HŐSÖK TERE - TUDÁSMENET TÜNTETÉS 2022.01.07.

VIDEÓ
Szerző: infoFeed
2023.01.07.



Az esemény videóösszefoglalója...Az ott elhangzott beszédek...

ORBÁN: ÓVATOSAN KELL JÁRKÁLNI A FIDESZBEN, MERT OTT NAGYON TEHETSÉGES EMBEREK VANNAK

24.HU / PODCAST - HÁROMHARMAD
Szerző: 24.HU
2023.01.08.



Az újévi államfői köszöntő kapcsán Novák Katalinról beszélgetett Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József a 2023. esztendő legelső Háromharmadjában, de oly csapongón, hogy még pacal is asztalra került, mi több, megtudtuk, hol találni a legkacagósabb kínai éttermet, s az is kiderül, melyik állaté a legvidámabb név. Levezetésként azt próbálták megfejteni az újságírók: hogy a csudába’ fordulhat elő, hogy miközben a kormánypárt népszerűsége háromnegyed év alatt 16 százalékpontot csökkent, mindebből az ellenzék semmit sem profitált.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSE A KÉREGETÉS JOGÁVÁ SILÁNYÍTJA A PEDAGÓGUSOK SZTRÁJKJOGÁT

MÉRCE
Szerző: BRUSZT LÁSZLÓ
2023.01.08.


Az Alkotmánybíróság, Handó Tünde előadó alkotmánybíró vezetésével december elején tette a dolgát, azaz változtatás nélkül jóváhagyta a kormány azon intézkedéseit, amelyek a gyakorlatban megfosztották a tanárokat a sztrájk jogától.

A döntés több szempontból is botrányos.

Egy vitás kérdésben, amelyben a kormány az egyik fél, a AB jóváhagyta a kormány jogát, hogy jogfosztáson keresztül szorítsa sarokba tárgyalópartnerét. Tévesnek ítélte az AB azt a felfogást, hogy az alaptörvényben nevesített jogot (legalábbis részben) védeni kell a mindenkori kormány önkényes beavatkozásaitól. Mindezt tette a sztrájkjog olyan értelmezésével, amely szerint a sztrájk gyakorlatilag csak minimálisan érintheti negatívan a sztrájkban nem résztvevő közvetlenül érintett feleket (pl. diákok, szülők), akiknek a jogai elsőbbséget élveznek a sztrájkolók érdekeivel szemben.

Ez röviden azt jelenti, hogy az AB szerint a sztrájk joga a gyakorlatban nem igazán különbözik a nyugodt és másokat nem zavaró kéregetés jogától.


Arról, hogy miért fontos a sztrájkjog és különösen a tanárok sztrájkjoga, hogy az miért lényeges a diákok, a szülők és a jövendő generációk jogai és lehetőségei szempontjából, már korábban írtam. Itt arra keresem a választ, hogyan értelmezte át az AB NER-kompatibilissé a sztrájk jogát és milyen kormányzati törekvéseknek próbál szabad utat nyitni a mostani döntés.

A sztrájk, legalábbis a világ boldogabb részein, a munkavállalók olyan közös fellépése, amely kárt okozhat a munkáltatóknak közvetlenül vagy közvetve. A brit jogi doktrína sokáig „engedélyezett összeesküvésnek” (licensed conspiracy) nevezte a kollektív fellépés ezen módját (a szakszervezetek alakításával együtt), törvényileg engedélyezett károkozásnak, mely közvetlenül sértheti a munkáltató (anyagi) érdekeit és negatívan érinthet más, a felek közötti konfliktusban nem résztvevő szereplőket (utasok, szülők stb.).

Az „engedélyezett összeesküvést”, a sztrájk jogát azzal indokolják, hogy a köz javát nem szolgálja, ha az állam hagyja, hogy a munkavállalók és munkáltatók konfliktusaiban a jóval erősebb fél, azaz a munkáltatók kihasználhatják a két fél közötti szélsőségesen egyenlőtlen erőviszonyokat. Az erőfölénnyel való visszaélés (régiesen szólva: kizsákmányolás) nem csak a konfliktusban közvetlenül érintett munkavállalókra ró terheket, hanem – mint azt az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyik híres döntése megfogalmazta – közvetve és közvetlenül is terheket rak a társadalom egészére.

Hogy a tanárok és a kormány közötti konfliktus példájánál maradjunk: az alulfizetett és kizsigerelt tanárokra alapozó rendszer lehetőségeket (pl. minőségi tanítás) vesz el diákok százezreitől, a (tehetősebb) szülőket arra kényszeríti, hogy a gyerekeik jövője érdekében egyre inkább saját maguk vásárolják meg a gyerekeik életlehetőségeit javító oktatást, az iskolarendszerből kikerülő fiatalok közül sokan csak a munkaerőpiac alulfizetett részeiben tudnak bizonytalan jövőjű állást szerezni, az ország fejlődési pályaváltását korlátozzák a munkapiacra bekerülő fiatalok korlátozott képességei és a versenyképességében stagnáló gazdaság egyre nehezebben fogja tudni eltartani nyugdíjasait.

A sztrájkok tehát rejtett hálózati kapcsolatokat létesítenek az abban résztvevők és a sztrájk által közvetve, illetve közvetlenül érintettek között. A sztrájkjog szabályozói, amikor a munkavállalói jogok korlátozásáról vagy kiterjesztéséről döntenek, akkor elvileg a sztrájk pozitív és negatív külső hatásai (externáliái) között keresnek egyensúlyt. A korlátozó sztrájkszabályozások a rövid távú hatásokra és a közvetlen károkra hivatkoznak, figyelmen kívül hagyják az egyenlőtlen erőviszonyok konzerválásának vagy jogi úton való növelésének és kikényszerítésének hosszabb távú és szélesebb társadalmi költségeit.

A liberális sztrájkszabályozások fordított logikára építenek. A Magyarországon csodálattal bámult finn iskolák tanárai, ha sarokba szorítva érzik magukat, szabadon visszacsaphatnak , hazaküldhetik a diákjaikat, bezárathatják az iskolákat.

Az AB döntése után Magyarországon a diákoknak reggel 9-től délután 5-ig jár az iskolai felügyelet és közben minimum a tanítási órák fele, de egyes tanulók számára a teljes óraszám megtartása kötelező. Míg a finn sztrájkszabályozás pozícióba hozza a tanárokat, a magyar szabályozás, durván sértve az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáit és elveit, egyértelműen a gyengébb fél gúzsba kötését célozza meg...

„MINÉL KORÁBBAN ÁTADJUK A GYEREKEKNEK AZ OLVASÁS ÉS A KÖNYVEK SZERETETÉT, ANNÁL INKÁBB IGÉNYLIK AZT” – A LEGFOGÉKONYABB ÉVEKRE FÓKUSZÁL A RIGÓ A PÁRKÁNYON VIZAFOGÓI MESEBOLT

NÉPSZAVA
Szerző: BÁLINT ORSOLYA
2023.01.07.


