhöghessék a hatalom arrogáns zsarnokait. Ebben a látszólagos, és már akkor is korlátozott szabadságban zajlottak az utolsó tanártüntetések is. Orbán - a jogban jártas ravasz gazda - ahelyett, hogy érdemben reagált volna a pedagógusok problémáira, nyakukba ültette a belügy rendőrminiszterét, aki azonnal el is kezdte könyörtelenül kirugdosni azokat a tanárokat, akik szerinte nem tartották be a ravasz gazda által hozott törvényeket. Megfélemlítő intézkedések, rendeletek és törvények születtek, továbbá tizenkét év kormányzás után azt szajkózta minden kormány potentát, hogy „Lesz fizetésemelés, ha megkapjuk az EU-s pénzeket.” Ebben a légkörben tüntettek egymás kezét fogva pedagógusok, diákok és szülők, hol dühösen, hol zokogva. Azon a bizonyos január 31-én mondtam én is egy beszédet a Trafóban, mivel mélységesen elszomorított, hogy a hatalom propagandistái a tüntetőket hol a baloldal szekértolóinak, hol egyszerűen koszos csürhének nevezték.

A szolidaritás napján tartott gálaest címe ez volt: „A holnap ma kezdődik.” Istenem! Milyen torokszorító ez a cím húsz év távlatából. Mert bizony ezek a sztrájkok és tüntetések sok embert megmozgattak, részt vett bennük több mint ezer tanár, de akkor Magyarországon százezer pedagógus tanított, és bizony kilencven-valahányezren otthon maradtak és hallgattak. De vajon miért hallgattak? Azért, mert egyetértettek ugyan a sztrájkok és tüntetések céljaival, de a ravasz gazda iránt érzett szeretetük felülírta lelkükben a hivatásuk szeretetét? Vagy egyszerűen csak azért, mert féltek? Ma sem tudjuk a pontos választ, mindenesetre hallgattak és sajnos nem változott semmi sem.

A rendőrminiszter rendet vágott az elégedetlenkedők között. A ravasz gazdának továbbra is szállította a kétharmadokat az ellenzék túlmozgásos pojácája.

Így aztán, aki tudott, elmenekült az országból, akik pedig maradtak, fejet hajtottak a hatalom előtt. Előbb vagy utóbb. Így vagy úgy. Többé vagy kevésbé.

És hogy van-e oktatás ma, 2043-ban Magyarországon? Ó, hogyne volna. Csak abban különbözik a húsz évvel ezelőttitől, hogy a diákok már nem tüntetnek a tanáraikért, hanem feljelentik őket. A múlt héten olvastam ugyanis, hogy budapesti gimnazisták feljelentették a történelemtanárukat, mert az az órán úgy fogalmazott, hogy vitatható a tankönyv állítása, mely szerint 2022-ben Ukrajna támadta meg Oroszországot. A tanárt bíróság elé állították, a srácokat pedig a nemzet ifjú hőseiként ünneplik a médiában. Úgy látszik, ezek a gyerekek megfogadták a néhai bugris parvenü bíztatását: „Legyetek bátorak!” Óvó tekintettel figyeli, ápolgatja az ifjúságot továbbá az idős, oktatásért felelős államtitkár, a kétszeres Kossuth-díjas Vitéz Rákay Philip, akit ma már senki sem merne kiröhögni, és senki sem merné tökkelütött fércműnek nevezni filmkölteményeit.

Rajongva tisztelik őt a diákok, akikből kemény, öntudatos magyar férfiak, asszonyok lesznek, és derekasan helytállnak majd az ország összeszerelő üzemeiben, de a főszolgabírói, alispáni, főispáni székekben is, ahol arról ábrándoznak, hogy egyszer talán kezet foghatnak a Budai Várban országló főméltóságú úrral, aki már nem a jogban jártas ravasz gazda, hanem az ő egykorvolt izgága külügyi kakaduja.

Istenem! De jó lenne most újra ott lenni húsz év előtt a Trafóban és elmondani azoknak a nagyszerű embereknek:

„Ti bátor magyar pedagógusok! Ti tüzes szívkohók! És ti! Ti nemes, küzdő, szabadlelkű diákok! Ti voltatok az utolsók ebben az országban, akik ki mertek állni a jogaikért, az igazságukért és a szellem szabadságáért, és ezért az Isten áldjon meg benneteket!”
Jó lenne újra ott lenni, és persze jó lenne, ha húsz évvel fiatalabb lehetnék, de nem panaszkodom! Hálát adok a sorsnak, hogy megértem a hetvenkettedik születésnapomat is, és olyan jó erőben vagyok még, hogy ki tudom hordani az újságot havonta nyolcezer embernek, itt, Karlsruhe-ban, ahol tizenöt éve élek.

Szóval nincs bennem harag. Jó éjszakát Karlsruhe! Jó éjszakát Magyarország! És jó éjszakát kívánok a néhai Márai Sándornak is, aki előtt e rövid naplóbejegyzésben meghajtottam ősz fejem.

KIÚT A KIÚTTALANSÁGBÓL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BAUER TAMÁS
2023.01.27.


A Fidesz áprilisi fölényes győzelme azt mutatta: a szabad Magyarország hívei számára ez idő szerint nem látszik kiút az orbáni önkényuralomból. Tévhitnek bizonyult, hogy a Fidesz ismételt kétharmados győzelme az „ellenzék” szétforgácsoltságára vezethető vissza, s a Fidesszel szemben álló pártok választási együttműködése megnyitja a lehetőséget a Fidesz legyőzésére. Az összefogó pártok közötti mély bizalmatlanság valósággal megbénította az ellenzéki pártszövetséget, s kérdéses, hogy nem szükségszerű-e ez ennyire heterogén csoportosulás esetén. Sem külön-külön, sem együtt nem tudtak sem mozgósító erejű mondanivalóban, sem mozgósításra képes személyben vagy személyekben versenyképes alternatívát állítani. A negyedik vereség óta apátiában hever a Fidesszel szemben álló demokratikus tábor. Mi lehet akkor azok teendője, akik a Fidesszel ellentétes eszmei és politikai alapon állva mégis fel szeretnék szabadítani a magyarokat Orbán önkényuralma alól?

