2023. január 30., hétfő

ORBÁN SZÁNDÉKOSAN ROMBOLJA AZ UKRÁN-MAGYAR KAPCSOLATOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.01.30.


Az EU-ban nagy csata elé néznek, ha a nukleáris szankciót akarná keresztülvinni az Unió vezetése, jósolta Orbán Viktor. Dnyipro polgármestere elszabadult, egyszerre gyalázta Orbánt és a magyarokat Orbán "senkiföldjés" nyilatkozata miatt, de az ukrán vezetés szerint a magyar kormányfő szándékosan  rontja az ukrán–magyar-kapcsolatokat. A kárpátaljai magyar "lövészárok professzor szerint azonban a jóság és az igazság győzni fog, és a gonosz oroszok el fogják veszíteni ezt a háborút. Nemzetközi lapszemle.

A magyar kormány bármilyen, az Oroszország elleni, a nukleáris iparát érintő szankciót megvétózna, idézte az orosz Gazeta Orbán Viktor pénteki, kossuthrádiós nyilatkozatát. A cikk kiemelte azt a fenyegetéssel is felérő kijelentést, hogy Brüsszelben nagy csata elé néznek, ha ezt a szankciót akarná keresztülvinni az Unió vezetése. A döntést Orbán a magyar infláció emelkedésével indokolta, és a nemzeti konzultáció eredményét emlegette, ami szerint a konzultációt visszaküldők "97 százaléka ellenzi az oroszok elleni szankciókat".

A cikk szerint a kormány 9 éve döntött a Paks II megépítéséről, amibe az ősszel belevágnak. Noha, mint írják, Szijjártó Péter a német külügyminiszert és a gazdasági minisztert hibáztatta az építés akadályozásáért, miután szerinte ők nem engedélyezik a Siemens részvételét a projektben. Leszögezte, mivel hazánk nukleáris energiatermelés nélkül nem tudja biztosítani az ország energiaellátását, ezért kizárt a 10. szankciós csomag támogatása.

Az amerikai ABC News viszont ebből a kinyilatkoztatásból azt emeli ki, hogy a NATO- és uniós tag Magyarország, illetve Orbán Viktor ellenzi a fegyverszállítást és a pénzügyi támogatást is az ukránoknak, mert a nyugati országok máris nyakig benne vannak a konfliktusban. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko, pedig arra az orbáni mondatra reagálva – miszerint Ukrajna a senki földje, - bejelentette, hogy Orbán továbbra is szándékosan rontja az ukrán–magyar-kapcsolatokat.

Dnyipro polgármestere, Orbán Viktor nagy felháborodást kiváltó gondolataira válaszul az Ostro donbaszi hírportálon azt mondta, nem Ukrajna a senki földje, hanem a „tiétek”. Ők több mint ezer éve Ukrajnában élnek, míg a magyarokat az Urálon túlról szorították ki. Ír arról, hogy szinte mindenhol gyűlölik a magyarokat, és Trianon megérdemelt büntetés volt.

Szerinte a magyarok minden világháborúban a zsarnokok kedvét keresték, és fattyúként viselkedik, amikor megbocsátja a szovjeteknek és utódaiknak 56-ot. Miközben az EU és a NATO védőszárnyai alatt keresnek menedéket, fityiszt mutatnak nekik. "Váljanak csak ki, aztán mi három nap alatt eltávolítjuk őket a hatalomból". A polgármester a végén hozzátette, a barmokon nem a magyar népet, hanem azokat tökfilkókat érti, akik ma Magyarországot vezetik.

Szijjártó Péter nyilatkozatára hivatkozva az Ukrinfo azt írja, a kárpátaljai magyarokat erőszakkal akarják besorozni az ukrán hadseregbe. A hírre reagálva Fedor Sándor ukrajnai professzor a közösségi hálón arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek mind hazugságok. Fedort egyébként azért hívják a lövészárok professzorának, mert ha teheti, onnan jelentkezik be az óráira.

Szerinte ezeknek a hazugságoknak a céljuk, hogy összeugrassák a kárpátaljai magyarokat és az ukránokat. A kárpátaljai magyarok tiszteletre méltó ukrán állampolgárok, akik önként is beálltak a hadseregbe, fegyvert fogtak és harcolnak Ukrajna szabadságáért, és mert nem akarják, hogy az orosz megszállók őket és rokonaikat legyilkolják.

Mindannyian jól emlékszünk a málenkij robotra a történelemből, amikor magyarokat is koncentrációs táborokba hurcoltak az oroszok. Köszönetet mondott azoknak a magyaroknak, akik ezekben a nehéz időkben segítenek Ukrajnának. "De ne avatkozzanak a dolgunkba azok, akik cserbenhagyták, elárulták Ukrajnát és az oroszok szolgálatába szegődtek" - írta.

A jóság és az igazság győzni fog, és a gonosz oroszok el fogják veszíteni ezt a háborút – írta Fedor Sándor.

A Financial Times az Orbán nyakába zúdult bajokat sorolta fel, a benzináraktól kezdve, az inflációval és a pedagógusok tüntetésével folytatva, egészen az EU-val elfajult vitáig, amely eszkalálhatja a helyzetet. Magyar pénzügyi elemzők szerint Orbánnak egyre nehezebb lesz meggyőzni és csitítani az elégedetlenkedőket, és az idő is kevés erre, hiszen jövőre önkormányzati-, majd uniós választások lesznek.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VALAMI TÖRTÉNIK PAKS II.-VEL: ORBÁN ELKÖTELEZETT AZ OROSZOK FELÉ, KÖZBEN EGYRE IRREÁLISABB A ROSZATOM-ÜZLET

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.30.


Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendre nagyon lelkesen beszél arról, hogy Paks II. megépítése mellett töretlen a magyar elkötelezettség. Látszólag tehát Magyarország mindenképpen az orosz Roszatommal szeretne atomerőművet építeni. Ugyanakkor független szakemberek szerint ez egy ma már teljesen ellehetetlenült ötlet. A legújabb konfliktus mintha Németországgal körvonalazódna, közben a munkálatok zajlanak, de még nem a kulcsterületeken: a terepen a földmunkánál inkább magyar, az acélszerkezeteknél inkább orosz szavakat hallani.


Magyarország, a magyar kormány szeretne egy kibocsátásmentes, sok áramot termelő nukleáris alaperőművet. Ez aligha kérdés. Az már inkább, hogy a háborús, illetve az uniós realitások mellett ebben ki lehet a partnerünk. Ilyenkor nagyon nem könnyű Paks II.-n, Paks II.-ért dolgozni. Az sem kérdés, hogy ez egy rendkívül meghatározó és kellően titkos projekt. Vagyis nem elvárható, hogy az ottani vezetők újságírókkal lamentáljanak, velük osszák meg azon gondolataikat arról, mennyire reális még egyáltalán az orosz építés, ha pedig nem az, ki lehet Nyugatról a fővállalkozói alternatíva vagy a Közel-Keletről a finanszírozási megoldás. Az sem könnyű, hogy a projektnek van bőven ellenfele: civilek, zöldek, osztrákok és legújabban a németek. Sőt, Pakson sokszor úgy érzik, még a hazai politikai terepen is „sok az ellenség”.

A legújabb konfliktus: a Siemens-ügy


A paksi projekt helyzetével szeretnénk pár kérdés-felelet mentén foglalkozni, de álljon itt elsőre egy kvíz. Azt tudjuk, hogy Németországban zöldpárti a külügyminiszter (Annalena Baerbock) és zöldpárti a gazdasági miniszter (Robert Habeck). Ennek ismeretében mit tart elképzelhetőnek a következő események közül?

- Németországban elviszik Greta Thunberget, mert egy lignitbánya kibővítése ellen tüntet.

- Németország tankokat szállít egy európai háborúhoz.

- Németország meghosszabbítja egyes atomerőműveinek az élettartamát.

Meglepő, de mindegyik állítás igaz. Ehhez képest azt akár nevezhetjük „normál” üzemmódnak is, hogy az említett Robert Habeck miniszter állítólag nem támogatja, hogy a Siemens Energy német cég vezérlőt szállítson Magyarországnak Paks II.-höz. Ha ez így van, akkor persze még mindig elgondolkodhatunk, hogy a döntés Magyarországnak szól, Oroszországnak szól vagy a nukleáris iparnak szól...


NAGY ERZSÉBET: UNIÓS PÉNZEKBŐL AKARJÁK LEÉPÍTENI A DEMOKRÁCIÁT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.30.


...Eddig senki nem értette, miért pont azokból a gimnáziumokból, és miért pont azokat rúgták ki, akiket, miközben még a saját intézményükben is jó néhányan voltak olyanok, akik náluk többet polgári engedetlenkedtek. Már van rá magyarázat?

Ez elég egyértelmű: a „belvárosi, liberálbolsevik”, a„libsibipsi” magot kell kivágni. Egyébként is, szerintem az oktatásirányításnak láthatóan nem érdeke az állami elitoktatás. Azt úgyis ki akarja játszani az egyházaknak, amelyeket jobban tud dróton rángatni. Az intézményekre pedig, mint ellenséges fészkekre tekint. Én ezt a tendenciát látom.

Nem arról van szó, hogy először a hangadókat próbálták eltávolítani, aztán rájöttek, hogy nem sikerült?

Szerintem is a hangadókat próbálták eltávolítani, csak azzal nem sikerült az embereket eltántorítani az ellenállástól. Vagyis igazából nem volt sikeres az az akció, amivel megpróbálták megfélemlíteni őket. Ezek az intézmények továbbra is a centrumai maradtak a tiltakozásnak. Így le kell ezeket járatni, ahogy nyilván a fő szervező PDSZ-t is. Miután pedig én elég hangos vagyok, engem is. Csakhogy ez azért butaság, mert videó van arról, amit én elmondtam az Eötvösről.

Vagyis most az elitgimnáziumok renoméjának tönkretétele következik?

Igen. Látszik, hogy az elitgimnáziumok tönkretétele következik, hogy mint tiltakozási fészkek szűnjenek meg. A tönkretételben az az érdekes, hogy azzal sem foglalkoznak, magukat a gimnáziumokat próbálják így lejáratni. Hiszen az Eötvösnél is a felvételi eljárásba kötöttek bele, és nem abba, milyen liberális az intézmény, milyen nézetű tanárok vannak ott. Úgy akarják beállítani, mintha ezek az elitgimnáziumok nem is lennének elitgimnáziumok, mert ezekbe korrupció útján be lehet kerülni. Vagyis az elitgimnázium mivoltukat, valójában a szakmai munkájukat támadják ezzel.

De még mindig nem tiszta, a kormány miért akarná az elitgimnáziumokkal együtt a PDSZ-t is lejáratni?