Szerencsések a gyerekek, akiknek szülei kis koruktól kezdve színes, szép, tartalmas mesekönyvekből olvasnak, így generációról generációra száll az olvasás, a történetek és a könyvek szeretete. A tabletek és okostelefonok korában igazi misszió ezt a közvetlen családon túl másoknak is átadni, Mondok-Nikodém Vanda számára pedig egy valóra vált álom. A Vizafogó városrészben, a Párkány utcában találkozunk, ahol decemberben családi összefogással megnyitották az ország talán legparányibb, csupán húsz négyzetméteres gyerekkönyvesboltját, Rigó a párkányon néven. Művészien illusztrált, környezettudatos és „kis szériás” mesekönyvekkel, kedves fajátékokkal teli a hangulatos könyvkuckó, ahová zenés és kézműves programokat tervez, és rengeteg felolvasást, amit a pihepuha párnákra ülve a gyerekek csillogó szemmel hallgathatnak...

A RENDŐRLOGIKA AZ ISKOLÁBAN NEM ÉRVÉNYES – A „POLGÁRILAG ENGEDETLEN” TANÁROK KIRÚGÁSÁNAK HÁTTERE

NÉPSZAVA
Szerző: VICTOR ANDRÁS
2023.01.08.


A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilatkozott a magyarországi közoktatásról. Nagyon fontosakat mondott.


Van közöttük egy olyan pont is, amely a kirúgott pedagógusok ügyéről szól. Ez a pont is fontos. De ezzel a kérdéssel sem napi politikai szinten foglalkoznak, hanem – tudós testülethez híven – rendszerszemlélettel. Nem önmagában a kirúgással, mint tünettel, hanem inkább a mögötte lévő okokkal. Az MTA korábban is foglalkozott a közoktatással. Munkacsoportjainak idevágó pedagógiai kutatásai alapján időnként régebben is tett már le konkrét javaslatokat az asztalra. Most viszont – „a magyar közoktatás jövőjéért érzett felelősségétől vezérelve”, vagyis lényegében aggodalommal telve – elvi irányokat fogalmazott meg a december 20-i nyilatkozatban.

Ezek üzenete négy pontban összegezhető:..

HOGYAN TARTHATJUK ÉLETBEN AZ ALFÖLDET?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2023.01.08.


A 2022-es történelmi aszály felhívta a figyelmet az Alföld régóta tartó, ijesztő szárazodására: a terület lassanként sivataggá válik. A megfelelő víz utánpótlása egyre sürgetőbb feladat, a tudás és a lehetőség megvan arra, hogy megelőzzük a klímaváltozás szeszélyeiből fakadó károkat – vízügyi szakemberekkel beszélgettünk a lehetséges megoldásokról.


A 2022-es év legjelentősebb környezeti hatása a történelmi léptékű aszály volt: az eleve száraz tél után az ország keleti részében gyakorlatilag szeptemberig nem hullott számottevő mennyiségű csapadék. Pedig a Kárpát-medencét teljes egészében elfoglaló történelmi Magyarországot a vizek hazájának is nevezhetjük. A három „hűtlen folyó” (Olt, Poprád, Dunajec) kivételével minden vízfolyás a medencébe érkezik, és annak legmélyebben fekvő részén, az ország közepén szabadul meg a rendszeres áradásokkal érkező többlet víztől.

Levezetni és megtartani

A történelmi Magyarország 13,7 százaléka, összesen 38 771 négyzetkilométernyi terület volt ártér, magyarán időszakosan vízzel borított terület. Az emberek megtanultak ezzel együtt élni, nem építkeztek a vízjárta részekre, úgynevezett fokgazdálkodást folytattak: halásztak, legeltettek, gyümölcsöt termesztettek az ártéren, miközben a folyók vízjárását is egyenletesebbé tehették.

Az ipari forradalmat követő fejlődéssel azonban a gyarapodó népességet etetni kellett, termőföldre volt szükség, az ország modernizálása pedig nem mehetett végbe víz borította, mocsaras területeken – Deák Ferenc például hiú ábrándnak nevezte Pest és Debrecen vasúttal való összekötését. A XIX. században kezdődő folyószabályozásokkal és lecsapolásokkal a szakemberek tökéletes munkát végeztek, maximálisan kiszolgálták a felmerült társadalmi igényeket a közlekedéstől az élelmezésig...

ROMSICS IGNÁC: OKTATÁSÜGYÜNK MÚLTJA ÉS JELENE

NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2023.01.08.


Gyakran hallom, érjenek el jobb eredményeket a pedagógusok, s akkor majd követelhetnek magasabb béreket. Addig azonban coki. A dolog azonban éppen fordítva van.


„Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron olyan nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét és az általános jólét alapját.” A magyarországi oktatásügy első átfogó szabályozása, az 1777-es Ratio Educationis kezdődik ezzel a mondattal.

Az azóta eltelt több mint 200 évben minden távlatos gondolkodású politikusunk – Széchenyi Istvántól Eötvös Józsefen át Klebelsberg Kunóig – tudatában volt az oktatás milyensége és az „általános jólét” közötti szoros összefüggésnek. A „tudományos emberfők mennyisége” és „kiművelése” (Széchenyi) persze koronként mást és mást jelentett, és ebből adódóan más és más feladatokat rótt az ország mindenkori vezetőire...

EGYRE NEHEZEBB MEGFEJTENI, HOGY MI JÁR ORBÁN VIKTOR FEJÉBEN

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.01.08.


Vlagyimir Putyin fegyverszünetet hirdetett az ortodox karácsony idejére, de szinte minden érintett fél átverésnek, álságos hazugságnak, vagy trükközésnek titulálta a bejelentést. Nem csoda, ha kevesen hisznek el bármit is az orosz elnöknek, hiszen szinte soha sincsenek szinkronban a szavai a tetteivel. Ezt a politikai örökséget hozza magával az orosz vezetés még a cári időkből, és ezt a kommunikációs hagyományt igyekeznek átvenni azok a vezetők, akik követendőnek tartják Putyin vezetési stílusát. Nem csoda, hogy Orbán Viktorra is egyre inkább jellemző, hogy 
bort iszik és vizet prédikál.

Egyre többször döntenek úgy Orbán Viktor tanácsadói, hogy a nem nyilvánosan elhangzott beszédeiből csak nagyon kevés részletet szivárogtatnak ki. Ilyen volt például a tavalyi kötcsei beszéde, mely meglehetősen meredek állításokat tartalmazhatott, ha még a kormánypárti sajtó számára sem engedélyezték, hogy szemlézzék a miniszterelnök kijelentéseit. Valójában a Fidesz legszűkebb belső köréhez tartozó emberek is nehezen követik Orbán elméleti fejtegetéseit, ezért is dönthetnek gyakran úgy, hogy nem verik nagy dobra azokat az elméleti fejtegetéseit, melyeket csak a bizalmasaival oszt meg.

A Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján elhangzott beszéddel is ez a helyzet, hiszen az esemény még karácsony előtt volt, és csak most csepegtetett néhány gondolatot ebből Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója. Az interpretáció által erősen leegyszerűsített gondolatmenetek elsősorban a világpolitika változásaira reflektálnak, ugyanakkor egyszerű halandó számára nehezen követhető az, amit a miniszterelnök gondol korunk kihívásairól...

A TUDÁSMENET CSAK KEZDETE VOLT AZ IDEI TILTAKOZÁSOKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.08.


A Tudásmenettel bejelentkeztek 2023-ra is. Amit tavaly nem oldottak meg, azt idén megoldják. Többek között ezt mondták a hat napos akció szervezői a menetet lezáró budapesti tüntetésen. A menet tagjait vastapssal fogadta a tömeg, a demonstráción több ezren vettek részt a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál. Ott az is kiderült, a tanárok, szülők és diákok nem adják fel, folytatják a küzdelmet a jobb oktatásért. Az Egységes Diákfront országos diák-ülősztrájkot szervez január 31-ére.


Az üresen álló színpad felől – nem véletlenül – először csak Beethoven Egmont nyitányának hangjait hallották az odaérkezettek, majd néhány mondatot bejátszottak a Pintér Sándor decemberi „eligazítóján” hallott, a tanárok munkáját becsmérlő mondataiból. Ezután Berta Beáta, a pestszentlőrinci Munkácsy Mihály Gimnázium tanára elmondta, a Tudásmenet a PSZ, a NoÁR és a Tanítanék Mozgalomnak köszönhetően született meg, amihez a PDSZ is csatlakozott. Ezután a színpadra szólította Gosztonyi Gábort, Totyik Tamást, a PSZ alelnökeit, valamint Szűcs Tamást, a PDSZ volt választmányi elnökét és Megyaszai Sándor civil aktivistát, aki a Tanítanék révén kapcsolódott a Tudásmenethez. A 180 kilométeres utat végigjárókat vastapssal fogadta a tömeg.

Totyik Tamás arról beszélt, reméli, hogy minél hamarabb megszületik egy szabad, független, gyermekbarát oktatás. A 287154 lépés, amit megtettek nem csak a tudásról szólt, hanem az emberekről, arról a szeretetről, amit az emberektől kaptak, és ez a szeretet legalább egy rést ütött a hallgatás falán...

MEGOLDÓDHAT IDÉN A MIGRÁCIÓS VÁLSÁG ÉS A MÉDIASZABADSÁG KÉRDÉSE EURÓPÁBAN?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2023.01.08.


2023. január elsejével Svédország vette át az Európai Uniós soros elnökségét Csehországtól. A hat hónapos svéd elnökség bővelkedni fog tennivalókban, mivel a Covid és az Ukrajnában zajló háború erősen felforgatta az előzetes várakozásokat, így sok megoldandó feladat maradt az uniós ciklus vége felé is. A Politico részletesen végig vette, hogy milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie a mostani elnökségnek. Ezek közül kiemelkedik az ukrajnai helyzet, a menekültügyi reform, a közlekedési hálózat összekapcsolása, az Euro 7 károsanyag-kibocsátási szabványok, az európai egészségügyi adattér, az általános gyógyszerészeti jogszabályok felülvizsgálata és a médiaszabadság megerősítése...

UKRAJNA, MISKOLCI TANÁRMENET, KÁOSZ AZ AMERIKAI ALSÓHÁZBAN: MOZGALMASAN INDUL 2023

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.01.07.



A Hetes Stúdió 2023. január 7-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Inotai Edittel, az ARD és a Balkan Insight tudósítójával, valamint Hompola Krisztinával, a Népszava kulturális rovatvezetőjével beszéli meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.

PÁRTVEZETŐK BESZÉLNEK A FELELŐSSÉGRE VONÁS FONTOSSÁGÁRÓL - MŰSOR A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ ARCHÍVUMÁBÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.01.08.


A rendszerváltás után terjedt el, hogy a szovjet csapatok nukleáris fegyvereket is állomásoztattak Magyarország területén. A közvélemény felháborodása nyomán arra kérte a pártvezetőket a Szabad Európa Rádió, hogy mondják el véleményüket a politikai felelősségre vonásról, ebben és más ügyekben is.

MILYEN MA EGY ÁTLAGOS MAGYAR MILLIÁRDOS? IDŐS FÉRFI, AKINEK A VAGYONÁT ESZI AZ INFLÁCIÓ

FORBES MAGAZIN
Szerző: OBERFRANK BALÁZS
2023.01.08.


A Forbes legfrissebb gazdaglistáját a 60 év körüli férfiak dominálják, vagyonukat a háború ellenére is tudták növelni, az osztalékok felvételével azonban csínján bántak. 5 pontban az átlag magyar milliárdosok 2022-es évéről.

Múlt héten jelent meg a Forbes legfrissebb gazdaglistája: az 50 leggazdagabb magyart felvonultató összeállításban több meglepetés is befutott idén. Mészáros Lőrincet letaszították az élről, az új listavezető becsült vagyona először lépte át a félbillió forintot, illetve egy fiatal startupalapítót is köszönthettük a listán.

A legvagyonosabbak előzgetései vagy az új belépők figyelése mellett a gazdaglista egy átfogó helyzetképet is ad a magyar üzleti elitről. Lássunk tehát néhány szempontot arra, hogy hogyan is nézett ki egy átlagos magyar milliárdos élete az elmúlt évben!

ITT OLVASHATÓ




AZ ORBÁN-KORMÁNY KANYARBAN ELŐZÖTT, CSAK HÁT KAMIONSOR JÖTT SZEMBE – INTERJÚ OSZKÓ PÉTERREL

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.01.07.


A gazdasági folyamatok nehezen tervezhetők előre. Az elképzelt irányt bármikor befolyásolhatja valamilyen váratlan külső körülmény, politikai kényszerből vagy önkényből hozott döntés. Bármire tesz is egy vezetés, rizikót vállal. A magyar kabinet eddig jól érezte, hogyan alakul a pálya, de a háborús helyzet és az energiaválság ködében nem találta meg a legjobb kiutat. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint rendkívül nehéz év vár ránk, amelyben a kormányzatnak minden eszközt arra kell fordítania, hogy mérsékelje a veszteségeket, és segítse a társadalmat a túlélésben. Az orosz-ukrán háború akkor fog véget érni, amikor már mindenki kivérzett.