Donáth Anna, aki rövid ideig a Momentum elnöke volt, és továbbra is szellemi vezetőjének tekinti a párt, egy korábbi cikkében (Szükség van-e az ellenzékre Magyarországon?, Magyar Hang, június 29.) egyebek mellett úgy vélekedett, hogy előnytelen ennyi ellenzéki párt egymás melletti fellépése, s arra van szükség, hogy kiemelkedjék közülük egy-két, de inkább egy nagyobb párt, amely meghatározza az ellenzéki politika irányát. Szerinte erre jó esélye lehet a Momentumnak. A DK nem valami hasonlót mond, hanem teszi azt: egypárti „árnyékkormányt” alakított és működtet a korábban az előválasztáson is indult miniszterelnök-jelöltjének vezetésével, s a jelenleg legerősebb ellenzéki pártként a maga feladatának tekinti az ellenzéki politika irányának meghatározását, amihez kész elfogadni a többiek csatlakozását.

A Momentum és a DK tehát egyetérteni látszik abban, hogy az ellenzéki politizálás eddigi, különböző politikai irányt képviselő pártok partneri együttműködésére alapozott módját nem érdemes folytatni. De egyetértenek másban is: az orbáni önkényuralomtól való megszabadulást mindkét párt továbbra is elérhetőnek látja az Orbán-rendszer keretei között kiírt és lebonyolított választáson. Donáth ki is mondja, hogy aki nem hisz ebben, az ne foglalkozzon ellenzéki politikával. A DK az árnyékkormány felállításával, amely kimondottan a nagy hagyományú parlamenti váltógazdaságban kialakult brit mintát követi, kifejezetten úgy tesz, mintha ma is demokratikus keretek között folyna a magyar politika, s a demokráciák legfontosabb intézményétől, a választástól várhatná politikai céljának elérését. Vajon nem egyfajta önáltatásban osztozik a két viszonylag erősebb, az Orbán-kormánnyal szemben álló demokratikus párt? Vajon nem az-e ezzel szemben a valós helyzet, hogy Orbán elérte azt a célját, hogy az általa uralt Fidesznek ne is lehessen Magyarországon alternatívája, s ezért – miként a korábbi állampártot, az MSZMP-t – ne lehessen leváltani? Hogy is mondta egykor Kádár János? Nálunk „történelmileg úgy alakult”, hogy egypártrendszer van. És Orbán hogy mondja?

Mint tudjuk, Orbán a főhatalom 2010-es újbóli megszerzését megelőzően Kötcsén olyan politikai állapotot tűzött ki célul, amelyben igazából nincs helye ellenzéknek. Íme az emlékezetes mondatok: „…megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg, amely állandó értékvitákkal, megosztó, kicsinyes és fölösleges társadalmi következményeket generál. Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza – és ezt nem állandó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli.” Eszerint ellenzékre nincs szükség, nincs értelme, hogy a Fidesz, a nagy kormányzó erő politikájával szemben bárki alternatívát állítson. Amit Orbán idestova tizenhárom évvel ezelőtt célul tűzött ki, az napjainkra szemlátomást megvalósult...

ITT OLVASHATÓ

MEGINT ROSSZ LÓRA TETT ORBÁN VIKTOR, ÉS SENKI NEM ÉRTI, HOGY MIÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.02.01.


Oroszország nem tudja kompenzálni az Európai Unió felől kieső pénzeket, de elképzelhető, hogy egyes politikai köröket igen – véli Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.


Sokáig azt a jóindulatú feltételezést lehetett megfogalmazni, hogy ez a szokatlanul szoros kapcsolat Oroszországgal azért alakult ki, mert a magyar miniszterelnök úgy gondolja, hogy az orosz elnök elé állva ő is nagyobbnak, erősebbnek, fontosabbnak tűnik. A probléma csak az, hogy február 24-e után, de főképp miután fény derült a bucsai mészárlásra és számos más helyen elkövetett, nemzetközi szakértők által is feltárt emberiesség elleni bűncselekményekre, elfogadhatatlan az EU és NATO szövetségeseinkkel szembeni különutas magatartás.

Mégis mivel magyarázható?

Elvileg három lehetőség van. Az egyik az - ami kapcsán remélem, nincs igazam -, hogy a magyar miniszterelnök és környezete elveszítette azt a józan erkölcsi ítélőképességét, hogy eldöntse, melyik a jó és melyik a rossz oldal. A másik lehetőség az, hogy a miniszterelnök foglya lett annak a retorikai csapdának, amely sikerre vitte ismét a tavalyi választásokon, feladása esetén komoly belpolitikai problémái lennének, nem tudná mivel magyarázni a romló gazdasági helyzetet és inflációt. A harmadik lehetőség, és itt hangsúlyoznám, hogy Bucsa után, nem távolodni az orosz politikától és nem távolodni Putyintól, teljesen felfoghatatlan és érthetetlen, hacsak nem arról van szó, hogy valamilyen oknál fogva kiszolgáltatott a magyar miniszterelnök, vagyis elveszítette alanyiságát, önállóságát az Oroszországgal kapcsolatos politikai döntések meghozatalakor...

AZ EGÉSZ EMBERISÉG KÁRÁRA VÁLHAT, HA TOVÁBBRA IS CSAK A NAGY TECHCÉGEK FEJLESZTIK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.01.31.


Miközben a tanuló algoritmusok szép csendben forradalmasítják az ipart és a kereskedelmet, a nagy átalakulás haszna és kára távolról sem oszlik meg egyenlően. Óriási regionális különbségek vannak abban, hogy ki profitál a mesterséges intelligenciából, és ki az, aki csak kiszolgálja.


Amióta az OpenAI amerikai kutatócég tavaly novemberben közzétette a ChatGPT-t, a szoftver óriási hullámokat kavart. Legutóbb az orvosi szakvizsgát tette le 60 százalék körüli eredménnyel, megjelent komoly tanulmányok társszerzőjeként, és valószínűleg évek óta ez az első olyan fejlesztés, ami komolyan megszorongathatja a Google egyeduralmát a keresőmotorok piacán. A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy az OpenAI kétszáz moderátort alkalmazott két dolláros órabérért Kenyában arra, hogy kigyomlálják a ChatGPT-ből a toxikus tartalmakat. A világszenzációt keltő chatbot ugyanakkor csak a jéghegy csúcsa: a tanuló algoritmusok szépen csendben forradalmasítják szinte az összes ipari és kereskedelmi szektort, a nagy átalakulás haszna és kára azonban távolról sem oszlik meg egyenlően.