Mindig is le akarta járatni a PDSZ-t. Én már úgy is bemutatkozhatnék, hogy „Ulrike Meinhof”, Maruzsa államtitkár mondott már olyat is, hogy mi jelentkezzünk a Rote Armee Fraktion-ba, egy másikuk meg még össze is keverte a Vörös Brigádokkal, úgyhogy már oda is jelentkezhetnénk. Nyilván azért akarnak bennünket, meg konkrétan engem lejáratni, mert a sztrájktárgyalásokon mi szoktunk hangosabban odaszólogatni. Én például ostobának neveztem ezt az új teljesítményrendszert. Megkérdeztem, miért nem az intézményekre bízzák, hiszen most is van mozgóbérlehetőség a Nemzeti Köznevelési Törvényben, miért kell új szabályt előírni. De a PDSZ kezdett először beszélni arról is, hogy az új teljesítményértékelési rendszernek – a szisztémájuk szerint – az a lényege: elvehetik az eddig béremelést eredményező pótlékokat, de valójában alapbérben nem emelnek semmit. Igaz, erre Maruzsa azt mondta, nem, a pótlékokat majd alapbéresítik, de mondott ő már sok mindent, ami később nem történt meg. A másik fontos része a szisztémának, hogy ami bért elvesznek majd az egyik kollégától, azt odaadják a másiknak. Így valósulna meg egy béremelés? Nem biztos, hogy ezt annyira szeretné a pedagógustársadalom. Mivel a kormányban is tudják, hogyha ez elterjed a kollégák között, akkor az olaj lesz a tűzre, ez is oka lehet a PDSZ gyanúba keverésének. A sztrájktárgyaláson elhangzott, az a céljuk az, hogy olyan bérrendszer és teljesítményértékelési rendszer legyen, amitől vonzóvá válik a pedagóguspálya. Én pedig azt mondtam, akkor ebben konszenzus van közöttünk, valóban ilyennek kéne lennie. Csak mi azt állítjuk, hogy amit ők kínálnak, az nem, hogy nem ilyen, hanem olyan, amitől még inkább elrettennek a kollégák. Még inkább kiszolgáltatottá, mindenes szolgává, magyarul csicskává teszi a kollégákat, és arra irányul, hogy fogják be a szájukat. Majd lojalitás alapon osztogatják a pénzeket. Ez nem az az irány, amitől vonzóvá válik egy pálya. Véleményem szerint ez a rendszer arra irányul, hogy a kormány, amely eddig csak az igazgatókat tudta kordában tartani, most ugyanerre törekszik a pedagógusokkal. Szolgai módon végrehajtó szerepbe akarja kényszeríteni őket azzal, hogy a bérük is attól függ majd, mennyire lojálisak. Ezért mondom mindig a kollégáknak – és valószínűleg ez sem tetszik a kormánynak –, hogyha most abbahagyják, és értelmetlennek találják a további ellenállást, mondván, hogy a kormány a füle botját sem mozdítja, akkor nincs igazuk, mert mozdítja. Ha pedig abbahagyják az ellenállást, akkor nem a zéró pontra térünk majd vissza, hanem a negatív tartományba jutunk. Mert nem csak attól kell tartani, hogy a hangadókat majd „levadászgatják”, hanem attól is, valóban egy olyan szisztéma lép majd életbe, amiben nagyon brutálisan végrehajtó szerepbe kerülnek a pedagógusok. Ez eddig nem volt. A fizetésüket aszerint fogják differenciálni, hogy ők konkrétan mennyire „hajolnak be”. Egy elemet még nem tudunk, azt, hogy ehhez hogyan kapcsolódik majd a bérrendszer. De azt mondták, hogy kapcsolódik. Azt is mondták, azért nem sajtónyilvános még ez az anyag – ami lényegében ugyanaz, mint ami kiszivárgott –, mert még nincs meg a bérrendszerre vonatkozó terv.

Szerintem meg még egy szintet akar lépni a kormány a pedagógusok még kiszolgáltatottabbá tételére, és ráadásul mindezt uniós pénzekből akarja finanszírozni. Ez azért nagyon durva. Nekünk pedig feladatunk az unió számára nyilvánvalóvá tenni, hogy a magyarországi demokrácia további leépítését uniós pénzekből akarják megvalósítani. Mert ebből az új teljesítményértékelési rendszerből jelenleg ez derül ki...

A BÉKE, AMIRŐL ORBÁN VIKTOR BESZÉL, AZ A TÖMEGSÍR BÉKÉJE

FACEBOOK
Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2023.01.29.