A 2008-as válságot döntően gazdasági tényezők váltották ki, a mostaninál sok a külső elem. Háború, korábban a Covid

– Igaz, de ezek részben szintén gazdasági okokra vezethetők vissza. Egy háború sosem véletlenül, előreláthatatlan módon tör ki, hanem olyan társadalmi feszültségek eredménye, amelyeknek nagyon komoly gazdasági háttere van. Tipikus, hogy egy autoriter hatalom végső esetben külső konfliktusokat generál fennmaradása érdekében. Oroszország már jó ideje ezt az utat járja, amely most nagyon kemény háborúba torkollt. A hátterében egy folyamatos növekedési és életminőségi problémákkal, belső feszültségekkel, óriási vagyoni különbségekkel küszködő társadalom konfliktusai állnak. A Covid bonyolultabb eset. Természeti, egészségügyi irányból érkezik, de szintén megvannak a gazdasági paraméterei. Hiszen egy végtelenül nyitott világban tudott kialakulni, ahol a természeti folyamatokra nem jut kellő figyelem, a gazdasági-kereskedelmi szempontok szinte mindent felülírnak.

Mennyit változtatna a gazdasági helyzeten, ha két hét múlva véget ér a háború, Putyin megbukik, és Oroszországban elindul egy demokratizálódási folyamat?

– Ezt most hipotetikus szinten is nehezen tudom elképzelni. Úgy látom, ez a háború akkor ér véget, amikor mindenki kivérzett. Feltehető, hogy Oroszországban előbb fogynak el a tartalékok, mint a nyugati világban. De nagy kérdés, milyen erők kerülnek majd hatalomra. Elméletileg persze nyilván pozitívan hatna a gazdaságra egy orosz liberalizáció. Az egész világon. Mert ez azt jelentené, hogy Oroszország együttműködéseket keres, és igyekszik újra megbízható gazdasági partnerré válni. Nem fog gyorsan menni, de egy ilyen irányú folyamat világszerte komoly növekedési lehetőséget jelentene.

Akkor érjük be most annyival, hogy elhallgatnak a fegyverek.

– Természetesen sokat javítana a helyzeten, elsősorban az energiaárakon keresztül. Bár azok most éppen a háború előtti szinten vannak. De feltehető, hogy még olcsóbbá válna az energia, aminek az előnyeit főleg azok élveznék, akik már most is az éppen aktuális áron tudják beszerezni.

Mi nem tartozunk közéjük.

– Úgy tűnik, a hazai gazdaságpolitika sok rossz téttel játszott az elmúlt időszakban. Nem ismerjük a pontos részleteket, de feltételezhető, hogy az energiabeszerzés területén is, mert a beszerzési lépéseket az árazás csúcsán tette meg. Így aztán hiába mentek le az árak, nem tudunk mit kezdeni vele, mert a tározókat a sokszorosukon töltöttük fel. A sajátos geopolitikai helyzetben a hazai kurzus sikertelen hintapolitikát folytatott, a költségvetési politikában, az energiabeszerzésben, a pénzosztogatásban tévesen ítélte meg a folyamatokat, aminek most isszuk a levét...

ALESSANDRO BARICCO: SZERETEM AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJÉT JÁTSZANI, ÉS UTÁLOM A PRIVILÉGIUMOKAT

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2023.01.08.


Nem tudom, miért vagyunk mindig olyan borúlátóak. Ha belegondolok, a fiam jobban él, mint a nagyapám – mondta a 24.hu-nak Alessandro Baricco, a Novecento, a Selyem és a Tengeróceán szerzője, aki világszerte népszerű regényei mellett filozofikus esszékben igyekszik megfejteni a világ nagy kérdéseit. De vajon miben hasonlít az írás az íjászathoz? Tényleg jobb világhoz vezet a megtorpant digitális forradalom? Miben érzi magát hasonlónak az óceánjáró zongoristához? És miért a Zabhegyező lázadó főhőséről nevezte el íróiskoláját? Az egyik leghíresebb kortárs olasz íróval az Egyesült Arab Emirátusokban interjúztunk.


Alessandro Bariccónak
több sikerregénye is nyughatatlan világutazókról szól. Ott van például a megárvult Novecento, a zseniális zongorista, aki egész életében nem hagyja el azt a bizonyos óceánjáró hajót, amelyen újszülöttként magára hagyták, így folyamatosan járja a tengert. Vagy a Selyem kereskedője, aki a gazdagságot jelentő selyemhernyókért – és persze a szerelemtől hajtva – járja be Észak-Afrikát és a 19. századi, polgárháborúba süllyedő Japánt. Így tulajdonképpen stílszerű, hogy Bariccóval nem a hazai pályának tekinthető Rómában vagy Budapesten, de még csak nem is Európa valamelyik távolabbi szegletében, hanem az arab világ kellős közepén találkoztunk.

A 63 éves olasz író ugyanis a Sardzsai Nemzetközi Könyvvásár vendége volt, amelyet novemberben már 41. alkalommal rendeztek meg az Egyesült Arab Emirátusok harmadik legnagyobb városában, a nevében is jelzett Sardzsában. A Dubajjal gyakorlatilag egybenőtt, de már másik emírséghez tartozó települést felénk alig-alig ismerik, főleg, ha luxus-felhőkarcolókkal teletűzdelt szomszédjához vagy épp a fővároshoz, Abu-Dhabihoz viszonyítjuk. Pedig Sardzsa is nagy erőkkel igyekszik bekerülni a globális vérkeringésbe, csak ők a turizmus mellett leginkább a kultúrára fektetik a hangsúlyt. Az emírség uralkodójának, Dr. Sultan bin Muhammad Al Qasimi sejknek sok évtizedes célkitűzése, hogy Sardzsát az arab világ kulturális központjává teve, az UNESCO-tól már kétszer is megkapták ezt a titulust, 2019-ben pedig elnyerték a Világ Könyvfővárosa címet is. Utóbbiban szerepet játszhatott a tizenegy napos könyvvásár, amely a 80-as évek elején pár helyi kiadóval indult, és csaknem teljes érdektelenségbe fulladt, ám az évtizedek alatt akkorára nőtt, hogy a szervezők már második éve büszkén hirdetik: a sardzsai a világ legnagyobb könyvvására, már ha azt vesszük alapul, hány szerzői jog cserélt gazdát a helyszínen. A hivatalos adatok szerint 2022-ben már több mint kétmillió látogató vett részt a programokon, és a világ 113 országából 2213 kiadó hozta el bemutatni az összesen mintegy 1,3 millió könyvet, amelyet a hatalmas tengerparti expócsarnokban közszemlére tettek...

CSELEKVŐ SZOLIDARÍTÁS

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.07.