Egy amerikai piacelemző cég 2021-ben 93,5 milliárd dollárra becsülte a globális AI-piacot, ami jelenleg már körülbelül 136,6 milliárd dollárt érhet, és 2030-ig 38,1 százalékos éves növekedést produkálhat. Ez a PwC felmérése szerint azt jelenti, hogy hét év múlva a mesterséges intelligencia 15,7 trillió dollárral járulhat hozzá a globális gazdasághoz.

Óriási különbségek vannak azonban abban, milyen cégek és milyen országok tudnak profitálni mindebből, és kik azok, akiknek csak a felhasználói szerep jut. A Mozilla Internet Health Report 2022 a tavalyi évre vonatkozóan is igyekezett feltárni a mesterséges intelligencia fejlesztésére vonatkozó aszimmetriákat; a szerzők szerint ez azért fontos, mert az egész internet egészsége szempontjából is az AI körüli egyensúlytalanságok jelentik a legnagyobb kihívást.

Erősíteni kellene a nagy techcégektől független AI-fejlesztést

A minden évben kiadott jelentést a teljesen ingyenes és nyílt forráskódú Firefox böngészőt is jegyző Mozilla Alapítvány adja ki, amelyik azért küzd, hogy az internet továbbra is mindenki számára elérhető és nyitott, közösségi erőforrás maradjon, hogy felelősségre vonhatók legyenek a nagy techcégek, mint a Google, a Facebook vagy a Microsoft, és az egyes felhasználók ne degradálódjanak a figyeleméhes felületek kattintgató rabszolgáivá.


A 2022-es Mozilla Internet Health Report ötrészes podcast formájában is elérhető, amelyben a megfigyelés és a háború, a kiszállítás és a közösségi autózás kiegyenlítetlen erőviszonyait, a térképekben mutatkozó adathiányokat, a választási dezinformációs kampányokat és a tanuló algoritmusokhoz használt egészségügyi adatkészletek előítéletességét járják körbe az ecuadori Quito kiszállítóitól a dél-afrikai Tembisa városka piacaiig, ahol egy AI-kutató az apartheid térbeli örökségét tárja fel műholdképek segítségével.

Solana Larsen, a tanulmány egyik szerkesztője szerint a mesterséges intelligencia feletti befolyás és ellenőrzés központosodása a legtöbb ember számára valójában egyáltalán nem pozitív fejlemény. Arra van szükség, hogy erősítsük a nagy techcégek és kockázati tőkealapok által finanszírozott startupok birodalmán túli technológiai ökoszisztémákat, hogy teljes egészében a megbízható AI-rendszerek bontakoztathassák ki a bennük rejlő potenciált – mondta Larsen.

Az Egyesült Államok többet fektet AI-fejlesztésbe, mint mindenki más együttvéve

Azok a techcégek és azok az országok, amelyek megfelelő mennyiségű adathoz, tehetséges fejlesztőkhöz és technológiai infrastruktúrához férnek hozzá, elképesztő versenyelőnyökhöz jutnak, és már most is elkezdték a szoftverek és hardverek feletti dominanciájuk olyan mértékű konszolidációját, amely alapvetően határozza meg, hogyan használják világszerte a mesterséges intelligenciát.

A Mozilla beszámolója szerint az Egyesült Államokban több mint 50 milliárd dollárt fektettek magánkézben lévő cégek tanuló algoritmusok fejlesztésébe, ez pedig nagyhából háromszor annyi, mint Kínában. Ehhez persze érdemes megnézni azt is, hogy Kínában az állam mennyire dotálja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás-fejlesztést, azt látjuk azonban, hogy a korábbi beszámolókkal ellentétben a kínai befektetés korántsem akkora, mint amire számítanánk, bár a Kínából érkező információk körül általában van bizonytalanság. Az állami költés nem katonai AI-célokra egyes becslések szerint 2-8,4 milliárd dollár között mozoghatott 2018-ban, ami a magánbefektetésekhez hozzátéve is messze elmarad az USA mögött. Az amerikai kormány egyébként 2022-ben még plusz 1,67 milliárd dollárt költött nem katonai AI-célokra...

MIÉRT KAPJUK NÉGYSZER DRÁGÁBBAN AZ OROSZ GÁZT, MINT A CSEHEK?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.02.01.


A magyarországi negyedét sem érte el Csehországban az orosz importgáz átlagára tavaly. Bár hazánkba kifejezetten drágán érkezik az energiahordozó Oroszországból, a csehek nem csak nálunk kapják sokkal olcsóbban: európai viszonylatban is feltűnően keveset fizetnek. Olyannyira, hogy már-már nehezen hihető, nem egyszerű adatközlési hiba van a háttérben. Persze ez is előfordulhat, akad azonban egy teljesen logikus piaci magyarázat is. Ami ráadásul arra is rámutat, hogy – a kormány által rendkívül sokat ekézett – korábbi orosz-magyar szerződés feltételei mellett hozzánk is sokkal olcsóbban érkezne a gáz...

BOJÁR GÁBOR: ORBÁN MIND JOBBAN ELSZÁLL MAGÁTÓL, EGYRE TÖBB HIBÁT KÖVET EL, ÉS A SOK HIBÁBA BELE LEHET BUKNI

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
Szerző: 2023.02.01.


Bojár Gábor a múlt héten arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. A Széchenyi-díjas vállalkozó a Klubrádió Hetes Stúdió című műsorában elmondta, először 2016-ban írt arról, hogy a Brexit (a britek kilépése) után jöhet a Huxit, és ezt alapvetően Orbán személyisége miatt gondolja.


Bojár Gábor felidézte: Orbán az első kormányzása idején, amikor még folytak a tárgyalások, mondott egy nagyon őszinte mondatot, miszerint „az unión kívül is van élet”. Ha rajta múlik, nem lépünk be, de akkor már nagyon előrehaladottak voltak a tárgyalások – tette hozzá.

