2023. január 21., szombat

HARASZTI MIKLÓS: MÉCS IMRE HOZTA BE 1956 IGAZSÁGÁT A DEMOKRATIKUS ELLENZÉKBE

TELEX
Szerző: HARASZTI MIKLÓS
2023.01.20.


Csütörtökön halt meg Mécs Imre, akit 1956-ban halálra ítéltek, majd hét évvel később szabadult. Az SZDSZ egyik alapítója és parlamenti képviselője 89 éves volt. Kortársai, Haraszti Miklós és Kőszeg Ferenc idézte fel Mécs Imre életének és politikai szerepvállalásának jelentőségét.


Haraszti Miklós, a szamizdat mozgalom egyik szervezője 11 éves volt, amikor Mécs Imre 1956-ban a BME hallgatójaként felvonulást szervezett, és részt vett a forradalomban. Közel két évtizeddel később a szerveződő demokratikus ellenzékben találkoztak először.

„Óriási, életre szóló élmény volt, az '56-osok közül néhányan csatlakoztak a demokratikus ellenzékhez” – idézte fel a Telexnek Haraszti, a Beszélő szamizdat szerkesztője, az SZDSZ későbbi alapítója és országgyűlési képviselője. Számára reveláció volt '56-ról hallgatni Mécs Imrét, mert a közbeszédben akkor ellenforradalomként, legfeljebb sajnálatos eseményekként emlegették a forradalmat.

1956 után a magyar értelmiség jelentős része beállt a sorba – folytatta Haraszti –, de maradtak néhányan, például Krassó György, Mécs Imre, Eörsi István, Vásárhelyi Miklós, Donáth Ferenc, akik „nem fogadták el a hallgatás áraként felajánlott állásokat”.

„Közülük is Mécs Imre szenvedte a legtöbbet. Nap mint nap át kellett élnie, hogy bármikor kivégezhetik. Ennek ellenére nem fogta be pörös száját, ahogy József Attila írta, hanem csatlakozott hozzánk.”

„Számomra az volt a jelentősége, hogy '56 igazságát behozta a demokratikus ellenzékbe, és a szamizdaton keresztül segített közkinccsé tenni”.

Haraszti szerint az '56-osok is örültek, hogy rátaláltak a szerveződő fiatalokra a hetvenes években, mert hosszú ideig magányosan próbáltak ellenállni a rendszernek. A korkülönbség ellenére kollegiális, harcostársi volt a viszonya Mécs Imrével. „Imre ugyanúgy konspirált, mint mi, ugyanúgy nyitott könyv volt az élete, mint a miénk, és ugyanúgy vállalta a politikai állásfoglalását, mint mi.”

A rendszerváltás után mindketten részt vettek az SZDSZ alapításában, és az első Országgyűlésben is együtt politizáltak.

„Egyszerre szimbolikus és fontos képviselő volt. Rendkívül megfontolt beszédű, megbízható, nagyon jó képviselő, aki számos ügyet vitt”

– emlékezett vissza Mécs parlamenti éveire Haraszti. „A biztonság a céltudatos életprogram áradt belőle.” Mécs Imre húsz éven át volt parlamenti képviselő, 1990–2006 között az SZDSZ, 2006–2010 között pedig az MSZP politikusaként.

Arról is beszélt az egykori író, újságíró, hogy az SZDSZ alapítóinak nem a politikai hatalom megszerzése, hanem az értékek képviselete volt a célja. „Nem azért jöttünk létre, hogy ellenzékben azt mondjuk, hogy semmi sem jó, kormányon pedig azt, hogy minden jó. Bizonyos értékeket, társadalmi minőségeket akartunk követni, és ebben Imre évtizedeken keresztül sugárzó bizonyosság, szimbólum volt.”..

MÉSZÁROS LŐRINCÉK MECCSET NÉZTEK MARBELLÁN, POLT SZERINT NINCS „TÓNI-ÜGY”

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.01.20.