Cselekvő szolidaritás
Milyen jó ez a kifejezés.
Mi lehet a gátja? Sokat gondolkodom ezen…
Biztosa sokan váltottak iskolát, hagyták el az állami oktatást (én is), vagy az oktatást úgy, ahogy van, olyan megtapasztalás után, mikor valaki nyíltan beleállt egy problémába, kritikát fogalmazott meg, abban a hitben, amiben a többiek megerősítették, hogy egyetértenek vele, mellette állnak. Aztán kiderült, hogy nem. Egyedül maradt, ahol hangot adott a problémáknak, ott még szemkontaktust sem tudott teremteni senkivel, vagy számára teljesen érthetetlen módon épp az ellenkezője mellett foglaltak állást, a vezetői elvárásoknak megfelelően.
Hányan maradtunk magunkra a folyosói vállveregetésekkel, ott, ahol nem látta senki, hogy „jó voltál, jól megmondtad”? És hagyták szó nélkül a megtorlást, ami a kiállás után következett, mintha közük sem lenne hozzá, sőt a főnökség felé fejcsóválva jelezve, mennyire tarthatatlan amit az illető képvisel?
Hányan remélik, hogy az erősebb fél, a hatalom mellé állva megvédhetik, vagy jobban pozicionálhatják magukat? És ezért megéri háttérbe szorítani a lelkiismeretet, a szakmaiságot, a kollégák szimpátiáját, az igazságérzetet, mindent…
Mikor van értelme a szolidaritásnak? És milyen formában? Ha csak arra jó, hogy magunk között „leengedjük a gőzt”, de közben nem teszünk semmit, megkeressük magunkban az indokot (nekem nincs hova mennem, ha kirúgnak... kibírom már a nyugdíjig... kicsi vagyok én ahhoz, hogy bármi változást elérjek... úgy sem tehetünk semmit, stb.), és együtt kesergünk, nyilván az is együttérzés, szolidaritás.
De a cselekvő szolidaritás, az más minőség. Amíg nem érezzük, hogy így van értelme, nem lesz változás.

IDEJE FELKÉSZÜLNI OROSZORSZÁG ÖSSZEOMLÁSÁRA

INDEX
Szerző: KOVÁCS FERENC
2023.01.08.


Amióta Oroszország kísérlete, hogy elfoglalja Kijevet, és bábkormányt állítson fel, a háború első napjaiban kudarcot vallott, a Kreml veresége Ukrajnában egyre valószínűbbnek tűnik. Épp ezért megdöbbentő, hogy a háború csaknem egy éve alatt a politikusok, döntéshozók, elemzők és újságírók szinte egyáltalán nem beszéltek arról, milyen következményekkel járna a vereség Oroszország számára. Egy elemzés szerint ez akár veszélyes is lehet, tekintve Oroszország összeomlásának és szétesésének lehetőségét.


Valójában a külföldön kudarcot vallott háború és az otthoni törékeny, feszült rendszer kombinációja napról napra növeli valamiféle összeomlás valószínűségét. Függetlenül attól, hogy ez jó vagy rossz lesz-e a Nyugat számára, a politikai döntéshozóknak fel kell készülniük erre az eredményre − írja a Foreign Policyn megjelent elemzésében Alexander J. Motyl, a Rutgers Egyetem politikatudományi tanszékének egyetemi tanára.

Különböző forgatókönyvek léteznek arra, mi történhet Oroszországban, miután az ukrajnai vereség még egyértelműbbé válik. A legvalószínűbb Vlagyimir Putyin orosz elnök távozása hivatalából, amit ördögi hatalmi harc követhet a háborús erőfeszítéseket folytatni és a meglévő politikai hierarchiát lerombolni akaró szélsőjobboldali nacionalisták, a rendszerben érdekelt tekintélyelvű konzervatívok, valamint a háború befejezése és az Oroszország megreformálása mellett elkötelezett, újjáéledő féldemokrata mozgalom között. Az elemzés szerint még nem tudni, hogy egy ilyen küzdelemben ki győz, de azt bátran megjósolható,

HOGY A HATALMI HARC GYENGÍTI A RENDSZERT, ÉS ELVONJA OROSZORSZÁG FIGYELMÉT ARRÓL, AMI A HÁBORÚS ERŐFESZÍTÉSEIBŐL MEGMARADT...

ORBÁN KI AKAR LÉPNI A NYUGATI BLOKKBÓL, A NYUGATI ÉS A KELETI BLOKK KÖZÖTT AKAR LAVÍROZNI, DE A KÉT SZÉK KÖZÜL A PAD ALÁ FOG ESNI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.07.


Orbán a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján mondott egy zártkörű beszédet, amelyben a legfrissebb világpolitikai megfejtéseit és Magyarország felemelkedésének stratégiáját fejtette ki, amit a Mandiner nevű szélsőjobboldali kormánypárti propagandakiadványban Orbán Balázs, a NER-vezető politikai tanácsadója foglalt össze. Az iromány bükkfanyelven megfogalmazott teóriáját az alábbiakban lefordítjuk érthető magyar nyelvre.

Mielőtt a konkrét eszmefuttatásra térnénk, az orbáni metódusról rögzítjük, hogy nem a nadrához varrja a gombot, hanem a gombhoz a nadrágot: a világpolitikai események magyarázatát ahhoz a 2010 óta hirdetett és követett stratégiához igazítja, hogy ideológiai okok miatt el akar távolodni a liberális demokratikus Nyugattól, de nem annyira, hogy annak anyagi előnyeiről lemondjon, vagy a magyarok szabadságvágyát felébressze az általa mintának tekintett, gazdaságilag fejletlenebb keleti diktatúrákhoz való teljes csatlakozástól való félelem miatt.

Orbán gondolatmenetének lényege, magyarra fordítva, hogy miután az oroszok szakítottak a Nyugattal való partnerséggel, és ehhez ideológiát is találtak az orosz messianizmus és a “keresztény fasizmus” által, majd Ukrajna megtámadásával az orosz háborús terjeszkedési politika egységesítette és szembefordította a szabad világot az orosz fasizmussal, a világ megint két nagy blokkra szakad. A két blokkhoz való viszony alapján próbálja Orbán kijelölni Magyarország helyét és szerepét a világban. Miközben e pillanatban formálisan még a nyugati blokkhoz tartozik.

Orbán koncepciója az, hogy Magyarország maradjon ki a nyugati blokkból, mert állítása – és meg nem nevezett hálózattudományi hivatkozások – szerint az Magyarország eljelentéktelenedésével járna, mert Magyarország a nyugati blokk perifériájára szorulna. A blokkosodás szerinte a “szétbontás” és az elszakadás útja, ami az oroszok vezette blokktól való elszakadást jelenti, amit a szöveg soha nem mond ki, csak “keletről” beszél, mintha ott nem a tömeggyilkos, diktatórikus orosz rendszer (és különféle változatai) állna.


Orbán szerint Magyarország akkor teszi helyesen, ha nem tart együtt a Nyugattal az oroszoktól és a keleti blokktól való elszakadásban, hanem a “szétbontás” helyett az “összekapcsolásra” helyezi a hangsúlyt, és a két blokk között jelöli ki a maga helyét. Orbán délibábos elképzelése szerint, amikor ez a blokkosodás egyre erősebb, akkor Magyarország szerepe az lenne, hogy összekötő kapocs legyen Nyugat és Kelet, a két blokk között. Ennek indoka az, hogy szerinte korlátozott a gazdasági szabadság, ha csak a nyugati blokk vezető államai által kijelölt irányban lehet kereskedni.