A miniszterelnök „korlátlan hatalomra tör”, és az EU bizonyos szempontból korlátja a hatalmának. „Ő nem híve az alkotmányos demokráciának” – fogalmazott Bojár Gábor. A szuverenitásunk egy részét közösen gyakoroljuk az EU-val, ezért akár komolyan is gondolhatják a kormányban, hogy az EU olyan, mint a Szovjetunió, amely diktál nekünk. Noha azzal szemben demokratikusan, sőt, talán túl demokratikusan is működik – fűzte hozzá.

A kilépéssel gazdaságilag sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülne az ország, de Orbán a saját szavazóit erről is meg tudná győzni – vélekedett. Szerinte akár egy népszavazást is meg tudnának nyerni; bár még többségben vannak az EU-pártiak, a legújabb felmérések szerint csökken ez a többség. Megjegyezte, a gazdasági előnyök sokkal nagyobbak, mint az onnan kapott támogatás összege; a gazdasági kapcsolatok elvágása jobban fájna, mint a pénz elvesztése. Oroszország se finanszírozna minket, Moszkvának „is addig vagyunk érdekesek, amíg a kémközpontjait itt tudja működtetni” – fogalmazott. De szerinte a sok gazdasági kárral együtt is szívesebben lenne az EU-n kívül Orbán, hogy ne korlátozhassák a hatalmát.

A „tömbön kívüliség” emlegetése is ennek a szándéknak a beismerése volt szerinte, de ugyanezt sokkal konkrétabban megfogalmazta a Mathias Corvinus Collegium eseményén, amelyen az első tudósítás szerint azt mondta, „egyáltalán nem” szeretné az EU-tagságot, noha ezt a cikket később sokszor módosították. Azok az erőforrások megvannak, amelyek a hatalmának fenntartásához kellenek, az oligarchákat tudja „etetni”, az életszínvonal meg „attól tartok, annyira nem érdekli” – mondta. Ráadásul az életszínvonal-romláshoz lehet ideológiát gyártani, mint a mostani úgynevezett nemzeti konzultációnál is, hogy „ugye, mennyi kárt okoz nekünk az EU, még rosszabb lett volna, ha bent maradunk”.

Magyarország az elmúlt években a GDP-jének 3-5 százalékának megfelelő támogatást kapott EU-tól, de Bojár szerint ez javarészt nem az életszínvonalunkat növelte, hanem látványberuházásokra ment el „és a nagy részét ellopták”. A GDP-kalkuláció maga is úgy jön ki, hogy ha egy stadion háromszoros áron épül meg, akkor háromszoros összeggel, bekerülési költséggel számítják be. A maradék 95 százalékból is fenn lehet tartani egy adott életszínvonalat, erre példaként említette, hogy a Kádár-rendszerben olyan életszínvonal alakult ki, amivel ’56 után a magyar nép többsége elégedett volt. Hozzáfűzte, ’57 május elsején az emberek már önként mentek ki Kádár mellett az utcára, „ez az ország Kádár népe”, és ezt vélhetően Orbán Viktor is felismerte. Azonban az országok, amelyekhez képest legvidámabb barakk voltunk, mind megelőztek, és nemcsak anyagilag, a közhangulat is jobb...

MEGTÁMOGATVA

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.31.


Vannak elhatározások, megtorpanások, aztán új lendülettel nekifeszülések. És vannak csodás találkozások, melyek akkor és ott körvonalazódnak, amikor a leginkább szükséges. Azt hiszem, ez a szerencsefaktor, ami sok sikersztori mögött ott van. Egy olyan tényező, lehetőség, amiről nem is tudtunk, ezért nem is vagyunk képesek arrafelé orientálni az illetőt; és mi legalább olyan ámulattal nézzük, mint az, akinek az életében ez sorsfordító lehet.


A lánnyal – és családjával – általános iskolás korában találkoztunk. Akkor a kis faluban még volt iskola, ahhoz kapcsolódtunk a művészetoktatással, és vontuk be a családban élő nagyobb gyerekeket. Így ez a család bekerült a támogatási rendszerünkbe is, egyrészt a sok gyerek miatt (hiszen kilencen vannak testvérek), másrészt, mert láthatóan szükségük volt rá: akkoriban az apjuk messze dolgozott, az anyjuk egyedül viselte otthon a gyerekek gondját. Megfordultam náluk néha, a faluszéli házban. Tisztaság volt, rend…. de olyasféle rend, amin átsüt a szegénység. Kevéske bútor: jól emlékszem, hogy az egyik gyerek az ágy mellett térdelve rajzolt valamit nekem, az ágyat használva asztalnak. És emlékszem a falra ragasztott rajzocskákra, fotókra is, meg a takaróval fedett hiányos üvegű ajtóra, ami távol tartotta valamennyire a hideget.

Aztán az iskola bezárt a faluban, a gyerekek a szomszédos településekre jártak ezután, de szerencsére itt is kapcsolatban tudtunk maradni, folytatták nálunk a művészeti sulit is, sorban csatlakoztak, ahogy nőttek. A jó képességű lányt az elsők között vontuk be az ösztöndíjprogramunkba, nagy üzenete volt, mikor a nyolcadik osztály végén egy erősebb debreceni középiskolát jelölt meg továbbtanulási helyszínként, ahová fel is vették. Bejárósként hajnalban kelt és este ért haza. Az érettségit könnyedén vette, aztán úgy tűnt, megtorpant a tervezett életút: külföldre ment pénzt keresni, Írországban használt ruhákat válogatott szét, ebből a faluból többen is dolgoztak ott. Egy év után hazajött, volt már pénz is, és belevághatott a továbbtanulásba. Mert jogász szeretett volna lenni.

Közben a családban is változások történtek. Az idősebb testvérek már elköltöztek otthonról, a kisebbek közül egyiküknél komoly betegséget diagnosztizáltak, a folyamatos kórházi kezelések, felülvizsgálatok plusz terhet hoztak a családba, pénzben, időben, figyelemben, lelkileg is. Az apjuk egy közeli üzemben helyezkedett el, az anyjuk a beteg gyerek állapotától függően a településen dolgozott, közfoglalkoztatásban.