A magyar miniszterelnök szerint Ukrajnában azonnali tűzszünet kell, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak. Szerinte Oroszország biztosan meg fogja nyerni ezt a háborút, mert eddig minden háborújukat előbb-utóbb megnyerték. Nézzük meg kicsit ezt az orbáni értékelést alaposabban, mert érdemes.
1)A tűzszünetről: a tűzszünet jellemzően a frontok épp aktuális állását rögzíti: a harcoló felek beszüntetik az aktív ellenségeskedést, de maradnak, ahol vannak, amíg meg nem születik (ha egyáltalán) a politikai rendezés. A frontvonalból tehát kontaktvonal (line of contact) lesz mindaddig, amíg meg nem születik a béke is. A poszt-szovjet térségben a kilencvenes évek elején Oroszország így hozott létre három befagyott konfliktust is (Transznyisztria, Abházia, Dél-Oszétia): az orosz erők beavatkoztak a szeparatisták oldalán, Moszkva kikényszerített egy-egy fegyverszünetet, ami de facto garantálta a szeparatisták különállását mindaddig, amíg a béke meg nem születik – aztán pedig elszaboltálta a politikai rendezést, “befagyasztva” ezzel ezeket a konfliktusokat. Ha Orbán javaslata megvalósulna, jó eséllyel körülbelül ez várna Ukrajnára is. Onnan lehet tudni, hogy pontosan ez történt a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal is.
Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, többmillió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt. Kicsit részletesebben: egy ilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Ukrajnának a Krímen kívül - le kellene mondania Herszon és Zaporizsje megyék körülbelül 70%-áról, Luhanszk megye körülbelül 90%-áról, Donyeck megye mintegy 60%-áról, és mindezekkel együtt az Azovi-tenger teljes partszakaszáról is, hiszen épp aktuálisan így állnak a frontok. Magyar viszonylatban ez a 20% területveszteség azt jelentené, hogy lemondunk Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy vármegyék teljes területéről + még Veszprém vármegyéből egy kis darabról.
Emellett Bucsa és Irpiny óta tudjuk, hogy az orosz hadsereg szisztematikusan, teljesen rendszerszintűen kegyetlenkedik a polgári lakossággal (ne feledjük, a bucsai mészárlásért felelős egyik főtisztet Putyin ki is tüntette). Ergo, a béke, amit Orbán javasol, potenciálisan a bucsai és irpinyi lakosság sorsára ítélné a megszállt területek ukrán polgári lakosságát.
Ez nem béke. Pontosabban, ez a tömegsír békéje. Teljesen érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnök vajon miért tartja ezt olyan jó ötletnek.
.
2) Mellékszál, de érthetetlen az is, hogy a nemzeti szuverenitásra máskor oly kényes Orbán-kormány vajon miből gondolja, hogy ő majd megmondhatja, hogy a szuverén Ukrajna hogyan döntsön?
.
3) Ennél SOKKAL érthetetlenebb az, hogy miből gondolja, hogy Oroszország majd megnyerni ezt a háborút…? Milyen információk alapján jutott vajon erre a következtetésre?
Itt két érdekes dolog is van.
a) Az egyik inkább történeti érdekesség, de mivel a miniszterelnök ezt látványosan rosszul tudja, ezért mégiscsak releváns. Moszkva ugyanis NEM nyerte meg minden eddigi háborúját. Nagyon nem. Ha csak a huszadik századot nézzük, látványos vereséggel végződött az orosz-japán háború 1905-ben, csúfos kudarc volt a Lengyelország elleni támadás 1920-ban, elveszítették az első világháborút (!), és ronda véget ért a Szovjetunió afganisztáni háborúja is. Ezenkívül az is erősen kérdőjeles, hogy az első csecsen háborút lezáró,1996-os haszav-jurti fegyverszünet – ami a radikális iszlám csecsenföldi térnyeréséhez és a második csecsen háborúhoz vezetett – vajon mekkora siker.
b) Ennél fontosabb, hogy miből gondolja, hogy Moszkva EGYÁLTALÁN győzni fog. A kérdés azért érdekes, mert ugye éppen múlt héten pénteken, január 20-án volt az Ukrajnát katonailag is támogató államok ramsteini találkozója, immár a nyolcadik. A ramsteini találkozókon több, mint negyven ország vesz részt (fun fact: Magyarország is).
És több, mint negyven ország fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel. Mindezt jó eséllyel azért teszik, mert úgy gondolják, hogy Ukrajna igenis meg tudja nyeri ezt a háborút.
Másképp fogalmazva: 40+ ország úgy gondolja, hogy Ukrajna győzhet. Köztük olyan, katonailag nem teljesen jelentéktelen országok is, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Ausztrália, Izrael, de még Marokkó és Kenya is.
Most jön a kérdés. Mi az esélye annak, hogy ez a 40+ ország mind téved, és egyedül a magyar miniszterelnök tudja jól, hogy hogyan végződik a háború…?
Könnyen belátható: nem túl sok. Körülbelül ugyanannyi, mint amennyi esélye Orbán 2022. február 1-I, moszkvai “békemissziójának” volt a sikerre. Az is teljesen érthetetlen, józan ésszel, a rendelkezésre álló adatok és trendek alapján egyszerűen megmagyarázhatatlan lépés volt – és ez a mostani értékelése is az.
4) Mindez persze elvezet az örök lenini kérdéshez: “Mi a teendő?” A magyar kormányra sokmindent lehet mondani (gátlástalanok, korruptak, nepotisták, stb), de butának nem buták. Racionális játékosok, csak éppen a “Boston politics” című könyvből ismert racionalitás mentén.
Mivel pedig nem hülyék, ezért előbb-utóbb remélhetőleg ők is belátják, hogy ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni. Ergo, ha Magyarország továbbra is Oroszország pártját fogja a konfliktusban, akkor (ismét) a vesztes oldalon fejezi be az éppen aktuális nagy európai háborút.
A jó hír az, hogy elméletileg létezik megoldás. Nincs kőbe vésve, hogy hazánknak a vesztes oldalon kell maradnia.
Lehet külpolitikai irányváltást csinálni, akár radikálisat is.
Más országok ezt általában úgy szokták csinálni, hogy látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban, az új miniszter és új külpolitikai adminisztráció pedig attól kezdve már tud látványosan új irányvonalat vinni. Nyilván ezután is mindenki tudni fogja, hogy azt a bizonyos korábbi irányvonalat sem a korábbi külügyminiszter határozta meg (ugyanis a partnerek sem buták…), de ezzel együtt egy látványos irányváltást így diplomáciai-szakmai értelemben gond nélkül meg lehetne csinálni.
(A mostani külügyminiszterünk pedig mehetne mondjuk Moszkvába nagykövetnek; azért oda, mert ott biztosan megkapná az agrément-et, míg ez számos más országban erősen kérdőjeles volna. Nem mellesleg, néhány év moszkvai munka alatt talán megtanulná azt is, hogy a nála 28 (!) évvel idősebb “kedves barátját”, Szergej Lavrovot a nyilvánosság előtt nem simán Szergejnek, hanem Szergej Viktorovicsnak illene szólítani, legalább a korkülönbség miatt, ha már olyan bizalmas, baráti viszonyban vannak. De ez már tényleg csak mellékszál.)

