Szerinte Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia számára küzdelemmel jár, hogy visszatérjenek ahhoz a fajta együttműködéshez, amely az Ukrajna elleni orosz invázió előtt létezett közöttük. Ebből a szempontból jelzésértékű a legutóbbi V4-es találkozó, amelynek a központi kérdése az északi államok NATO-csatlakozása volt. Magyarország a csoport egyetlen olyan tagja, amely még nem ratifikálta a svéd és finn csatlakozást a katonai szövetséghez. A V4 másik három tagja már támogatásáról biztosította a lépést.
Sajtóbeszámolók szerint – írja Zgut-Przybylska - Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Eduard Heger szlovák miniszterelnök megpróbálta rávenni Orbánt, hogy terítse ki a lapjait, ő azonban azt a cinikus választ adta, hogy a magyar parlament majd 2023-ban fogja meghozni a döntést.
A Visegrádi Csoport felbomlásának jelei azonban már az orosz invázió előtt is megmutatkoztak: a szerző szerint míg Szlovákia és Csehország óvatosan az EU-n belüli liberális demokráciák fő áramlatához csatlakozott, Lengyelország és Magyarország számos stratégiai ügyben csapott össze Brüsszellel, a migrációtól az EU-jog elsődlegességén át a jogállamisági feltételrendszerig. Csehországnak nincs semmilyen jogállamisági vitája az EU-val, ellentétben Lengyelországgal, és ezek a viták aláássák azt, hogy Varsó a maga súlyánál fogva regionális vezető szerepet tölthessen be. Szlovákia, a V4 egyetlen eurozóna-tagországa mindhárom másik visegrádi országnál szorosabban integrálódott Európa magvába, ám most, hogy a szlovák kormány összeomlott, Pozsonyban akkora a politikai felfordulás, hogy az esetleg magát az ottani demokráciát is alááshatja – figyelmeztet az elemző.
A cikk szerint Orbán teljesen elszigetelődött az EU-n belül Ukrajna pénzügyi támogatása ügyében. A Jog és Igazságosság 2015-ös kormányra kerülésekor a „lengyel-magyar két jóbarát” szlogen a visegrádi együttműködés oszlopa lett, ám Oroszország ukrajnai háborúja miatt a lengyel kormánypárt és a Fidesz euroszkeptikus szövetsége megrendült. Orbán éles Kijev-ellenes retorikája miatt „radioaktívvá és mérgezővé” vált Lengyelországban – fogalmaz Zgut-Przybylska Edit. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy szeptember óta a lengyel kormány békülékenyebbé vált Magyarország iránt, és Morawiecki egy interjúban arról beszélt, hogy Közép-Európa a mi közös házunk, ettől nem lehet eltekinteni, akkor sem, ha nézeteltéréseink akadnak.
Ezt az elmozdulást a szerző annak a számlájára írja, hogy Lengyelországban 10 hónap múlva választások lesznek, és egyre intenzívebb a versengés Morawiecki és nála radikálisabb Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter között, aki a fő felelős az EU-val kiéleződött vitákért.
Zgut-Przybylska szerint Magyarország és Lengyelország taktikai szövetségét az tartja fenn, hogy kölcsönösen függnek egymástól az EU Tanácsában az alapszerződés hetedik cikke alapján folytatott eljárás során. Ott ugyanis megvétózhatják a másik elmarasztalását. A lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatokat azonban nem állították helyre teljes mértékben. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter továbbra sem fogadja Szijjártó Pétert, kormányzati szinten nem akarnak közös fotózkodást a Fidesszel, és a kapcsolatot a jelek szerint az államfői hivatalokon keresztül tartják, így Andrzej Duda találkozott Novák Katalinnal.
A magyar kormányfő vétóerejének vannak határai, ezt jól megmutatta európai tanácsi elszigetelődése. Orbán Viktor ezért minden politikai repedést arra fog felhasználni, hogy szövetségeseket keressen az euroatlanti főáramlaton kívül - főként az amerikai republikánusoknál és az európai szélsőjobboldali vallási fundamentalistáknál, de a gazdasági válság közepette tudatosan erősíti kapcsolatait Kínával is, ahol az üzleti lehetőségek bővítését reméli kliensköre számára. Az azonban Zgut-Przybylska szerint nem hihető, hogy Magyarország Kínát részesítené előnyben Európával szemben, hiszen teljes mértékben ráutalt az EU támogatására, és kereskedelmének 80 százaléka továbbra is az EU-val és az Egyesült Államokkal bonyolódik.
A Britishvolt, akkumulátorgyártó cég a Financial Times szerint hónapok óta tőkehiánnyal küzd, és befektetői konzorciumnak kívánja átadni a többségi részesedést. Az ígért 100 millió fontos kormányzati támogatáshoz azonban nem jutott hozzá. A cikkből az tűnik ki, hogy a bajok fő oka a nagy távol-keleti gyártók érdeklődésének a hiánya: a kínai CATL, illetve a dél-koreai LG Energy Solutions inkább más európai országokban, így Németországban és Magyarországon kíván üzemet létesíteni.
A német sajtó több cikket szentelt Leslie Mandoki 70. születésnapjának. A Frankfurter Rundschau arról ír, hogy 1975-ben illegális menekültként érkezett Németországba, ma pedig világsztárokkal együtt zenél, politikai nagyságokkal találkozik, és barátai úgy tekintenek rá, mint a megvalósult amerikai álom európai verziójára.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
.jpeg)