Ebben a helyzetben futott neki a felsőoktatásnak a lány szeptemberben. Újra bevettük az ösztöndíjprogramunkba. Próbáltunk segíteni, amivel tudtunk, drukkolva neki, hogy tudjon haladni, és ne húzza vissza az a problémahalmaz, amivel nagyon sokan nem tudnak megküzdeni.

És akkor jött a szerencsés találkozás. Az ösztöndíjprogramunk egyik támogatója magánszemélyként segített már gyereket nálunk, és a hírlevélben, amiben kéthavonta tájékoztatást adunk az előmenetelekről, felfedezte a jogi pályára készülő roma lányt. Mivel egy alapítvány kurátora, akik épp ilyen hallgatókat támogatnak, írt nekünk erről a lehetőségről. Hamar összehoztuk az online beszélgetést, ahol a lány jó benyomást tett a támogatókra, és bekerülhetett a programba. Ez egyedülálló lehetőség, mert az alapítvány havonta a minimálbér összegével segíti a támogatott diák tanulmányainak folytatását.

Hihetetlen volt ez az egész. A mentorálást visszük mi tovább, már meg is vannak az első sikeres vizsgák, és a támogató alapítvány is folyamatosan nyomon követi a haladást. Biztonságot adtak a tanuláshoz, és – ahogy a lány fogalmazott – egy elvárást is, ami számára motiváló, és aminek meg akar felelni.

Támogatás, bizalom, elvárások… ennek a programnak a kulcsszavai. Mi, akik a terepen dolgozunk, pontosan tudjuk, hogy ezek nélkülözhetetlenek, de a sikerhez nem elégségesek. Kell hozzá a másik oldal is: az egyén motivációja, céltudatossága, akaratereje. A nehézség az, hogy mindezt egy hatásrendszer befolyásolja, ami a családból, az iskolarendszerből, a közösségből, a társadalomból érkezik az egyén felé. A mentorálás pedig arról szól, hogyan tudjuk ezeket a hatásokat befolyásolni, és a két oldalt úgy összehozni, hogy abból változás legyen: siker, más életút.

Most itt erre van esély. Mindent megteszünk, hogy a közös munkát siker koronázza.

„GYEREKEK, MUTATOM, MI LESZ” – MINISZTÉRIUMI DOLGOZÓK MESÉLNEK ARRÓL, MILYEN MEGALÁZÓAN MENT A VÖLNER–SCHADL-KORRUPCIÓ

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2023.02.01.


A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.


Egészen bizarr helyzetbe, sőt helyzetek sorozatába csöppent az Igazságügyi Minisztérium egyik dolgozója 2019-ben.

Ez volt az első év, hogy a tárca részéről ő vett részt a végrehajtói pályázatok tavaszi és őszi elbírálásában, miután elődjei távoztak, vagy más feladatot kaptak. Az ilyen pályázatokon a pályázók először a beadott dokumentumaikra kaptak objektív pontszámokat, majd szóbeli meghallgatáson pontozta őket a végrehajtói kamara pár emberéből és a tárca küldöttjéből álló bizottság, végül a legjobb összpontszámúakat ez a bizottság felterjesztette a minisztériumba, ahol ez alapján egy felső vezető meghozta a végső, formális döntést egy adott körzet győzteséről.

A minisztérium munkatársa azonban már az első pillanattól nem értette, mi történik körülötte. A tavaszi pályázati körnél ott ült ugyan a meghallgatásokon, de készen kapta a „közösen megítélt” pontszámokat anélkül, hogy beleszólása lett volna, ráadásul a pontozásban hibákat talált: olyanra kapott valaki pontot, amire jogszabály szerint nem lehetett volna, és fordítva.

Az őszi körnél ennél is súlyosabbá vált a helyzet. A ponthúzó tanácskozáson itt sem kapott szót, miközben a jelen lévő Schadl György és Völner Pál folyamatosan egyeztettek, hogy kiket kell győztesnek kihozni. „Schadl egyszer csak felállt, kiment, majd amikor visszajött, mondta, hogy Völner úrtól jött. Ekkor a kezében lévő cetlin lévő névvel kapcsolatosan adott esetben megkérdezte, hogy hogy is van az adott hely listája, és ha ott nem az jött ki eredménynek, hogy a cetlin levő név nyerjen, akkor elkezdődött a számolgatás, hogy miként lehet megváltoztatni a pontokat úgy, hogy ezt a személyt hozzák ki nyertesnek” – vallotta tanúmeghallgatásán a tárca munkatársa.

A Telex birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból több, egymást erősítő tanúvallomás is. Kétrészes cikksorozatunk első részében az Igazságügyi Minisztérium nem beavatott, de a pályázatokban formálisan részt vevő dolgozóit idézzük arról, hogyan mentek a dolgok fölöttük. A második részben végrehajtói oldalról idézünk majd érintetteket arról, hogyan nézett ki a pályázat az ő szempontjukból, hogyan jutottak pozícióhoz, és kinek mennyit kellett aztán fizetni érte...


"KIJEVTŐL 40 KM-RE AZ OROSZ KATONÁK VÉGIG ERŐSZAKOLTÁK AZ EGÉSZ FALUT."-IVÁNYI MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.01.28.



Iványi Miklós, Iványi Gábor testvére, 2001 óta szolgál Kispest lelkészeként. Felesége tanár, kilenc gyermeke van. Egy olyan gyülekezetet vezet, amely az 1970-80-as években állami, és a vele kollaboráló egyházi vezetés üldöztetése miatt elvesztette a templomát, és az utcán tartotta istentiszteleteit hét éven keresztül. Egyháza a holokauszt 60. évfordulóján bűnbánó istentiszteleteket tartott, és emléktáblát helyezett el minden olyan vasútállomáson (35 magyarországin és két ukrajnain), ahonnan deportáló vagonok indultak a megsemmisítő gázkamrák felé. Az elmúlt héten Ukrajnában járt... "Szétlőtt házakkal, megnyomorított egzisztenciákkal, kulturális emlékek szétlövésével, életüket mentő belső menekültekkel találkozhattunk lépten-nyomon. Az a segítség, amit vihettünk, csepp a tengerben ahhoz az ordító szükséghez képest, amit láthattunk." A Klubdélelőtt 2023. január 28-i adásában Iványi Miklós volt Kun Zsuzsa vendége.