TRÜKKÖK AZ IGAZSÁGÜGYI REFORMCSOMAGBAN: A KORMÁNY ÁTVERNÉ A BIZOTTSÁGOT, HOGY HOZZÁJUSSON AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOKHOZ

444.HU
Szerző: MIKLÓS GÁBOR
2023.01.30.


Az Igazságügyi Minisztérium január 18-án nyilvánosságra hozta az igazságügyi reformjavaslatát. A törvénycsomag egy sor jogszabályt módosít, a kormány ezzel hárítaná el az EU Helyreállítási Alapjából (RRF) járó, mintegy 5,8 milliárd euró (kb. 2260 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás folyósításának legnagyobb akadályát. Az igazságügyi reformhoz az Európai Bizottság által támasztott 27 kötelezően teljesítendő elvárás, a „szupermérföldkövek” közül négy tartozik. Amíg ezeket nem teljesítjük, Magyarország a 22 milliárd eurós (8580 Mrd Ft) fejlesztési (kohéziós) forrásokhoz sem fér hozzá.

A magyar bírósági rendszernek, amihez most hozzá kell nyúlni, két meghatározó intézménye van: az ítélkezési csúcsszerv Kúria és a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatal (OBH). Mindkettő vezetőjét a parlament választja. A rendszerben az egyensúlyt a bírók által választott ellenőrző testületnek, az Országos Bírói Tanácsnak kéne biztosítania. Az OBT felügyeli az OBH működését, így egyebek mellett a bírósági vezetők kinevezését és a bírók jutalmazási rendszerét. Ha a rendszer nem átlátható, a parlamenti többség által választott két csúcsvezető hozzájuk lojális embereket juttathat a Kúria és az alsóbb bíróságok kulcspozícióiba, akik a jutalmazással és más kedvezményekkel vagy épp azok elvonásával nyomás alatt tudják tartani a beosztottjaikat.

Ez a probléma egyáltalán nem elméleti: a parlament az OBH és a Kúria szabályozásában is hagyott kiskapukat, az OBT pedig nem kapott elég erős eszközöket a feladataihoz, így a kontrollszerepét nem, vagy csak részben tudja betölteni. Az OBH előző elnöke, Handó Tünde ezért tehette például meg, hogy az OBT-t megkerülve jó pár bírósági vezetői posztra nem a pályázatok nyerteseit, hanem a saját kiválasztottjait ültette. Varga Zs. András is ezért tud a pályázatok együttes kiírásával és elbírálásával úgy kavarni, hogy a Kúrián a saját embereit hozza helyzetbe.

A 2011 óta folyamatosan alakítgatott igazságügyi rendszerrel szemben hazai és külföldi szakértők, civilek és intézmények rengeteg kritikát fogalmaztak meg. Az Európai Bizottság a kormánnyal folytatott egyeztetések során szűkebbre vette a fókuszt, és a támogatások folyósításához az igazságügy területén négy, 2023. március 31-ig mindenképp teljesítendő feltételt jelölt meg:

- meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;

- meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;

- meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog;

- meg kell szüntetni a hatóságoknak azt a lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.

A kormány mindvégig tagadta, hogy a bíróságok hazai szabályozásával bármi gond lenne. Egy szeptemberi Kormányinfón, amikor már javában körvonalazódott, hogy a befagyasztott eurómilliárdokat milyen igazságügyi változásokhoz köti az Európai Bizottság, Gulyás Gergely még mindig azt mondta, hogy nincs a magyarnál függetlenebb bírói szervezet Európában, soha fel sem merült, hogy ne lenne eléggé független a bírói szervezet, és legfeljebb az OBH meg az OBT között vannak viták...

EGYHÁZI ISKOLAI TANÁR: „KÖREINKBEN SOHA NEM VOLT EKKORA AZ ELKESEREDÉS”

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.01.30.


Ezt a kormányt egyáltalán nem érdekli az oktatás ügye, állítja Posta István, a budapesti Piarista Gimnázium magyar és filozófia szakos tanára. Az egyházi iskolákban tanító tanárok egy része pár év alatt radikalizálódott, és ma már világnézettől függetlenül magárahagyatottságot és dühöt érez a kormány hozzáállása miatt. Míg Pintér Sándor a tanároktól vár javaslatokat arra, hogyan reformálja meg a rendszert, a Tanárballagás szervezői tanulmányt írtak a résztvevők és szimpatizánsok által számba vett legfontosabb tennivalókról. Az általuk megfogalmazott öt pont mellé hatodik pontnak javasolt reformjavaslatokról és arról is kérdeztük Posta Istvánt, mi tartja még a pályán az elhivatott tanárokat...

ROD DREHER SZERINT ORBÁN CSAK VICCELT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.30.


Egyre kuszább az amerikai újságíró sztorija

„Az eredeti posztban nem magyaráztam el kellőképpen, hogy a miniszterelnök milyen kontextusban tette a megjegyzését. Egyértelműen viccelt, amikor azt mondta, hogy határozottan nem maradna az Európai Unióban. Mosoly futott az arcán.”


“Amikor azt mondom, hogy csak vicceltem, azt jelenti, hogy egyáltalán nem vicceltem, de valószínűleg nem kellett volna ezt mondanom.





Még itt:

“Nem tudom, melyik lenne a nagyobb baj, de azt igen, hogy nem kéne hagyni szabadon nyilatkozni, legalább az ápolók oda kéne figyeljenek, mikor beszél, kivel és mit. Meg szedhetné rendesen a gyógyszereit is.” 