Orbán ezzel a falmelléki szöveggel próbálja eladni azt, hogy Magyarországot ki akarja léptetni a nyugati blokkból, de úgy, hogy ne kerüljön bele teljesen a keleti blokkba sem, hanem a nyugati és a keleti blokk között lavírozzon. A gazdasági indok a legteljesebb mértékben hazug, valójában Orbán a nyugati demokratikus rendszerektől akar távolodni, de megtartani azért a kiskaput a gazdasági haszon felé, és a látszatot, hogy neki még bármi köze is lehet a nyugati demokráciákhoz és a szabad világhoz, miközben egy despotikus keleti diktatúrát működtet.

Nem véletlen, hogy Orbán semmiféle értékorientációt nem képvisel, nem tesz különbséget a szabad, demokratikus nyugati jogállamok és az embertelen, elnyomó, tömeggyilkos diktatúrák között. Nem foglal állást a nyugati demokratikus értékek és a keleti embertelen diktatúrák, a békés nyugati államok és a szomszéd országot megtámadó orosz terrorizmus között. A “hálózattudomány” helytelen, inkorrekt hivatkozása mögé bújva kerüli meg azt a kérdést, hogy miért és mitől blokkosodik a szabad és demokratikus Nyugat az elnyomó orosz fasiszta terrorizmussal szemben...

TÜNTETÉSSEL ÉRT VÉGET A HATNAPOS TUDÁSMENET BUDAPESTEN

TELEX
Szerzők: CSEKE BALÁZS, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2023.01.07.



Szombaton tüntetéssel ért véget a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akció. A résztvevők Miskolctól Budapestig, összesen 180 kilométert gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. A Kölcsey Gimnázium előtt ezernél is több ember várta őket szombat délután, ahol pedagógusok és diákok mondtak beszédeket. Azt ígérik, folytatják az akciókat, január 31-én ismét országos ülősztrájk lesz.


Miskolcról Budapestre, összesen 180 kilométert tettek meg a Tudásmenet résztvevői hétfőtől szombatig. A menet szimbolikusan a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól indult, és átlagosan 30 kilométerből állt egy napi szakasz.

„Azzal, hogy az ember kilép a komfortzónájából, azt is sugározzuk, hogy áldozat nélkül nincs eredmény”

– fogalmazott Szűcs Tamás, a PDSZ tagja a Telexnek. Ő volt az egyik, aki a teljes távot teljesített. Rajta kívül még négy embernek sikerült ez, mások jellemzően egy-egy napra, vagy rövidebb szakaszra csatlakoztak be.

Az utolsó szakasz szombat reggel Gödöllőről indult, és a résztvevők délelőtt fél tizenkettőkor lépték át Budapesten határát Cinkotánál, ahol hatalmas tapssal fogadták őket. Innen már népes tábor kísérte a menetelőket az Örs Vezér terére, ahol több százan csatlakoztak be.

A Puskás Ferenc Stadiont is érintve a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz vonult a tömeg, ahol tüntetéssel ért véget a hatnapos Tudásmenet. „Nincs tanár, nincs jövő” – skandálták a Kerepesi úton. Sok autós dudálással fejezi ki a szolidaritását, de olyan is volt, aki kiszállt és megtapsolta a menetet...

VIDEÓAJÁNLÓ: TÉNYLEG ÚGY TERVEZIK A TERMÉKEKET, HOGY HAMAR ELROMOLJANAK?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.01.08.



A tervezett elavulás az összeesküvés-elméletek rajongóinak egyik kedvenc témája, és nem is teljesen alaptalanul: a villanykörtegyártók már 100 évvel ezelőtt összefogtak, és szándékosan csökkentették a túl tartós izzók élettartamát.

Ki?

Derek Muller azon kevés youtuberek egyike, akik pompásan megélnek abból, hogy tudományos ismeretterjesztéssel foglalkoznak az interneten. 2011-ben indított, Veritasium nevű csatornájának mára több mint 13 millió feliratkozója van, és videóival könnyedén hozza a tízmilliós megtekintéseket. A Kanadában mérnök-fizikus alapszakon végzett, majd a Sydney-i Egyetemen fizikaoktatás-kutatással foglalkozó Muller érthetően és szórakoztató módon dolgoz fel olyan szerteágazó témákat, mint a párhuzamos világok létezése, a súlytalanságban történő folyadékbevitel, a bicikli működése, vagy hogy valójában mennyire veszélyes, ha egy felhőkarcoló tetejéről ledobunk egy érmét.

Mit?

A tervezett elavulás fogalma körülbelül száz évre, az autóipar első nagy átalakulásának idejére vezethető vissza. Miután Henry Ford 1914-ben úgy döntött, hogy az összes T-modellnek feketének kell lennie, mert nem a külső megjelenés, hanem az egységesen tökéletesített mérnöki munka a legfontosabb az autók gyártásánál, az amerikai utak sötétbe borultak. A húszas évek közepére egyre nagyobb konkurenciája a Fordnak, ami részben annak köszönhető, hogy a General Motors vezére, Alfred P. Sloan kitalálta, hogy minden évben új modelleket kell piacra dobni, lehetőleg változatos színekben. A vásárlásra, az autók minél gyakrabb cseréjére ösztönző gyakorlatot Sloan dinamikus elavulás névre keresztelte, de kritikusai inkább a tervezett elavulás fogalmát kezdték használni. A módszer mindenesetre bevált, az 1930-as évekre a General Motors lépett elő a legtöbb modellt eladó autógyártóvá.

Ez a taktika alapvetően meghatároz bizonyos iparágakat, például a divatot, de a hozzáállás mára rengeteg más területre is átszivárgott ...

A FELHŐKARCOLÓ MINT DIADALÍV

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GÁBOR GYÖRGY, KARDOS ANDRÁS
2023.01.06.