FELHÁBORÍTÓ AZ EZER MILLIÁRDOS EXTRAPROFIT A MULTIKNÁL, MÉSZÁROSÉKNÁL ÖRVENDETES

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2023.01.31.


A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét tavaly szeptember óta az állami Magyar Közút helyett az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemelteti. A hazai sztrádák közül csak az M5-ös és az M6-os Érdtől délre fekvő – ppp szerződés keretében épült és/vagy üzemeltetett – szakaszai maradtak ki, illetve az uniós pénzből épített M43-as és M2-es, M0-s sztrádák és néhány kisebb másik szakasz. Térképen így néz ki az új felállás:





Mészáros Lőrinc, Szíjj László

Az MKIF tulajdonosait a cégnyilvántartásból nem lehet kiolvasni, de a közbeszerzési eljárást Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez köthető tőkealapok nyerték*. A konzorciumot vezető Themisről nemrég írta meg a Direkt36, hogy abban ténylegesen is Szíjj László pénze van, míg a Konzum PE-ről még 2018-ban nyilatkozott úgy Mészáros Lőrinc és felesége, hogy ők annak kizárólagos befektetői. Az eredményhirdetést követően tartott háttérbeszélgetésen pedig az eljárást felügyelő miniszter, Rogán Antal – a Portfolio tudósítása szerint – azt mondta: a nyertes koncessziót Mészáros Lőrinchez köthető cégek vezetik és alkotják. Hozzátette:

"Megértem, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetes, hogy ezek a cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek egy Strabagnak vagy Colasnak, sőt le is győzzék őket."

Mivel azonban a magántőkealapok tulajdonosait a hatályos törvények szerint nem lehet megismerni, a nyilvánosság arról már hivatalosan nem szerezhet tudomást, ha az alapok gazdát cserélnek...

„GYURCSÁNY IS UGYANANNAK A POLITIKAI KLUBNAK A TAGJA, MINT ORBÁN, CSAK ÉPPEN CSERÉLGETIK EGYMÁS SAPKÁJÁT”GERŐCS TAMÁS ÉS MARIKOVSZKY ANDREA BESZÉLGET – AZ INTERJÚ MÁSODIK RÉSZE

MÉRCE
Szerző: MARIKOVSZKY ANDREA
2023.02.01.


Az ellenzéki összefogás számára 2022 a csőd éve volt, nemcsak a választások elvesztése, de az ellenzéki választók kiábrándulása miatt is. Nem lehet addig leváltani a Fideszt, amíg nincs mire, hiányoznak az elkötelezett emberek és az a jövőkép, ami közös akaratot szül. A néhány hiteles ellenzéki politikustól eltekintve nincs konzervatív rezsimet váltani képes erő hazánkban, hangzik el gyakran a választások óta. Ezek okairól beszélgettünk...

A kétrészes interjú első része itt olvasható

MAGYARORSZÁGON A KORRUPCIÓ NEM MŰKÖDÉSI ZAVAR, HANEM AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSI MÓDJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.31.


Vannak olyan mutatók, amelyek csak a bukott Nyugat szemében számítanak negatív rekordnak, a fejlett és virágzó illiberális diktatúrákban a legpozitívabb visszajelzésnek számítanak arról, hogy jó úton járnak. Ilyen például az oktatás és az egészségügy leépítése, mert a fejlett illiberális fasiszta diktatúra nem önállóan gondolkodó egyéniséget, hanem agymosott tömegembereket nevel, akik érzelmi alapon közelednek mindenhez. S csak a lehanyatlott és végleg megbukott, nyeszlett Nyugat akar életben tartani nem egészséges és nem erős embereket, akik csak viszik a pénzt.

Sok más mutató mellett az egyik legfontosabb az, amit az önmagát túlélt és az utolsókat rúgó liberális Nyugat “korrupciónak” nevez, amihez kitartóan negatív értékelést és érzetet társít, miközben az, amit a Nyugat rossznak tart és korrupciónak nevez, az a fejlett illiberális fasiszta társadalom, a nemzeti együttműködés rendszere optimális működési módja. Ezért, amikor a halálra ítélt Nyugat a fejlett magyar illiberális fasizmusról azt gondolja, hogy a legnagyobb korrupciós index leminősíti, valójában visszaigazolja, hogy elérte működése optimumát, megközelítette a teljességet.

Hegeli kategóriákban fogalmazva, a korrupciós indexet látva a magyar fasizmus ráismer önmagára, amikor az egész állam működési módját tekintve a legrohadtabb és legkorruptabb ország képét mutatja. Ez maga az illiberális fasizmus, és a fejlődési iránya az, ha a korrupciós index képes még a jelenlegi mértéket is meghaladni, s a korrupció lesz minden mindenben. A fasiszta állam maga a szétrohadt korrupció, ez a NER működési módja, s amíg bármi úgy működik benne, hogy nem tökéletesen a korrupcióra épül, akkor az még nem érte el a csúcspontját.

Az Orbán-rezsim még nem érte el a tökéletességet, de jó úton jár afelé, s a teljes szétrohadáshoz vezető úton most bonthatnak egy újabb pezsgőt, mert egy hiteles és megbízható cég, a Transperency International a 2022-es Korrupciós Érzékelési Indexen Magyarországot a sereghajtó utolsó helyre sorolta az uniós államok közül. Büszkeséggel töltheti el a NER nagy építőit, akik éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy ezt a szép eredményt elérhessék. A legnagyobb korrupció magától értetődő, hiszen még mindig Magyarország az Unió első fasiszta állama, a fasiszta állam pedig így működik..
.

A SZAKI FELEMELKEDÉSE AZ ELITBE – ÍGY SZORUL KI AZ ÉRTELMISÉG A LEGJOBBAN KERESŐK KÖZÜL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.02.01.


Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be az egyébként örvendetes folyamatot – vagyis azt, hogyan nőtt meg a legjobban teljesítő üzemekben dolgozó szakik jövedelme – és a negatív tendenciát, ahogy a tanárok, egyetemi oktatók alapbére becsúszik a szakmunkás minimálbér alá.