Se a Nyugatnak, se a Keletnek nem kell, hogy Orbán Viktor közvetítsen közöttük

“Nyomát sem érzékelem annak, hogy módszeresen felépített elgondolás végrehajtásával közelítene a magyar kormány a megfogalmazott hosszútávú elképzelések felé, kivéve a politikai hatalom bebiztosítását. A napi politikai cselekedetek bennem a mindennapi rögtönzések érzését keltik. A pillanat uralása zseniálisan pontos kifejezés a Fidesz-kormányok tevékenységére.”

Nyugdíj, sport vagy egészségügy?

Madarat tolláról, kormányt büdzséjéről.

Rácz András: A béke, amiről Orbán Viktor beszél, az a tömegsír békéje

Rácz András szerint a mostani külügyminiszternek, Szijjártó Péternek Moszkvába lenne a helye, nagykövetként.

„Néhány év moszkvai munka alatt talán megtanulná azt is, hogy a nála 28 (!) évvel idősebb »kedves barátját«, Szergej Lavrovot a nyilvánosság előtt nem simán Szergejnek, hanem Szergej Viktorovicsnak illene szólítani.”

Valami történik Paks II.-vel

Orbán elkötelezett az oroszok felé, közben egyre irreálisabb a Roszatom-üzlet.

A kormány átverné a Bizottságot, hogy hozzájusson az uniós támogatásokhoz

Varga Zs. András (Polt Péterhez hasonlóan) például élete végéig a Kúria elnöke maradhat, ha a parlamentnek nem sikerül az utódját kétharmados többséggel megválasztani.

Nem foglalkozik az akkumulátorgyár-üggyel az önkormányzati támogatású debreceni zöldszervezet

Tavalyelőtt 55, tavaly hatvanmillió forintot kaptak. A hallgatás ára. Az egy film.

A hatóság csendben zöld utat adott a beruházónak, épül az újabb balatoni kikötő

Miközben civilek bíróságon támadják a balatonföldvári projektet, a beruházó el is kezdte a munkát.

6 milliárdért felújított villát kapott a Horthy Miklós által alapított szervezet

Az épület használóinak kényelmét zene- és szivarszoba szolgálja, emellett lakosztályokat is kialakítottak.
Miért lehet bízni abban, hogy összeomlik Orbán hatalma?

“Nem jó, ha egy nagy cégnél az első számú vezető nagy tulajdonos is; amint az se jó, hogy Orbán Viktor uralja a Parlamentet, amelynek őt kellene kontrollálnia. Lehet bízni abban, hogy egyre jobban elszáll magától, egyre több hibát követ el, és a sok hibába bele lehet bukni.”

RIBANCARCÚ-E ORBÁN VIKTOR VAJON?

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.29.


Miután szeretett vezérünk Ukrajnát „senkiföljének” nevezte a maga kéretlen és tapló stílusában egy, az övéi közt elhangzott beszédben (kappanhang, szájnyalogatás), helyzet keletkezett, és az ukrajnai magyar nagykövetet is bekérették az ottani külügybe, hogy elbeszélgessenek vele. Sőt, kilátásba helyeztek más intézkedéseket is. Ugyanabban a beszédben elhangzott az is, hiába minden, úgyis Putyin nyeri a háborút, és ezt sem igazán kellett volna erőltetni, mert mindenféle bajok lehetnek belőle.


A decens beszédről egyébként a Reuters számolt be, úgyhogy az egész széles világ tudhatja, miféle ember áll országunk élén, akit ráadásul tizenkét éve folyamatosan megválasztunk. Ebből fakad, hogy az ő sara a miénk is, ha őt utálják, bennünket is, azaz, ha Ausztriába mennek cukrot vásárolni, vagy más terméket, ami olcsóbb, mint szárnyaló hazánkban, akkor ne tessenek meglepődni, ha a burgenlandi traktoroslegény vagy a stájer virágáruslány a hátuk mögött kiköp. Ezek a várható lájtos folyományok, a többit majd meglátjuk.

Viszont ezzel szemben van az a világ, ahol a píszí megszűnik, mert olyan emberek szólalnak meg, akiknek vesztenivalója nincsen, éppen azért hangosan ki is mondják, amit amúgy mindenki gondol Orbánról és így felőlünk is, csak a gyerekszoba miatt nem teszi. Az ukránoknak is volt gyerekszobájuk, de beláthatjuk, jelen helyzetben olykor elfelejtik az illemszabályokat. Okkal teszik ezt és érthetően is. Az ember nem nagyon figyel a formaságokra, ha rakéták robbannak a nappalijában, a kishúgát megerőszakolják, és az egész országát a földdel teszik egyenlővé a barbárok.

Élet-halál harcnak hívják azt a helyzetet, amiben az ukránok vannak, nem csoda hát, ha állapotba kerülnek akkor, amikor egy olyan alak, aki a támadójukkal cimborál, annak majdhogynem kebelbarátja, jól fűtött szobából, teli hassal és böfögve nevezi országukat senkiföldjének. Nagy valószínűséggel ilyen érthető állapotban volt Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere is, aki Orbán szövegét a Reuters által meghallván egészen kendőzetlen stílusban küldte el őt a picsába. Ennek csak az indítása volt, hogy a mi kedves vezetőnket „ribancarúnak” nevezte, ami valljuk meg, költői vénára vall.

Igazából nem tudjuk, mire gondolhatott a jelzővel a magából alaposan kikelt polgármester. Nézegetjük Orbán húsos képét, illesztgetjük hozzá a jelzőt, de zátonyra fut az értelmezés. Igaz, egy harcoló katona, Robert Joszfovics Brovdi pedig „figyelj rám te büdös disznó” megszólítással invitálta meg Bakhmutba a frontra, ahol Orbán kárpátaljai magyarjai harcolnak azért az Ukrajnáért, amit Brovdi szerint a mi vezetőnk Putyinnal együtt szeretne felosztani. Látjuk hát, mi történik akkor, ha az érzelmek lecsupaszodnak, s bár lehet illetlennek tekinteni a kedves vezetőt ribancarcú büdös disznóként értelmező ukránokat, azt is be kell látnunk, nincs az az isten, aki mondandójukat visszafogná.