444: Mészáros Lőrinc meccsnézős kirándulást szervezett a sleppjének Marbellába

Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül érdekli. A szakmai érdeklődésnek nem szabhat gátat az az akadály az sem, hogy a felcsúti alakulat nem itthon gyűjti az erőt az NB I tavaszi idényére, hanem Spanyolországban edzőtáborozik. A vasárnapi meccsért így több mint 2 600 kilométert kellett utaznia Mészáros Lőrincnek, a dél-spanyolországi Marbellában edzőtáborozó Puskás Akadémia elnökének és kíséretének.

Direkt36: Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket

Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal. Kiderült például, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.

Hvg.hu: Polt szerint a „Tóni-gate”-ügyben „bűncselekmény megalapozott gyanúja nem volt megállapítható”

Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.

G7: Kitömte a Fidesz a magyar vállalatokat állami támogatással, az európai átlag kétszeresét költik cégek támogatására

Évtizedek óta Magyarország költi az egyik legtöbbet a vállalatok állami támogatására Európában: 2010 és 2019 között a GDP 1,7 százalékát fordították a magyar kormányok vállalatok állami támogatására. Az európai átlag még egy százalék sincs. A magyar aránynál csak két kisebb állam ért el magasabb arányt: az 1,9 millió lakosú Lettország (2,1 százalék), illetve a félmilliós Málta (1,6 százalék). Óriási összegről van szó: az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország 2019-ben 794 milliárdot költött vállalatok közvetlen támogatására.

24.hu: Nálunk a területi egyenlőtlenségek mérséklése helyett a korrupciónak ágyaztak meg az uniós források

Amióta megkezdődött a magyar kormány és az unió harca a hazánknak járó EU-s forrásokról, a központi kérdés az, hogy hogyan tudjuk lehívni a pénzeket. Arról kevesebb szó esett, hogy ezek miként hasznosulnak. A TÁRKI gondozásában megjelent friss tanulmány segít a tisztánlátásban. Hazánk EU-s csatlakozása óta 2020-ig évente átlagosan a GDP 1,39 százalékára rúgó kohéziós támogatás érkezett hazánkba, amivel dobogós helyet foglalunk el a 2004 óta csatlakozott tagállamok sorában. A Marshall-segélyhez mérhető fejlesztési forrás ellenére mégsem sikerült a magyar gazdaságnak egyről a kettőre jutnia.

MEGBICSAKLOTT A NER-ELIT MAGÁNTŐKEALAPOS REJTŐZKÖDÉSE

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.01.20.


Óriási vagyonokat helyeztek magántőkealapokba kormányközeli üzletemberek a Direkt36 elemzése szerint. Ez a befektetési forma a rejtőzködés lehetőségével kecsegtet a befektetők számára Magyarországon.

Miért fontos ez? Magántőkealapot Magyarországon 2014 óta lehet alapítani. Az anonimitást biztosító megoldás népszerű a kormányközeli milliárdosok körében, akiket egy állami nyilvántartásban azonosított a Direkt36.

Számokban: 119 magántőkealapból 26 esetében derült fény a tulajdonosokra. Ezek közül 17 alap egyértelműen kormányközeli, és még további öt is köthető a NER-hez kapcsolódó körökhöz. Az eddigi ismeretekhez képest talán a legmeglepőbb Száraz István 11 százalékos Magyar Bankholding-részesedése, illetve egy Tiborcz Istvánnal kapcsolatba hozható – tavaly egy cégéből 13,5 milliárdos osztalékhoz jutó – pécsi ingatlanos két magántőkealapja. (A cikk állításait az ingatlankereskedő és a két magántőkealap kezelője is vitatta.)

Alulnézet: Magántőkealapokba került például a 35 éves magyar autópálya-koncesszió, értékes állami ingatlanok és cégek, éttermek, bankok iparvállalatok, ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapítva.

Felülnézet: Az alapok a magyar gazdaság tekintélyes szeletét birtokolják, az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5, a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százaléka került hozzájuk...

NAHALKA ISTVÁN: A KORAI SZELEKCIÓ MÁR A KÖZÉPISKOLÁBAN ELÜLTETI A RASSZIZMUS MAGVAIT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.21.