Ritkán fordul elő, hogy a kutató nem hisz a szemének. Huszár Ákossal most megesett. A magyar társadalom legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmi ötödét vizsgálva azt találta, hogy a 2010-es évek végére a legjobban kereső húsz százalékban megnövekedett a szakmunkások, betanított munkások aránya, a legrosszabbul kereső húsz százalékában viszont egyre nagyobb súllyal jelennek meg értelmiségi csoportok.

A rendszerváltást megelőző időszak óta eltelt évtizedekben ezzel pontosan ellentétes folyamatok zajlottak Magyarországon. A felső jövedelmi csoportban folyamatosan növekedett a vállalkozók, a vezetők, illetve az értelmiségi csoportok aránya, a munkások viszont egyre inkább az alsó jövedelmi kategóriában koncentrálódtak. A legfrissebb adatok szerint megfordultak a trendek:

a szaki megérkezett a jövedelmi elitbe, az értelmiség meg a szegények közé.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója szerint korábban is előfordultak már kétkezi munkások a legjobban kereső húsz százalékban, de 2015 és 2019 között a szakmunkások aránya önmagukhoz mérten jelentősen emelkedett, a betanított és segédmunkásoké pedig kiugróan megnőtt ezen a kategórián belül. A TÁRKI Társadalmi riport 2022 című kötetében megjelent tanulmányában kimutatta, hogy a 100 legtöbbet kereső között még mindig az alsóbb szintű vezetők és értelmiségiek jelenléte (32) a legerőteljesebb, őket követik a felsőszintű vezetők és értelmiségiek (22), de a vizsgált időszakban körükben csökkenés figyelhető meg. A kiesők helyére pedig jönnek a kékgallérosok, a szakmunkások (19) és a segéd- és betanított munkások (13).

Mindez megvilágíthatja annak a társadalmi mozgalomnak a mozgatórugóit, amit a pedagógusok, egyetemi oktatók és kutatók részéről látunk saját helyzetük javításáért. A pedagógusok egy éve tartó sztrájkhulláma nem pusztán jövedelmi forintokról, 10-20 százalékokról, hanem a társadalmi lecsúszás elleni fellépésről szól. A tanárok tiltakozásának jelképe sem véletlenül a korábban inkább szakiviseletnek számító kockás ing. (Ahogy Klinghammer István akadémikus, korábbi államtitkár egy Magyar Nemzetnek adott interjúban kifogásolta: „Borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál.”)...

MINDIG VAN MOZGÁSTÉR - UNGVÁRY KRISZTIÁN INTERJÚ

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.01.31.



Ha nem akarunk szégyenkezni az utókor előtt...

835 MILLIÓ FORINTOT ADOTT A KORMÁNY EGY TÖRÖKORSZÁGI PROGRAMSOROZATRA – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.01.


Szijjártó Péter kedd délután jelentette be

Este már kidobolta a kisbíró megírta a Magyar Közlöny. Mindez a 2024-es, még el sem készült büdzsé terhére ment.

Szijjártó Péter: Született egy kezdeményezés, hogy Erdogan kapjon Nobel-békedíjat

A jelölést a Türk Államok Szervezetének Bölcsek Tanácsa nyújthatja majd be.

Szijjártó Péter köszönetet mondott a Sinopharmért

“Abdel-Latif az-Zajáni közbenjárásának hála országa a rendelkezésünkre bocsátotta a kínai vakcina felhasználásának addigi teljes dokumentációját, aminek hála mi is előrébb tudtunk lépni az oltási kampányban. (…) A Magyar Érdemrend középkeresztjével mondtunk ma köszönetet.”

EP-képviselő Orbán Balázsnak: Szerencsére senki sem vesz komolyan már titeket

„Magyarország alacsony értékelést kapott egy olyan listán, amit egy Soros által finanszírozott NGO készített. Micsoda meglepetés! Akad bárki, aki komolyan veszi őket?” (OB)

A többi visegrádi ország távolodik Orbántól, aki a súlytalan szélsőségesekhez közelít

“Nagyon úgy néz ki, hogy egyre szorosabbá válik Petr Fiala cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, illetve a csehek és a lengyelek közötti – bevonva Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is – pártpolitikai együttműködés is. Ők közösen akarnak platformot létrehozni az EPP-vel, az Európai Néppárttal. Ez megint szembemegy a jelenlegi magyar külpolitikával, amely arra számított, hogy a lengyelekkel, a csehekkel meg Melonival közösen hozhat létre valamit.”

Még itt: Az európai konzervatívok beengednék a rókát a tyúkólba

“A hadsereg nem szociális intézmény”

Így indokolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf az elbocsátási hullámot. Hozzátette: teljesítménytől függő versenyhelyzetet akar bevezetni a honvédségnél, ezért menesztett több száz magas rangú katonai vezetőt. És ezt vajon hogyan képzeljük el?

Hoppál Péter mától miniszteri biztos

Államtitkári posztját Závogyán Magdolna a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, korábban Hoppál helyettese és tanácsadója vett át.

Egy dolgot nem hangoztattak eddig az Erasmus-ügy kapcsán

Nemcsak a politikusok kuratóriumi tagsága/elnöksége miatt esnek el az Erasmus+ és Horizon 2020 programokból járó pénzektől, hanem azért is, mert a magyar jog kiveszi az uniós közbeszerzési jog hatálya alól. Ástak maguknak egy gödröt, és most onnan kiabálnak, hogy valaki miatt beleestek?

Hogyan tartja kézben a Fidesz az ellenzéket?

“A rendszerváltás után politikussá váló korábbi ügynökökkel és informátorokkal elvileg ugyan meg kellett szakítaniuk a hivatalos kapcsolatot, de az ügynökakták nyilvánosság elől történő elzárása (miközben azokhoz sokan hozzáfértek) kiváló lehetőséget ad ezeknek az embereknek a további zsarolására is.”

Fontos cikk, ha csak egyet van időd elolvasni, ajánljuk a figyelmedbe!

Vajon emeli-e végre a kormány a családi pótlék összegét?

