KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖRSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2023.01.17.
Minden egyes választás tétje maga a demokrácia, a Cseh Köztársaság elnökválasztása üdítő ellenpéldának bizonyul. Még az EU-t idegesítő jelölt sem egy Orbán-szerű pária. A Mol washingtoni választottbíróság előtt kívánja beperelni a pozsonyi kormányt a rá kirótt extraprofitadó miatt, ami mellett nacionalista kijelentésekkel érvelnek. Megemlékeztek a napokban meghalt magyar filozófusról is. Nemzetközi lapszemle.
Nem kell aggódni, a cseh demokrácia rendben lesz, bárhogyan is alakul az elnökválasztás második fordulója – írja Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute vezető kutatója a Politicón. A szerző szerint most, amikor lassan hozzászokunk ahhoz, hogy minden egyes választás tétje maga a demokrácia, a Cseh Köztársaság elnökválasztása üdítő ellenpéldának bizonyul. És nem azért, mint ha az államfői hivatal jelentéktelen lenne.
A köztársasági elnöknek, bár jogköre jórészt ceremoniális, érdemi játéktere van a külpolitikában, és nagy az informális befolyása. Most Andrej Babiš bajkeverő milliárdos és volt miniszterelnök áll szemben Petr Pavel nyugalmazott tábornokkal, a NATO katonai bizottságának a korábbi elnökével. És bár a csehek - a nyugati megfigyelők számára jól ismert módon - megosztottak, és a két jelölt fej fej mellett áll, a populizmus és a technokrácia, a vidéki kékgalláros és a városi iskolázottabb szavazó közötti szokásos törésvonalnak csupán a fertőtlenített változatával állunk szemben – fogalmaz Rohac.
Ha Pavel nyerné meg az elnökválasztást, akkor az annak az értékközpontúságnak a folytatását ígérné, amelyet néhai Václav Havelhez kapcsolhatunk, miközben a Babiš által megtestesített alternatíva idegesíti az európai elitet, holott ez szükségtelen – vélekedik az elemző. Szerinte „vad képzelőerő” kell ahhoz, hogy azt gondoljuk, ennek a választásnak a kimenetelétől függ a cseh politikai intézményrendszer, az ország demokráciájának az egészsége.
Babiš miniszterelnökként már végigszolgált egy teljes ciklust, és bár rendszeresen hasonlítják Orbán Viktor magyar kormányfőhöz vagy Jarosław Kaczyńskihoz, a lengyel kormányzó párt vezetőjéhez, hivatali ideje alatt nem mutatkoztak olyan jelek, hogy megpróbálná beásni magát a hatalomba – írja az amerikai elemző.
A Szlovákiában nevelkedett, erős szlovák akcentussal beszélő Babiš a cseh etnonacionalizmus különös avatarja, és az ő populizmusa menedzseri típusú, miként hagyományos kampányígérete is az: arról szól, hogy az államot úgy kell vezetni, mint egy vállalatot. Meg kell adni, ez is eléggé aggasztó, miként az is, hogy Babiš sohasem vált meg szabályszerű módon politikai szereplése alatt a vagyonától, és konglomerátumának, az Agrofertnek az uniós támogatását szabályellenesnek minősítették az EU-ban – teszi hozzá Dalibor Rohac. Ugyanakkor beszédesnek tartja azt, hogy a cseh bíróság minden vád alól tisztázta Babišt, és a polarizált cseh politikai környezetben sem kérdőjelezi meg senki ezt a bírósági döntést.
Ami a külpolitikát illeti, a Politico vendégkommentátora emlékeztet arra, hogy Babiš, négy éven át tartott miniszterelnöksége alatt, Oroszországgal és Kínával szemben meglehetősen hagyományos, sőt, még azt is mondhatni, héja jellegű irányvonalat képviselt. Annak hangsúlyozása érdekében pedig, hogy ő nem egy Orbán-szerű pária, néhány nappal az első elnökválasztási forduló előtt gyors látogatást tett Párizsban is, ahol találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, Bernard Arnault-val, az LVMH luxusmárka-cégcsoport elnökével, valamint Milan Kunderával, a kommunista hatóságok által száműzetésbe kényszerített cseh íróval is. Dalibor Rohac szerint Andrej Babiš minden hiányossága - gyakran ízléstelen retorikája, összeférhetetlenségi ügye, a kommunista titkosrendőrséggel valószínűsíthetően folytatott együttműködése – ellenére sem jelent veszélyt az alkotmányos rendre.
Az EurActiv uniós hírportál szerint a Mol és annak szlovák leányvállalata, a Slovnaft washingtoni választottbíróság előtt kívánja beperelni a pozsonyi kormányt a rá kirótt extraprofitadó miatt. A jogi érvelés részben azon alapul, hogy Igor Matovič pénzügyminiszter a Szlovák Nemzeti Tanácsban – vagyis a parlamentben – a Slovnaft magyar tulajdonosa elleni nacionalista kijelentésekkel érvelt az extraprofitadó mellett.
Orbán legélesebb bírálójának nevezi a Deutsche Welle Tamás Gáspár Miklóst a filozófusról megemlékező cikkében. A szerző kitér arra, hogy TGM-et még maga Orbán is tisztelte, holott ő volt rendszerének egyik legkérlelhetetlenebb kritikusa. Életútját áttekintve azt írja róla, hogy eredetileg libertárius baloldali volt, és rokonszenvezett az anarchista eszmékkel, később liberális-konzervatív irányba fordult, ám a rendszerváltás tapasztalatai nyomán támadt kétségei az ezredfordulón visszavezették őt baloldali gyökereihez. A dogmatizmust elvető marxista és radikális baloldali gondolkodó volt, miközben természetesen soha nem kívánta vissza a diktatúrát – írja Tamás Gáspár Miklósról a Deutsche Welle.
ITT OLVASHATÓ