Sőt, mivel a hazájukért harcolnak életre-halálra, tulajdonképpen a stílusuk is érthető. Nem rózsaszínű budoárból üzentek ugyanis. A háborún is túl azonban valami mélyebbet érintett meg kéretlenül Orbán a vihart kavaró dumájával, és ez pedig a nacionalizmus. A mi kedves vezetőnk is erre építi javarészt ténykedését, de az ukránoknak sem kell a szomszédba menni érte. Ez már akkor is megmutatkozott, amikor a háború kitörésekor Kijev polgármestere (Klicsko) üzent az oroszoknak, hogy a Moszkvájuk helyén még csak mocsár volt, amikor az ő Kijevjük már állt

Ebben lehet valami, lévén, 860-ban alapították a várost, amit most Putyin bombáz bőszen és gyakorta. Tehát buzog a nemzeti öntudat az ukránokban, háborús helyzetben pedig ez fokozódik, és visszatérve Dnyipro polgármesterére, ő is ebből az aspektusból küldte el Orbánt olyan indulattal és olyan alaposan, hogy csak úgy fröcsögött. Idéznénk azért betűhíven, hogy mindenki láthassa és olvashassa, aki eddig még nem tette meg:

„Először is, ribancarc, nem a mi földünk a senkiföldje hanem a tiétek. Több ezer éve élünk itt, mi nem az Urálon túlról másztunk elő. Másrészt pedig különösen tehetségesnek kell lenni ahhoz, hogy Romániától, Szlovákiától kezdve Szerbiáig és Ukrajnáig mindenhol utálják az embert. A trianoni békeszerződés csak büntetés volt az állatias történelmi tetteitekért. Harmadrészt a kegyetlenkedéseitek, és az a folyamatos vágy, hogy minden világháborúban a zsarnokok kedvében járjatok, történelmi páriává tettek titeket. Negyedszer pedig, milyen alávalóságra vall megbocsátani 1956-ot a szovjeteknek és utódaiknak? Ötödször: teljes erkölcsi nullának kell lenni ahhoz, hogy az EU és a NATO szoknyája mögé bújva taposs mindenki nyakára. Kifelé a szoknya alól, és három nap alatt kisöprünk titeket, szemetek. Barmok. Nem, nem a magyar emberek. Hanem az ott hatalmon lévők.”...

SOKSZÍNŰ MÉDIASZABADSÁGBAN ÉLÜNK...

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2023.01.30.


Mármint, mi magyarok, szemben a nyugatiakkal... Orbán Viktor mondotta mindezt a Kossuth Rádióban, január 27-én. Az okfejtés nagyjából plasztikus összegzése is mindannak, amit a magunk mögött hagyott januárban meg- és átélhettünk.


Merthogy eme önképet még azzal is megtoldotta, hogy Nyugaton ez nem így van, mert ott mindent kénytelenek alárendelni annak az érdekrendszernek, amelynek következtében csak egyetlen vélemény jelenhet meg, amely viszont minden ízében háborúpárti. És ennek a szörnyűséges monstrumnak engedelmeskedve viselkedik itthon is az onnét megfizetett, de a mi hazánkban aknamunkára berendezkedett ellenzék. Egyszóval, nemcsak a dollárbalodal, hanem a dollármédia üldözöttjeiként is kénytelenek vagyunk szakadatlan harcokban megvédeni a magunk szuverén, független és a tömbök közötti halálos versengésektől megmenekülni készülő nemzetünk tájékozódását.

Ezt nyilatkozta ez évi első hónapunk legutolsó péntekén a magyar kormányfő a szokásos rádiós monológjában. (A pénteki rádiómonológ ide vonatkozó percét a 17-18. perce közötti részében lehet élőszóban is meghallgatni.)

Kétségtelen, hogy ez az okfejtés a maga minőségében páratlan politikai bravúr, hiszen egyetlen mondatnyi bekezdésben sikerült elmarasztalni és megbélyegezni a Nyugatot (ami ugye maga a kártékony Brüsszel), szédelgőn feldicsérni a saját kormányzati gyakorlatot és egy mozdulattal lehazaárulózni az ellenfeleit, akik lényegében nem mások, mint az idegen érdekek fizetett ügynökei. Kész csoda, hogy még szabadlábon járkálhatnak. Most még. De miheztartás végett jó, ha tudják, hogy mi pontosan felderítettük a hátterüket, és fillérekre beazonosítva ismerjük ezt a kriminális mivoltot.

Külön szerencse e vészjóslóan tragikus helyzetben, hogy Magyarország már 2010 után nemzeti kezekbe vette az itteni média irányítását, ugyanis: azé az ország fölötti uralom, aki képes a keze között tartani a médiát, s ezzel együtt az ország gondolkodásmódját. Mindezt már a Másik Orbántól tudhattuk meg, aki főnöke előtt két nappal értékelte imígyen a jelen hazai helyzetet. S az utóbbi időben szinte szokássá vált, hogy a Másik Orbán lett az Egyik – és az EGYETLEN – Orbán vázlatos gondolatainak részletes kifejtője.

(További részletek: itt, itt, itt)

Jámbor elemzőként kénytelenek vagyunk a kétféle álláspontot azonos kútfőből eredő meglátásként értelmezni, ezért a két állítást úgy dekódoljuk, mint amelynek a közös tanulsága nem nagyon lehet más, mint az, hogy az áhított sokszínűséget is az szolgálhatja a legjobban, ha az ország elsöprő többségének a legfontosabb kérdésekről nemcsak az ismerete, nemcsak a tudása, hanem még a véleménye is ugyanonnét származik: a Kormányfői Bölcsességből. Azaz, a sokszínűség magát a kormányfői mondanivalót jelentheti.

Január ebben az ügyben példás egyöntetűséggel mutathatta meg ennek az egységnek a méreteit. A kormány hivatalos megszólalói meghirdették, hogy a magyar nép 97 százalékban ítélte el a szankciós politikát, s ezt a győzelmi jelentést pillanatokon belül az utcákon is viszontláthattuk – óriásplakátok formájában. S nem kellett túl sokat várnunk arra sem, hogy vezető kormányzati politikusok minderre már úgy hivatkozzanak, mint mindenki által ismert és elismert tényre...

ORBÁN JAVÍTHATTA VOLNA A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK HELYZETÉT, EHELYETT TRAGIKUSAN SOKAT ÁRTOTT NEKIK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.01.29.


A háború kezdete óta egyre feszültebbé váló magyar-ukrán viszony elérte eddigi mélypontját, amikor a háborúban súlyos veszteségeket szenvedett Dnyipró tekintélyes és befolyásos polgármestere már Magyarország eltörlésével fenyegette meg Orbánt, ha kilépne NATO védelme alól, akit ribancarcnak nevezett. Orbán kezdettől fogva az Ukrajna ellen rablóhadjáratot indító, tömeggyilkos orosz terrorállam oldalán áll, megtagadva minden segítséget Ukrajnától, akadályozva minden oroszokkal szembeni intézkedést, emiatt közvetlen szövetségesei (V4) is elhagyták és elfordultak tőle.

Orbán szokásos kétnyelvűsége ne tévesszen meg senkit, mindig mindenkivel úgy beszél, ahogy a másik fél hallani szeretné, de ezúttal is figyelembe kell venni saját intelmeit: nem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, amit csinál. Az pedig egyértelműen oroszbarát és ukránellenes politika. Orbán viselkedésének és magatartásának súlyos hatásai vannak a kárpátaljai magyarokra, mert az anyaország reakcióit mindig kivetítik az adott nemzeti kisebbségre. Emiatt fűrészelték le az ukránok a az ungvári Turul-szobrot (nem mintha nagy kár lenne érte), már magyar zászlókat szednek le.

Orbán magatartása növeli és erősíti a magyarellenes hangulatot Ukrajnában, aminek nyilvánvalóan a kárpátaljai magyarok látják a kárát. Nem kellett volna így lenni, lehetett volna ez fordítva is. A háború kiváló alkalom lett volna arra, hogy Magyarország megerősítse a kárpátaljai magyar kisebbség elfogadását, befogadását és jogait. Ha Orbán emberként viselkedik, szolidáris a megtámadott országgal, ha nem akadályozza az Európai Unió szankcióit, támogatását, hanem a nyugati demokratikus jogállamokkal együtt elítéli az orosz agressziót, megalapozhatta volna a magyarok jó sorsát.

A bölcs nemzetpolitika nem rontja a határon túli magyar kisebbség helyzetét, hanem javítja azt. A két ország közötti jó viszony kihat a magyarok megítélésére és jogaik biztosítására. Orbánnak nem kellett volna semmi mást tenni, mint normális emberként viselkedni, demokratikus politikusként reagálni (fasiszta diktátornak, akinek egyik mintája az orosz fasiszta diktatúra, ez nem könnyű), s nem ellenségesen viszonyulni egy megtámadott országgal szemben, amely hősiesen védekezik, és iszonyatos áldozatokat, károkat szenved el. De Orbánt hidegen hagyta az oroszok népirtása is.


Nem magyarázat erre, hogy a háború előtt (nem mellesleg, éppen az orosz fenyegetettség miatt) a magyar kisebbség jogait, így szabad nyelvhasználatát is korlátozták, mert Magyarország a bajban mutathatta volna meg, hogy tiszteli az ukrán népet, együttérez vele a bajban, nem ellenséges vele szemben. Az “Ember, most jöttem ki a templomból” nagy keresztény Orbánnak, ha bármi köze is lenne a kereszténységhez, akkor a megtámadott, az üldözött, az elnyomott oldalára kellett volna állni, de azt is tudná, hogyan kell viselkednie azzal, akitől esetleg sérelmet szenvedett el.

A Biblia szerint a krisztusi norma az, amit Jézus mondott, “azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjúhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg”. De Orbán kihasználta, visszaélt az ukránok nyomorúságos helyzetével, nem segítette őket, hanem ártott nekik, magukra hagyta őket és beléjük rúgott, ezzel eleven szenet a saját fejére és a kárpátaljai magyarok fejére gyűjtött. Még azokat is a magyarok ellen fordította és uszította, akik nem voltak a magyarok ellen.

Itt lett volna az alkalom, hogy Orbán örökre a kárpátaljai magyarok és Magyarország barátjává tegye a szomszédos nagy ukrán népet, ehelyett örökre ellenséggé tette őket. Ennyit ember még nem ártott a kárpátaljai magyaroknak, de nemcsak nekik, hanem általában a határon túli magyar kisebbségnek, sőt a világon élő összes magyarnak. Mert Orbán háborúpárti, oroszpárti, ukránellenes és fasiszta attitűdje a többi szomszéd országban és a világ minden részén ellenszenvet keltett a magyarokkal szemben. Ha nem mondják is, a magyarok nem lettek kedvesebbek előttük...