Magyarország iskolarendszere túlzottan szelektív – állapította meg Nahalka István oktatáskutató a Hírklikknek adott interjúban. A mai középiskolai felvételi kapcsán beszélgettünk vele. Mint mondta, erre a vizsgára azért van szükség, mert a gyerekek szabadon jelentkezhetnek ezekbe az intézményekbe, de valamilyen módon el kell dönteni, hogy ki melyik iskolába kerüljön. Csakhogy ezzel a korai szelekcióval csak a későbbi rasszizmus és előítéletesség magvait ültetjük el.


Ma tartják meg a középiskolai felvételit, több mint 71 ezer általános iskolás diák vizsgázik majd magyarból és matematikából, 56 ezer nyolcadikos, 9100 hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes, akik olyan intézménybe mennek, ahol figyelembe veszik az írásbeli felvételi eredményét. Szükség van egyáltalán középiskolai felvételire?

A jelenlegi helyzetben abban az értelemben szükség van rá, mert Magyarországon a gyerekek szabadon jelentkezhetnek a középiskolákba. Ezért valamilyen módon el kell dönteni, hogy ki melyik iskolába kerüljön. Lehet ugyan gondolkodni más módszereken, talán olyanokon is, amelyek kevésbé megterhelőek a gyerekek, sőt, a szülők, és a pedagógusok számára is, de azért itt valamilyen fajta teljesítménymérésnek alapvetően léteznie kell. A baj nem is ez, hanem, hogy kell-e nekünk egyáltalán egy olyan szisztéma, amelyben szükség van az ilyen jellegű megméretésekre...

HIÁBA TEMETNÉ ORBÁN A NYUGATOT, KELET FELŐL KORRUPCIÓ ÉS ERŐSZAK JÖN - LÉTFORGATAG #2

444.HU / PODCAST
Szerzők: Magyari Péter, Mészáros Zsófia, Botos Tamás
2023.01.20.


Tényleg bealkonyult a Nyugatnak, és a keleti hatalmak korszaka jön, ahogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter állítják? Erről beszélgettünk Győrffy Dóra közgazdász professzorral, aki többek között azt is elmondta, hogy az akkumulátorgyárak építésének erőltetése mennyiben hasonlít az 1950-es évek lázálmához, amikor a szén- és az acél országának képzelték Magyarországot.

Percek és témák

00:15 Így ment létünk forgataga eddig.
02:00 Kimaradhat Magyarország a blokkosodásból, ahogy azt Orbán Viktor kívánja?
06:00 Kína befelé fordult, a belügyi erőszakszervezetek költségvetése meredeken emelkedik.
08:38 Az orosz és kínai befolyás három pillére: gazdasági függőség, korrupció és 
          propaganda.
12:12 A háború felébresztette az önvédelmi reflexet Nyugaton.
16:00 Magyarország átáll a Kelethez, vagy felsorakozik a Nyugat mögé.
20:00 Kína növekedése lelassult, az USA 20-25%-os szintjén ragadt.
24:25 Nem kéne azzal dicsekedni, hogy csökken a nyugati tőke beáramlása.
26:00 Miért baj, ha akkumulátorgyártása teszi fel a magyar gazdaság jövőjét a kormány?
34:10 Nem véletlenül titkosak a kínai hitelek feltételei.
41:00 A válságok inkább erősíteni szokták az EU-t.
46:02 Kirakhatják Magyarországot az EU-ból és a NATO-ból? Vagy kiléphetünk magunktól?

GÁBOR GYÖRGY: AZ EURÓPAI CIVILIZÁCIÓ ALAPPILLÉREIT BONTJA LE A KÖZÖSSÉGI MÉDIA

KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.20.


Gábor György vallásfilozófus letörölte saját profilját a Facebook-ról. Elmondása szerint azért döntött így, mert nemtelen támadások érték őt a közösségi médium felületein, mikor kiderült, hogy egy könyvkiadó őt kérte fel egy Tamás Gáspár Miklós-emlékkötet szerkesztésére. A vallásfilozófus arról is beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy a Facebook legsötétebb bugyraiban ocsmány rágalmakat hordanak róla össze olyan emberek, akik nem szeretik azt, hogyha valaki náluk többet teljesített.


Gábor György leszögezte, zavarba ejtő, hogy ez az ügy kerül előtérbe, ezért arra használta fel a megszólalását, hogy tágabb kontextusba helyezze a Facebook-ról való távozását. A vallásfilozófusnak az adott apropót a profilja törléséhez, hogy a közösségi médium bizonyos felületein – ahonnan ő ki van tiltva, és így reagálni sem tud – olyan rágalmakat hordtak össze róla, amik visszalépésre késztették egy TGM-emlékkötet szerkesztői posztjától.

Az ügy háttere, hogy Gábor György két szerzőtársával 2009-ben megjelentetett egy cikket az Élet és Irodalomban, amelyben egy Izraelről szóló vita keretében intéztek érveket TGM-hez. Ebben a publicisztikában azt írták, hogy TGM olyan antiszemita hangot ütött meg, amely a nyugat-európai baloldal vagy a hazai szélsőjobboldal háza táján jelent meg korábban. Ez most úgy jelent meg a közösségi médiában, hogy a vallásfilozófus antiszemitának nevezte TGM-et, ami Gábor György szerint tévedés. Hozzátette, TGM-mel jó szakmai és emberi kapcsolatban voltak a '70-es évek óta, emellett persze vitákat folytattak politikai és tudományos kérdésekben.

Ugyanakkor ezek a viták még régen "szemtől szemben" zajlottak a sajtó nyilvánossága által – mondta Gábor. Mostanra azonban a Facebook korában olyan arctalan és névtelen emberek kommentelnek, akiknek a vitákban nem az a céljuk, hogy meggyőzzék a másikat, hanem, hogy "lemészárolják" azt.

Gábor György három példán keresztül illusztrálta, hogy a Facebook hogyan kezdi ki azokat a vívmányokat, amiket az európai modernitás hozott létre. Elsőként a reneszánsz korában beállt írásbeliségi fordulatra mutatott rá, miszerint innentől számított, hogy ki ír egy adott szöveget, vagyis ki az, aki a felelősséget vállalja érte. A közösségi médiában ez szűnt meg, hiszen arc- és név nélkül lehet radikális véleményeket megfogalmazni, a minek aztán nincs gazdája, és nem lehet érte senkit sem számon kérni – fogalmazta meg a filozófus.

A második példában felelevenítette azt a középkori teológiái kérdést, hogy a fogalmak van-e önálló életük. Szerinte a Facebook korában a fogalmak nagyon is önálló életet élnek. A gondolatot azzal szemléltette, hogy ha róla valaki azt írja, hogy ő kannibál, akkor az első olvasó még kételkedik, a második már elgondolkodik ennek az igazságán, a sokadik pedig már hitelt fog szavazni ennek a feltevésnek. Ilyen esetben sokszor még védekezni sem tud a rágalmak ellen – mondta. Hozzátette, ilyenkor archaikus módon a lincselés, illetve a megkövezés állapota idéződik vissza.

A harmadik megjegyzés szerint a politikai retorika teljesen megváltozott, mióta ezek a portálok népszerűvé váltak. Gábor György úgy fogalmazott, ma a politikusok kódolt beszédeket mondanak, amikben nem uszítanak nyíltan, csupán "aknákat" helyeznek el megnyilvánulásaikban. Ezt aztán – ahogy a beszéd felkerül a világhálóra – a kommentelők dekódolják, és kiegészítik a saját maguk számára szimpatikus üzenettel – véli Gábor György.

Ezen érvek miatt érezte úgy Gábor György, hogy felfüggeszti jelenlétét a Facebook-on. Hozzátette, már megállapodott a Népszavával abban, hogy ezentúl ott fogja megjelentetni írásait heti rendszerességgel. Ugyanakkor fenntartja annak a lehetőségét, hogy egy meghatározatlan idő elteltével ismét írni fog a Facebook-ra – mondta.

POCAKOS TÁBORNOKOK ÉS A KÉTFARKÚAK SAPKÁJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.21.


Pár nappal azután, hogy megjelent a rendelet – törvény, utasítás, falragasz, ki tudja már ebben a kuplerájban – arról, hogy a katonaságtól elküldhetik a negyvenöt évnél idősebb, huszonöt évet szolgált embereket, már kiderült, hogy több mint százhetven tábornokot, tisztet, miegyebet rúgtak ki. Kell a hely a fiataloknak, meg az új technika kezeléséhez – mondják -, ami azt mutatja, a negyvenhat éves már nem alkalmas, mert lehet, hogy pocakos, és még egy sms-t sem tud elküldeni. Pedig ez igazából a legfelsőbb kedves vezetőre igaz, aki úgy kerül a képbe, hogy ebben az országban semmi nem történik a tudta vagy akarata nélkül.

Mindenesetre fura ez a nagy, fiatalításnak álcázott tisztogatási buzgalom, ami a kivégzőosztagok nélkül arra hajaz, mint amikor Sztálin fejezte le a tábornoki karát, következésképp a nácik majdnem elfoglalták Moszkvát. Elgondolkodott népünk azon, mi lehet az ok és indok, és egyrészt arra jutottak, hogy a katonaság vezetésében épp nátótlanítás zajlik, másrészről, és ezt csak én teszem hozzá, tán azért a kirugdosás, mert épp lecserélik a tiszteket a végletekig lojális egyedekere, nehogy valami baj történhessék a hadsereg felől. De ez már tényleg kalandfilmbe vagy Dél-amerikai banánköztársaságok nívójára való.

Ésszerű indoka nem látszik, csak hatalmi, mert nem a tábornokok kezelik az űrtechnikát, nem ők vezetik a három Gripenünket és négy tankunkat, úgyhogy az aktus minimum fura, de legalábbis kétségeket ébresztő. Főleg, ha belegondolunk, a főparancsnok Novák nacsasszony, a hadügyminiszter meg a soknevű, parádés kocsis kaszinós. Nos, ha a sereg élén is ilyen minőségi cserék lesznek, akkor annak harckészsége bizonyára az egekbe emelkedik. De nem vagyok én sem katonai, sem semmilyen szakértő, csak azt látom, hogy a katonaság az, ahol eddig még – talán – nem kontraszelektált csicskák ültek. De majd most.

Különben is, vannak más buzgalmak is. Például a Kutyák permanes szívatása szintén megalapozódott a napokban. Kifejezetten Polt Péter kérésére a Kúria hozott egy határozatot ugyanis minden bíróság számára kötelező érvénnyel, hogy ha van sapka az MKKP-n akkor azért, ha nincs rajta akkor amiatt kell megbüntetni. Ha festegeti a betont, buszállót újít fel, vagy akármit is csinál, aminek színekhez, lélekhez köze van. Ennek az amúgy a jogálammal köszönő viszonyban sem lévő intézkedésnek is félelem szaga van, és nem ártana Navracsics tárgyaló elvtársnak utasításba adni, hogy erről is számoljon be a messzi Brüsszelben...

HATMILLIÁRDÉRT FELÚJÍTOTT VILLÁT KAPOTT A CORVIN-LÁNC TESTÜLET, AMELY 2019-BEN TARTOTTA A LEGUTÓBBI ÜLÉSÉT

NÉPSZAVA
Szerző: NEPSZAVA.HU
2023.01.21.


A meglehetősen ritkán ülésező szervezet kapta meg a Városligetre néző Róheim-villát, ahol egyébként egykor Tisza Istvánt meggyilkolták.


A felújítás a közbeszerzési eljárások szigorú és teljes körű betartásával történt, a pénzügyi beszámolók pedig pontos képet adnak a munkálatok költségeiről – szúrta ki a hvg.hu, hogy mit válaszolt a napokban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselőnek a „Miért kell hatmilliárdért új székház az évek óta nem ülésező Corvin-lánc Testületnek?” címmel még decemberben feltett írásos kérdésére. A lap még decemberben írt arról, hogy a műemléki épületben zene- és szivarszoba mellett lakosztályokat is kialakítottak közpénzből.

Vadai Ágnes kérdésében felvetette, hogy miközben a Magyar Corvin-lánc kitüntetést odaítélő – ezt utoljára egyébként 2018-ban tette – testület 2019 óta ülést sem tartott, a Hermina úti Róheim-villába, ahol egyébként 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, 72 műtárgyat is vettek, közöttük Mednyászky-, Keleti-, Ligeti-, Lotz- és Czóbel-festményeket, szobrokat, vázákat, dísztárgyakat az adófizetők 274 millió forintjából...