...Amikor a Fidesz a centralizáció politikai meggyőződésének érvényesítését a kulturális vagy az oktatási szférában igyekszik maradéktalanul megvalósítani, szembemegy a kultúra legalapvetőbb és legmeghatározóbb szellemiségével, amely nemhogy nem igényli a központi útmutatást és irányítást, éppen ellenkezőleg: a kultúra szellemisége ellentétes mindenfajta (bármilyen legyen is az) központi akarat megnyilvánulásával. Az egyes „korszakokat” nem a kor saját időszaka szokta létrehozni, magasabb hatalmi érdekekre tekintettel, a „korszak” mindig utólag körvonalazódik, a vonatkozó kor elmúltával. Hegel találó kifejezését követve akkor, midőn Minerva baglya megkezdi röptét, vagyis amikor már a rálátás lehetősége adott a vizsgált évekre-évtizedekre. A „korszakolás” episztemológiai, ismeretelméleti megközelítés, amely előbb az analízist, az egyes művek és produktumok összehasonlító vizsgálatát végzi el, s csak ezután nyílhat lehetőség – ha egyáltalán – az eszmetörténeti, kultúrtörténeti és esztétikai szintézisre. A „korszakot” nem megrendelésre legyártjuk, hanem utólagosan, gondos elemző munka révén felismerjük, ami messze nem egy „társadalommérnöki” szándékkal és precizitással megtervezett kivitelezés eredménye, inkább a gondolkodás, életérzés, szellem és psziché stb. következménye: utólagos rálátás, legfőképp a vizsgált korban keletkezett művekre, alkotásokra, a műalkotások közötti rejtett összefüggésekre, korhangulatra, művekben tárgyiasuló s jellemzőnek tetsző világfelfogásokra, életérzésekre, reményekre vagy reménytelenségre stb. Korszak létrejöhet az adott hatalmi, ideológiai, vallási, kulturális és mentális stb. szándékok és törekvések érzéki esszenciájaként (lásd reneszánsz vagy barokk), de létrejöhet bírálatként, a fennálló tarthatatlansága és elfogadhatatlansága okán (például manierizmus vagy romantika). Ám azok a politikától hathatósan megtámogatott produkciók, amelyekben a hatalom önmagát kívánja szoborba önteni, himnuszokban, hőskölteményekben vagy panegirikuszokban, továbbá filmekben, színpadokon és zeneművekben stb., saját időtlenségét vagy korszakosságát törekszik megörökíteni és bizáncias módon dicsőíteni, elsősorban a jelennek szánt propagandisztikus termékek, amelyek a leendő történész számára nélkülözhetetlen forrásai lesznek az adott történelmi időszak leírásának, ám esztétikai értelemben, túlnyomó többségükben, irrelevánsak. A művészeti alkotómunka esetében egyfelől a gondolkodás és az alkotói szabadság alapelve, másfelől a formába öntés autonómiája az, ami az esztétikailag releváns műalkotás létrehozásának nélkülözhetetlen eleme és garanciája.

Az „Orbán-korszak” kivitelezésén buzgólkodók álmaiban – aligha véletlenül – legtöbbször valami hatalmas, valami gigantikus, valami eget verő, valami erőtől duzzadó jelenik meg, a megállíthatatlan lendület, a feltartóztathatatlan vágy, a triumfáló erő, vagyis az „akarat diadala”. Gondolkodásukban minden felhőkarcolóvá lényegül át: egyfajta „korszakos” mitológiai metamorfózis játszódik le, ahol a győztesek, a gigászok hatalmas, élet-halál küzdelmekben (theomachia, titanomachia) diadalmaskodnak, kedvükre túllépve a legelemibb szabályokon, az isteni (természeti, fizikai, lásd phüszisz) és az ember alkotta törvényeken (lásd nomosz), a létező hagyományokon, a minden ráción és morálon túli célok megvalósításának érdekében. Mindezt persze nem könnyedén szökellve, sokkal inkább dübörögve, fülsüketítő harci zaj közepette.

Hazug monstrumok hirdetik a várva várt korszak eljövetelét, a korszaknak remélt időszakot, amelynek történelmi és eszmetörténeti megítélése persze még várat magára. A MOL-torony, akár mint biblikus előképe, a bábeli torony (amely lágymányosi utódjával szemben az egész emberiség nagyravágyásának tanulságairól és következményeiről számolt be), a hübrisznek, a jellegzetesen urambátyámos feudális összefonódásoknak és officiálissá lényegült korrupcióknak, a hatalomnak és a hatalom egyik liblingjének, a MOL-nak az agresszív, Budapest úgyszólván minden pontjáról láthatóvá tett felkiáltójele, a provinciális nagyravágyásnak velejéig anakronisztikus üveg-beton rengetege: a Margit híd felől feltárulkozó páratlan természetes panoráma a Dunát határoló Várheggyel és a Gellért- heggyel teljesen értelmetlenül, ám annál erőszakosabb módon mostantól kiegészül egy mesterséges hegyrakással, a Gellért-hegy mögül horrorisztikus rémként előtüremkedő toronnyal. A térben és időben egyaránt eltévedt magamutogató pokoli monstrum az építészet legelementárisabb szabályát felrúgva fittyet hány a kontextusra, az architektúra közvetlen környezetére; szándéka épp az, hogy kilépjen onnan, s még a lichthóf ablakán kitekintő számára is vizuálisan jelen legyen: egyszerre maga az anakronizmus és egyszerre maga a parvenü ízléstelenség. A Nagy Testvér fenyegető jelenvalóságának otrombasága...


AMÍG ORBÁN VIKTOR HATALMON VAN, LESZ NYUGDÍJUNK, ORVOSUNK, OKTATÁS, CSAK SOKAN ÉHEZNEK MAJD, FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTÁK MARADNAK, ÉS MÉG TÖBBEN BELEHALNAK

NÉPSZAVA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2023.01.08.


A magyar miniszterelnököt a jog nem érdekli, hiszen megoldotta, hogy rajta semmi nem számonkérhető itthon, mivel a magyar jogrendszer minden ágának vezetője lekötelezettje, hű alattvalója.


Amíg Orbán Viktor hatalmon van, addig tudhatjuk, hogy mindig is lesz nyugdíjunk, továbbá lesz oktatás, sőt lesz orvosunk is, csak legfeljebb sokan éheznek majd, funkcionális analfabéták maradnak, és még többen belehalnak! Orbán és szakértői csapatának stratégiája az életünk legfontosabb területein könnyen kiismerhető, megérthető, de egyben elborzasztó is.

Nézzük meg a három területet!

UKRAJNA MENETELNE, KÉRDÉS, MEDDIG FIZETI AMERIKA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.08.


Az ukrajnai orosz invázió februári kezdete óta visszatérő kérdés, hogy az Egyesült Államok és Európa meddig lesz hajlandó támogatni Ukrajnát pénzügyi és katonai szempontból. A nyugati támogatás eddig folyamatos és jelentős volt, és nyilvánosan egyelőre nem merült fel komolyabban annak visszafogása, sőt inkább a pénzügyi és fegyverzetbeli támogatás növelése irányába haladnak a dolgok.

Ugyanakkor az ukrán hadsereg őszi harctéri sikerei, valamint az ukrán civil infrastruktúra elleni, erősödő orosz támadások ellenére a háború permanens finanszírozásával kapcsolatban az év vége felé több szkeptikusabb vélemény is felszínre buggyant Washingtonban és nyugat-európai fővárosokban. Ezek farvizén pedig az amerikai sajtóban az is napirendre került, hogy az orosz ellenállás letörésének potenciális költségei fényében mennyire reális Ukrajna teljes felszabadítása.

Amerikai sajtóértesülések szerint Joe Biden kormánya a háttérben elkezdte puhítani az ukrán vezetést a potenciális béketárgyalásokról. Mark Milley amerikai vezérkari főnök nyíltan arról beszélt, hogy az orosz haderő hiába szerepelt le Ukrajnában, az ukrán hadseregnek kevés esélye van az oroszok kiűzésére és Ukrajna területének teljes – a Krím félszigetet is magába foglaló – felszabadítására, erre hivatkozva pedig valamiféle tárgyalásos rendezés lehetőségét villantotta fel. Angolszász katonai szakértők szintén azt taglalják, hogy különösen a Krím félsziget és a Donbasz visszaszerzése az ukrán hadsereg eddigi teljesítménye ellenére is erősen kétséges.

Ukrajna támogatásának fenntarthatóságával kapcsolatban az is kételyeket vetett fel, hogy a republikánusok a novemberi félidős választásokon többséget szereztek az amerikai törvényhozás alsóházában, a képviselőházban, és januártól a kongresszus költségvetési jogköreit felhasználva szeretnék spórolásra kényszeríteni a szerintük kiköltekező Biden-kormányt – amelyet a párt populista szekciója részben Ukrajna segélyezésének megfogásával akar elérni. Ukrajna segélyezése a párt táborán belül is egyre kevésbé népszerű, bár a republikánusok többsége és az amerikaiak több mint kétharmada továbbra is jó ötletnek tartja a dolgot.

Az orosz érdek iránt hagyományosan érzékeny Emmanuel Macron francia elnök ennél messzebbre ment, és bár kiállt Ukrajna függetlensége és szuverenitása mellett, és az ország anyagi támogatását is felkarolta, az év vége felé többször is arról értekezett, hogy egy potenciális jövőbeli rendezésnek figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági érdekeit, és garanciákat kell nyújtania a moszkvai rezsim számára. De az elődjénél harciasabb külpolitikát hirdető Olaf Scholz német kancellár Ukrajna katonai támogatása iránti hosszú távú elkötelezettségével is felmerültek kételyek, elsősorban a német hezitálással régóta elégedetlen kelet-európai és amerikai körökbe
n...

A TRUMPRA HASONLÍTÓ REPUBLIKÁNUS PÁRT KÁOSZÁNAK OKA, HOGY TRUMP KÉPTELEN KEZELNI AZ ÁLTALA LÉTREHOZOTT HELYZETET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.07.


Megválasztotta végre a republikánus többség saját házelnökét, de Kevin McCarthy minden korábbinál gyengébb hatalommal bír a republikánus párt megosztottsága, a trumpista szélsőjobboldal lázadásai és öntörvényűsége, valamint Trump gyengesége miatt, hogy képtelen irányítani és kezelni az általal létrehozott helyzetet a pártban. Nem könnyű megérteni kívülállók számára, mi zajlik a republikánus pártban, amikor egy trumpista házelnököt nem választ meg a Trump által kinevelt szélsőjobboldali csoport, Trump pedig ezt nem tudja megoldani.

Kevin McCarthy egy elvtelen karrierista, aki a Capitolium elleni trumpista terrortámadásról először azt mondta, hogy azért Trump a felelős, majd Trump felelősségre vonása ellen szavazott, beállt Trump mellé, továbbra is támogatva az elnökválasztás elcsalásáról szóló hazugságot és kiállt Trump szélsőjobboldali jelöltjei mellett, pozíciókba segítve őket. Megnyitotta az utat a trumpisták előtt, akik Trump szellemiségének megfelelően szétvertek mindent, és az ő megválasztását is akadályozták. Eközben a szélsőjobboldal kovácsa, Trump elveszítette a hatalmát saját kreálmányai fölött is.

Az, hogy négynapos káosz után csak a 15. szavazásra tudtak a számszerű többségükkel republikánus házelnököt választani, elsősorban Trump, és a Trump képére, hasonlatosságára alakított párt kudarca. Trump elfoglalta és zsarolásaival kisajátította a pártot, meghonosította benne a trumpizmust, aminek lényege a korrektség, a tisztesség, a kiszámíthatóság, a szabályok és a mértékletesség elutasítása, a káosz létrehozása és a zavarosban való halászás, ami most visszaütött, mert a Trump-kultuszba megbolondult republikánus szélsőségesek ezt saját pártjuk ellen fordították.

Trump pedig nem tudott uralkodni a saját maga által létrehozott káosz fölött. Saját maga által kinevelt szélsőséges trumpistái nem szavazták meg az általa támogatott trumpista házelnök-jelöltet, aki a legsötétebb fasiszta figurákkal is kokettált, hogy Trump kedvében járjon. Trumpisták támadtak trumpista ellen, Trump pedig képtelen volt közvetíteni, mert időközben elveszítette még saját követői fölött is a befolyását és a hatalmát. Azok csak a nekik adott engedmények hatására lettek hajlandóak lehetővé tenni McCarthy megválasztását, akit túl puhának, lavírozónak tartanak.


Hiába próbálta McCarthy a 15. forduló után szépíteni a helyzetet, és Trumpnak tulajdonítani a megválasztását és a helyzet megoldását, a történtek azt bizonyítják, hogy Trump elveszítette a vezéri szerepét, képtelen kezelni az általa létrehozott helyzetet, ami egy végletesen megosztott, káoszba süllyedt és konzervatív értékeit elveszítő párt. Ha láttad Trumpot, láttad az általa megpuccsolt republikánus pártot és fordítva. A republikánus párt most éppen olyan, mint Trump, és ha tovább próbál igazodni hozzá, még rosszabb is lehet, eljuthat a szó szerinti bűnözésig, mint az idolja.

A McCarthy megválasztását akadályozó képviselők, akiknek ellenállása nagy örömöt váltott ki az egységet példásan demonstráló demokratákban, önmagukban is rendkívül sötét figurák, akiknek térnyerése miatt a kétszínű karrierista McCarthyt terheli a legnagyobb felelősség. Nem a trumpisták és az anti-trumpisták állnak egymással szemben, hanem a mérsékelt trumpisták a szélsőséges trumpistákkal, akik január 6-a szellemében hágnának át mindenen, minden szabályon, normális korláton, hogy a trumpista szélsőséges követeléseik teljesüljenek.

McCarthy pedig saját megválasztása érdekében olyan engedményeket tett nekik, amelyekkel fegyvert adott a kezükbe a további zsarolásaikhoz, ellenállásukhoz. Ezért McCarthy megválasztásával nem befejeződött, hanem elkezdődött a káosz korszaka, amely fölött nincs egyetlen tekintély, szuverén személyiség, aki rendet tudna tenni. Normális esetben a mindenkire érvényes és közösen elfogadott, tiszteletben tartott szabályok, ügyrend és korrektség lenne a rendező elv, amelyhez mindenki tartja magát, de a trumpizmus lényege mindezek megkérdőjelezése és elutasítása...