Az Orbán-kormány 12 év éve egyetlen forinttal sem emelte a családi pótlékot, miközben a családok terhei a kétszámjegyű infláció és a brutálisan növekedő rezsiárak miatt elviselhetetlenül emelkednek. Az Orbán-kormány azonban “nem hisz a segélyezési társadalmakra épülő jövőben“. Ezt hívják kormányzati cinizmusnak?

Félmilliárdot költ taxira az MTVA

A fizetett tapsolók után most épp taxira költ a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A keretszerződés összege nettó 490 millió forint, várhatóan havi 3 150 db rendeléssel.

Nagy Bandó András: Debrecenben kéne lenni

“Azt gondolom, akkor alakul másmilyenné a Fidesz híveinek könnyen befolyásolható „álláspontja”, amikor rájönnek, hogy mindaz, amit addig másokkal tett a nagy kedvencük, a szeretett vezér, velük is megteszi.”

MESE A VÓDAFONRÓL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.02.01.


– Hát, Feri bátyám, megvették a Vodafone-t – mondta az állott sörszagú kocsmában a pultra könyökölve egy tanárféle férfi a mellette iszogató öregnek.
– Mi az a Vódafon? – kérdezte ő tágra nyílt szemekkel, és látszott rajta, tényleg nem tudja. Sejtése sincs.
– Távközlési társaság – felelte a tanárféle, de kevés sikerrel.
– Mi az a távközlési társaság? – értetlenkedett tovább az öreg, mire a férfi nyugodt-magyarázón kezdte, hogy telefon…, de az öreg a szavába vágott.
– Akkor azt mondja, hogy megvették a postát. Ne dicsekedjen itt nekem távközléssel, Vódafonnal meg pláne ne, magyarok vagyunk, vagy mi a rosseb. De mindegy. Ki vette meg? – kérdezett vissza, és beletúrt a hiányosan zsíros hajába.
– Az Orbán Viktor…
– Egészségére – vágta rá az öreg kétségek nélkül -, úgysem volt neki még ilyen Vódafonja, vagy miket beszél össze nekem. Az az ember felőlem azt vesz meg, amit akar. Ősszel kaptam tőle nyolcvanat. Mondta, hogy utaljuk, Feri bátyám, és a postás hozta is, tudja a Jenő. A postás Jenő. Én az Orbán úrnak a lába nyomát is megcsókolom, Vódafonnal vagy anélkül, mindenhogyan. De mér érdekes ez a Vódafon magának annyira, hogy itt előhozakodik nekem vele, amikor nem is kérdeztem?
– Mert nagyon sokba került.
– Ha futja rá az Orbán úrnak, mi a baja vele?
– 660 milliárdért vette meg.
– És?
– Tudja az mennyi pénz?
– Honnan tudnám. Engemet az asszony elküld a boltba tejért meg farhátért, meg kapok valamennyit fröccsre, a többi engem nem érdekel. Milliárd olyan nincs is, itt találja ki nekem, hogy fitogtasson. A nyolcvanezer, amit az Orbán úr küldött nekem, na, az pénz. Milliárd – mondta megvetően az öreg, és majdnem kiköpött, de meggondolta magát. A férfi azonban nem hagyta.
– Képzelje el, hogy Orbán úr nem nyolcvanat küld magának, hanem százat.
– Mért képzeljem el? Nyolcvanat ígért, annyit küldött ő mindig állja a szavát.
– Akkor képzelje azt, hogy százat ígért.
– Mért ígért volna százat?
– Csak. Mert olyan szépen nézett rá – kezdett már kicsit türelmetlen lenni a férfi, de visszanyugodott – Tegyük föl.
– Tegyük.
– Akkor százat utalt magának.
– Húszat letagadhatok az asszony előtt? – élénkült fel az öreg, hogy már a szemei is csillogtak.
– Tagadjon.
– Az jó, akkor nem kell annyit fröccsre kunyerálni.
– Na ugye – mondta a férfi, mint aki kezd célba érni, és folytatta – Képzelje akkor el, hogy megkapja azt a százat, húszat meg eltesz fröccsre.
– El, el – kerekedett el az öreg szeme már vigyorogva-csillogva.
– Akkor képzelje el azt, hogy ezt hatmillió hatszázezer hónapon keresztül kapja.
– Mért képzeljem el ezt már megint, miket beszél, hogy hatmillió hatszázezer hónap?
– Akkor képzeljen el ötszázötvenezer évet.
– Minek? Ennyi év sincsen. Még a föld sincsen ennyi, Krisztus urunk is csak úgy négyezer éve teremtette. Ne jöjjön azzal az ötszázötvenezerrel, maximum a nyanya, tudja drága Juliskám lehet annyi – mondta, és most már huncutul nevetett.
– De mit szólna, ha ötszázötvenezer évig kapna havi százezret?...

ÍGY NEM VÉDTE A PROLETÁRDIKTATÚRA A DOLGOZÓ NÉPET

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.01.28.


Miközben a propaganda a munkások érdekvédelmétől volt hangos, Magyarországon a 20. században nemcsak a nyugati, hanem a szocialista országokhoz képest is semmibe vették a munka és a szabadidő egyensúlyát, és erről archív felvételek sora tanúskodik.

„Suhint a sarló és vígan cseng az üllő, / A munka vár és hív a küzdelem. / Az ifjú gárda mindenütt az első, / Övé a szó s a boldog győzelem” – biztatták egymást és magukat dallal a termelés fokozására az ifjúmunkások az államszocializmus idején, vagyis akkor, amikor a propaganda szerint a munkások és proletárok érdekében munkálkodott az állampárt. A Magyar Szocialista Munkáspárt csak a IX. kongresszusán, 1966-ban fogadta el határozatban, hogy a heti munkaidő 48-ról 44 órára csökkenjen Magyarországon. Ez a gyakorlatban viszont néhány év csúszással valósult meg, és az 1891 óta szabadnapnak számító vasárnapok mellett csak minden második szombat vált szabadnappá. A kétnapos hétvégére egészen egy 1981-es rendeletig kellett várni. A kommunista propaganda szerint a munkásokkal szemben a tőkések érdekeit védelmező „imperialista” országokban ekkorra a kétnapos hétvége már általánosan elterjedt gyakorlat volt...

DEEP STATE TATABÁNYÁN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.02.01.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. És ahogy szoktuk, négy anyagot külön ki is emelünk: