Előadó: KOVÁCS ANDRÁS PÉTER
2023.01.01.
Zsörtölődés...
2023. január 6., péntek
A BÖJT ÉVE, TIBORCZ A PLÁZA ÁSZA, SIKKASZTÁSÜGYI MINISZTER❗| SOMOGYI ANDRÁS |
YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.01.06.
A böjt éve, Tiborcz a pláza ásza, sikkasztásügyi miniszter...
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.01.06.
„EZ GAZDASÁGPOLITIKAI ABSZURD” – KÖZGAZDÁSZ KIBESZÉLŐ 2023 MAGYAR KILÁTÁSAIRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.01.06.
A mostani magas inflációt három tényező hozta össze, és 2023-ban mindhárom enyhülni fog, ami nem jelenti, hogy az árak csökkeni fognak, de legalább nem olyan gyorsan növekednek, mint eddig. Nincs jele ugyanakkor, hogy mérséklődne a magyar gazdaság legnagyobb strukturális gyengesége, a függőségünk. És bár a reálbérek várhatóan csökkenni fognak, legalább elbocsátási hullámra nem kell számítani. Ezt várja nagyjából az előttünk álló évtől Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke és Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője. 2023 nagy kérdése: elkerüli a világ ugyanazt a rossz pályát, amit az 1973-as olajválság során bejárt? Az év első nagy közgazdász-kibeszélője.
– Egy nagyon rossz év után ugye már csak jobb jöhet?
Bod Péter Ákos: Az elmúlt hetekben többször is elmondtam, hogy 2023 a böjt éve. Mondják, hogy a böjt jót tesz a szervezetnek, ám az idei év annak a kényszerű böjtje, hogy a kormány tavaly „túletette” azokat, akiket meg akart etetni. Bár a kérdés szerint nagyon rossz év volt 2022, ne felejtsük el, hogy volt olyan negyedéve, amikor kétszámjegyű növekedést mutatott a lakosság fogyasztása az előző év azonos időszakához képest, pedig már 2021 sem krízisév volt, hanem helyreállítási év – és erre rakott még rá a kormány egy lapáttal a választási költekezéssel. Aztán a választást követőn, a második félévben viszont beköszöntött a valóság. És igen, az itt marad velünk idén.
Madár István: A távoli jövőben nem fogják érteni a gazdaságtörténészek, hogy miért panaszkodunk 2022-re. Noha a végleges adatok még nem jöttek ki, várhatóan évi 5% körüli gazdasági növekedést írhatunk majd be az évkönyvekbe. Az év első felét még a koronavírus-járványból való visszapattanás felhajtó ereje és a költségvetés kiköltekezése határozta meg – pedig már lehetett érezni, hogy a nyakunkon egy energiaválság. A második félévben pedig meg is érkezett, így őszre elinflálódott az akkori többletjövedelem. 2023 pedig akkor sem lesz jó év, ha az év második felére valamelyest javul a helyzet – a reálkeresetek minden bizonnyal csökkeni fognak. Továbbra is óriási az energiaimport-függőségünk, és a magas energiaszámla kiszívja a jövedelmeket a gazdaságból.
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.01.06.
– Egy nagyon rossz év után ugye már csak jobb jöhet?
Bod Péter Ákos: Az elmúlt hetekben többször is elmondtam, hogy 2023 a böjt éve. Mondják, hogy a böjt jót tesz a szervezetnek, ám az idei év annak a kényszerű böjtje, hogy a kormány tavaly „túletette” azokat, akiket meg akart etetni. Bár a kérdés szerint nagyon rossz év volt 2022, ne felejtsük el, hogy volt olyan negyedéve, amikor kétszámjegyű növekedést mutatott a lakosság fogyasztása az előző év azonos időszakához képest, pedig már 2021 sem krízisév volt, hanem helyreállítási év – és erre rakott még rá a kormány egy lapáttal a választási költekezéssel. Aztán a választást követőn, a második félévben viszont beköszöntött a valóság. És igen, az itt marad velünk idén.
Madár István: A távoli jövőben nem fogják érteni a gazdaságtörténészek, hogy miért panaszkodunk 2022-re. Noha a végleges adatok még nem jöttek ki, várhatóan évi 5% körüli gazdasági növekedést írhatunk majd be az évkönyvekbe. Az év első felét még a koronavírus-járványból való visszapattanás felhajtó ereje és a költségvetés kiköltekezése határozta meg – pedig már lehetett érezni, hogy a nyakunkon egy energiaválság. A második félévben pedig meg is érkezett, így őszre elinflálódott az akkori többletjövedelem. 2023 pedig akkor sem lesz jó év, ha az év második felére valamelyest javul a helyzet – a reálkeresetek minden bizonnyal csökkeni fognak. Továbbra is óriási az energiaimport-függőségünk, és a magas energiaszámla kiszívja a jövedelmeket a gazdaságból.
Ha megkérdeznek, mi lesz a magyar gazdasággal, akkor visszakérdezek, hogy mondd meg, mennyi lesz a gázár. Ezen múlik, hogy menedzselhető minirecesszió vár ránk idén vagy kontrollálatlan válság. Az elmúlt hetek fejleményei alapján azt gondolom, hogy szerencsére jóval nagyobb az előző valószínűsége...
„HA A RENDSZER NEM VÉDI MEG AZ ÁLDOZATOT, AKKOR NEKÜNK KELL” – ÚJSÁGÍRÓK A NŐK ELLENI ERŐSZAKRÓL
MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2023.01.06.
„Szerelemféltésből gyilkolt”, „féltékenységből ölt” – olvashatjuk sokszor az újságok címlapjain a gyakran bántalmazót mentegető, áldozatot hibáztató sorokat, melyekkel a média a nők elleni erőszak jelenségéről számol be. Pedig a sajtónak rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy a társadalom hogyan ítéli meg a problémát, és abban is, hogy az áldozatok a nyilvánossághoz vagy a hatóságokhoz forduljanak, ha bántalmazás éri őket. Ezt a felelősséget járta körül hat szerkesztőség újságírója egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol többek között arról is szó esett, hogy gyakran a tudósítókat is éri erőszak munkájuk során, miközben elképesztő felelősséget hárít rájuk az áldozatokat magára hagyó rendszer.
A közkeletű adat szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, ami évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban egyik hivatalos szerv sem ad közre nyilvánosan. Tovább bonyolítja a statisztika értelmezhetőségét, hogy a nők elleni erőszak látenciája igen magas, ugyanis rengeteg áldozat nem mer a hatóságokhoz fordulni – s ebben a nyilvánosságnak is jelentős szerepe van.
A szavaknak ugyanis ereje van – jelenti ki Farkas Lina, az nlc.hu újságírója. Szerinte az, hogy egy újság milyen szavakkal számol be a nők elleni erőszakkal kapcsolatos esetekről, már sokat elárul a problémához való hozzáállásáról. Sokszor azonban nem a médiában kezdődik a káros keretezés. Janecskó Kata a Telextől elmondta, hogy az ügyészség, vagy a rendőrség sajtóközleményeit rendszeresen fogalmazásmódját rendszeresen „javítják ki” cikkeikben mikor azok „szerelemféltést” emlegetnek beszámolóikban. Ez a nyelvezet ugyanis a nyilvánosságban romanticizálja az erőszakos cselekményeket, és gyakran elfedi a bántalmazó felelősségét, mikor azt állítja, hogy az szerelemféltésből gyilkolt, vagy alkohol befolyása alatt állt. Boros Juli (444.hu) szerint a hatóságok ráadásul aktívan hárítják a felelősséget, mikor szerkesztőségük munkatársai megkeresik őket egy-egy bűncselekménnyel kapcsolatban. A 444 újságírója olyan gyilkosságról is beszámolt, ahol utólag derült fény a rendőrség felelősségére, egy szomszéd ugyanis a tragédiát megelőzően már többször értesítette a hatóságokat a bántalmazóval kapcsolatban, a rendőrök azonban nem reagáltak a bejelentésre. Ez csupán egy a számtalan ilyen eset közül,
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2023.01.06.
Mint azt tudjuk, ma Magyarországon rendszeresen gyilkolnak meg nőket és gyermekeket családtagjaik, közeli hozzátartozóik.
A közkeletű adat szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, ami évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban egyik hivatalos szerv sem ad közre nyilvánosan. Tovább bonyolítja a statisztika értelmezhetőségét, hogy a nők elleni erőszak látenciája igen magas, ugyanis rengeteg áldozat nem mer a hatóságokhoz fordulni – s ebben a nyilvánosságnak is jelentős szerepe van.
A szavaknak ugyanis ereje van – jelenti ki Farkas Lina, az nlc.hu újságírója. Szerinte az, hogy egy újság milyen szavakkal számol be a nők elleni erőszakkal kapcsolatos esetekről, már sokat elárul a problémához való hozzáállásáról. Sokszor azonban nem a médiában kezdődik a káros keretezés. Janecskó Kata a Telextől elmondta, hogy az ügyészség, vagy a rendőrség sajtóközleményeit rendszeresen fogalmazásmódját rendszeresen „javítják ki” cikkeikben mikor azok „szerelemféltést” emlegetnek beszámolóikban. Ez a nyelvezet ugyanis a nyilvánosságban romanticizálja az erőszakos cselekményeket, és gyakran elfedi a bántalmazó felelősségét, mikor azt állítja, hogy az szerelemféltésből gyilkolt, vagy alkohol befolyása alatt állt. Boros Juli (444.hu) szerint a hatóságok ráadásul aktívan hárítják a felelősséget, mikor szerkesztőségük munkatársai megkeresik őket egy-egy bűncselekménnyel kapcsolatban. A 444 újságírója olyan gyilkosságról is beszámolt, ahol utólag derült fény a rendőrség felelősségére, egy szomszéd ugyanis a tragédiát megelőzően már többször értesítette a hatóságokat a bántalmazóval kapcsolatban, a rendőrök azonban nem reagáltak a bejelentésre. Ez csupán egy a számtalan ilyen eset közül,
azok az áldozatok ugyanis, akik a hatóságokhoz fordulnak, legtöbbször közönnyel és cinizmussal találkoznak, sokszor pedig áldozathibáztatással is akár, így sokan inkább nem is mernek segítséget kérni...
A 2008-2009-ES VÁLSÁGHOZ HASONLÓ ÉLETSZÍNVONAL-CSÖKKENÉS ELŐTT ÁLLUNK
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.01.06.
Olyan méretű válságra és életszínvonal-csökkenésre kell számítani az idén, mint amilyen 2008-2009-ben volt, még akkor is, ha a kormány valamilyen módon megpróbálja majd palástolni ezt – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás. A KSH volt elnökét, aki jelenleg országgyűlési képviselő, az elmúlt napokban megjelent friss statisztikai adatok kapcsán kerestük meg. Szerinte bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság ma semmivel sem válságállóbb, mint volt 14 éve, gyenge a versenyképessége és a termelékenysége. Ez a kormány sem tudja máshogy kezelni a gazdasági válságot, mint ahogy akkor kezelték, bár az igaz, „Orbán nagyon jó abban, hogyan adja el az embereknek a nem megszorításnak nevezett megszorításokat”.
Sorra jönnek ki a lehangoló adatok a magyar gazdaságról. Az év első hetében a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott – még a 2022 októberi, illetve novemberi adatokat tartalmazó – jelentésekből túl sok jót nem lehet kiolvasni az állapotokról és arról, mi várható a következő hónapokban.
Indult a sor szerdán, a munkaerőpiac helyzetét bemutató gyorsjelentéssel, amiből a többi között kiderült, hogy hiába hangzanak jól a bruttó és akár még a nettó keresetekre vonatkozó számok is, a valóságot, a megélhetést tükröző reálkeresetek csökkenése kiábrándítóan megmutatja azt, amit mindenki érez: kevesebből kell boldogulnia a magyarnak, mint korábban. Ugyanis a reálkereset októberben 2,2 százalékkal csökkent az előző év októberéhez képest...
Szerző: NVZS
2023.01.06.
Sorra jönnek ki a lehangoló adatok a magyar gazdaságról. Az év első hetében a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott – még a 2022 októberi, illetve novemberi adatokat tartalmazó – jelentésekből túl sok jót nem lehet kiolvasni az állapotokról és arról, mi várható a következő hónapokban.
Indult a sor szerdán, a munkaerőpiac helyzetét bemutató gyorsjelentéssel, amiből a többi között kiderült, hogy hiába hangzanak jól a bruttó és akár még a nettó keresetekre vonatkozó számok is, a valóságot, a megélhetést tükröző reálkeresetek csökkenése kiábrándítóan megmutatja azt, amit mindenki érez: kevesebből kell boldogulnia a magyarnak, mint korábban. Ugyanis a reálkereset októberben 2,2 százalékkal csökkent az előző év októberéhez képest...
ELKESERÍTŐ A VIDÉKI TANÁROK HELYZETE, NEM AZÉRT HAGYJÁK KI A SZTRÁJKOT, MERT ELÉGEDETTEK, HANEM AZÉRT, MERT FÉLNEK
NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.01.06.
Szombaton Budapesten célba ér a Miskolcról elindított tudásmenet. Résztvevői rengeteg tapasztalatot szereztek az oktatás helyzetéről az útjuk alatt.
Rengeteg tapasztalattal gazdagodtak az elmúlt napok során a pedagógusok tudásmenetének résztvevői, akik péntek délutánig mintegy 150 kilométert tettek meg gyalogosan hétfői, miskolci indulásuk óta. A célállomás ezúttal Gödöllő volt, ahol újabb fórumot tartottak a helybeliek bevonásával, köztük tanárokkal, szülőkkel. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és a tudásmenet egyik kezdeményezője, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, úgy érzi, egyre többen szimpatizálnak az ügyükkel, eddig valamennyi településen szívesen fogadták, nem egyszer meg is vendégelték őket a helyiek. Volt, ahol szendvicsekkel, süteménnyel, csokoládéval várták a megfáradt menetelőket, Aszódon pedig egy nagyobb tömeg is csatlakozott hozzájuk, egészen Gödöllőig kísérve őket.
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.01.06.
Rengeteg tapasztalattal gazdagodtak az elmúlt napok során a pedagógusok tudásmenetének résztvevői, akik péntek délutánig mintegy 150 kilométert tettek meg gyalogosan hétfői, miskolci indulásuk óta. A célállomás ezúttal Gödöllő volt, ahol újabb fórumot tartottak a helybeliek bevonásával, köztük tanárokkal, szülőkkel. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke és a tudásmenet egyik kezdeményezője, Totyik Tamás lapunknak azt mondta, úgy érzi, egyre többen szimpatizálnak az ügyükkel, eddig valamennyi településen szívesen fogadták, nem egyszer meg is vendégelték őket a helyiek. Volt, ahol szendvicsekkel, süteménnyel, csokoládéval várták a megfáradt menetelőket, Aszódon pedig egy nagyobb tömeg is csatlakozott hozzájuk, egészen Gödöllőig kísérve őket.
Ugyanakkor a vidéki településeken dolgozó kollégái beszámolóit elkeserítőnek tartja a PSZ alelnöke, szerinte nyoma sincs annak az elégedettségnek, amit a Belügyminisztérium által szervezett decemberi szakmai egyeztetésen próbáltak lefesteni az oktatás irányítói. Totyik Tamás szerint több vidéki iskolában nem azért maradt el például a sztrájk megszervezése, mert a pedagógusok mindennel elégedettek, hanem azért, mert félnek. Tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat és nem tudnak másik állást szerezni, ahogy attól is, hogy a tankerületi központok más módokon állnak bosszút...
HÁNY ÉV MAGÁNYRA VAN KÁRHOZTATVA A FORINT?
G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.01.06.
(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Az euróövezet Horvátország belépésével 2023. január elsején húsztagúra bővült. A világgazdasági részaránya a bruttó hazai termékkel mérve 2021-es adatok szerint 11,9 százalék, ez az Egyesült Államok és Kína után a harmadik helyet jelenti; a világ külkereskedelmében elfoglalt aránya 14,8 százalék, ami Kína után a második, jóval felülmúlva az amerikai részesedést; a lakosok száma 343 millió volt.
Ezeken a méreteken Horvátország a maga 3,9 milliós lakosságával, 58 milliárd euróra tehető GDP-jével (2021) csak árnyalatnyit változtat. Annál nagyobb az esemény jelentősége a horvát gazdaságra és társadalomra nézve, különösen azzal, hogy Horvátország az euróövezet mellett most a schengeni övezetnek is tagja lett. Az árukereskedelemtől és főleg turizmustól ennyire függő ország számára mindkettő nagyon várt fejlemény, ami javítja az üzleti klímát, valamint szimbolikusan is közelebb viszi az országot az európai maghoz.
Az esemény a térségünk számára is fontos, nekünk különösen. Idéntől az euró immár négy szomszédunk (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és most már Horvátország) fizetőeszköze. Az euró átvételét ambicionálja Románia is, de a belépés úgynevezett maastrichti feltételeinek teljesítéséhez még szükségesnek látszik néhány év. Bulgária esetében gondot okoz a 2022-es infláció, noha egyéb mutatók – főleg az irigylésre méltóan kedvező államadóssági hányad és költségvetési egyenleg – láttán erős a remény, hogy 2024 januárjában a klub huszonegy tagúra bővül.
Ezt a folyamatot Magyarország kívülről szemléli. Persze pontosítani kell, hogy mit is értünk Magyarországon. Az Eurobarometer felmérései és más közvélemény-kutatások szerint a magyar polgárok kétharmada szeretné az euró átvételét. Az üzleti körökben készült felmérések hasonlóképpen azt mutatják, hogy a többség előnyösnek venné a csatlakozást. Csak a kormányzat látja másként.
Az euró társadalmi támogatottsága egyébként nincs meg mindenhol: az euróövezet létrehozásában a dán kormány is benne volt, majd népszavazáson szűk, ám vitathatatlan többséget kapott az elutasítás. Így azóta fennáll az a különös helyzet, hogy a dán korona megmaradt, de árfolyamát az ERM II elnevezésű árfolyamrendszeren belül az euró árfolyamához kötik. A rögzített árfolyamrendszer technikai ügynek hangzik, ám azt is jelenti, hogy a dán esetben elesik a saját valuta megtartása mellett felhozható egyetlen érdemi gazdasági érv, miszerint a nemzeti fizetőeszköz módot ad az önálló monetáris politika folytatására a saját kamatláb-megállapítás, versenyképességi célú árfolyam-leértékelés révén. A dánok azonban tudják, hogy kis, nyitott ország esetében a pénzügyi szuverenitás illúzió. A dán korona együtt mozog az euróval, az embereket, az üzletet nem terheli árfolyamkockázat. Megmaradnak persze a praktikus gazdasági hátrányok, a pénzváltással járó kellemetlenségek, de a dánok elég tehetősek ahhoz, hogy elviseljék a tranzakciós költségeket. Így hát megtartják a koronabankjegyeket (amelyeket a csökkenő készpénzhasználat miatt már nem is otthon, hanem Franciaországban nyomtatnak), rajtuk a dán hidak látképével.
Az euróra való áttérésnek nincs kellő társadalmi támogatottsága Svédországban és Csehországában sem. A dán, svéd, cseh ügy azonban más, mint a mienk. Ebben a vonatkozásban is más, hiszen az említett három esetben a kormányzat felismerte a gazdasági észszerűség szempontjait, de azokat félretette a közvélemény ismeretében, nálunk viszont vitathatatlan demokratikus többsége lenne az euró átvételének. A gazdasági érvek zöme is amellett szól, hogy a közepesnél kisebb méretű magyar gazdaság legyen szerves része a világ második legnagyobb gazdasági-pénzügyi tömbjének. A valutaövezeti csatlakozás szakmai vonatkozásairól egyébként élénk vitákat lehet folytatni, mint ahogyan több hullámban ezek a viták szakfolyóiratok hasábjain le is zajlottak 2002 és 2020 között, cikkek és disszertációk sokasága született az ügyben. Ám a mai magyar helyzet lényege két pontban összefoglalható:
A két pont között van oksági kapcsolat: ha egy nagy jelentőségű pénzügyi reformot nem kíván végrehajtani a kormány, akkor az európai közös fizetőeszköz átvételéhez szükséges számszerű feltételek csak úgy maguktól nem teljesülnek egykönnyen. Láthattuk az euróövezet bővülésének eddigi történetén, hogy hol több, hol kevesebb, de inkább több erőfeszítést kellett tenniük az új tagállamoknak, hogy az EU-tagság elnyerését követően bejárják az euróhoz elvezető utat is...
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2023.01.06.
Az euróövezet Horvátország belépésével 2023. január elsején húsztagúra bővült. A világgazdasági részaránya a bruttó hazai termékkel mérve 2021-es adatok szerint 11,9 százalék, ez az Egyesült Államok és Kína után a harmadik helyet jelenti; a világ külkereskedelmében elfoglalt aránya 14,8 százalék, ami Kína után a második, jóval felülmúlva az amerikai részesedést; a lakosok száma 343 millió volt.
Ezeken a méreteken Horvátország a maga 3,9 milliós lakosságával, 58 milliárd euróra tehető GDP-jével (2021) csak árnyalatnyit változtat. Annál nagyobb az esemény jelentősége a horvát gazdaságra és társadalomra nézve, különösen azzal, hogy Horvátország az euróövezet mellett most a schengeni övezetnek is tagja lett. Az árukereskedelemtől és főleg turizmustól ennyire függő ország számára mindkettő nagyon várt fejlemény, ami javítja az üzleti klímát, valamint szimbolikusan is közelebb viszi az országot az európai maghoz.
Az esemény a térségünk számára is fontos, nekünk különösen. Idéntől az euró immár négy szomszédunk (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és most már Horvátország) fizetőeszköze. Az euró átvételét ambicionálja Románia is, de a belépés úgynevezett maastrichti feltételeinek teljesítéséhez még szükségesnek látszik néhány év. Bulgária esetében gondot okoz a 2022-es infláció, noha egyéb mutatók – főleg az irigylésre méltóan kedvező államadóssági hányad és költségvetési egyenleg – láttán erős a remény, hogy 2024 januárjában a klub huszonegy tagúra bővül.
Ezt a folyamatot Magyarország kívülről szemléli. Persze pontosítani kell, hogy mit is értünk Magyarországon. Az Eurobarometer felmérései és más közvélemény-kutatások szerint a magyar polgárok kétharmada szeretné az euró átvételét. Az üzleti körökben készült felmérések hasonlóképpen azt mutatják, hogy a többség előnyösnek venné a csatlakozást. Csak a kormányzat látja másként.
Az euró társadalmi támogatottsága egyébként nincs meg mindenhol: az euróövezet létrehozásában a dán kormány is benne volt, majd népszavazáson szűk, ám vitathatatlan többséget kapott az elutasítás. Így azóta fennáll az a különös helyzet, hogy a dán korona megmaradt, de árfolyamát az ERM II elnevezésű árfolyamrendszeren belül az euró árfolyamához kötik. A rögzített árfolyamrendszer technikai ügynek hangzik, ám azt is jelenti, hogy a dán esetben elesik a saját valuta megtartása mellett felhozható egyetlen érdemi gazdasági érv, miszerint a nemzeti fizetőeszköz módot ad az önálló monetáris politika folytatására a saját kamatláb-megállapítás, versenyképességi célú árfolyam-leértékelés révén. A dánok azonban tudják, hogy kis, nyitott ország esetében a pénzügyi szuverenitás illúzió. A dán korona együtt mozog az euróval, az embereket, az üzletet nem terheli árfolyamkockázat. Megmaradnak persze a praktikus gazdasági hátrányok, a pénzváltással járó kellemetlenségek, de a dánok elég tehetősek ahhoz, hogy elviseljék a tranzakciós költségeket. Így hát megtartják a koronabankjegyeket (amelyeket a csökkenő készpénzhasználat miatt már nem is otthon, hanem Franciaországban nyomtatnak), rajtuk a dán hidak látképével.
Az euróra való áttérésnek nincs kellő társadalmi támogatottsága Svédországban és Csehországában sem. A dán, svéd, cseh ügy azonban más, mint a mienk. Ebben a vonatkozásban is más, hiszen az említett három esetben a kormányzat felismerte a gazdasági észszerűség szempontjait, de azokat félretette a közvélemény ismeretében, nálunk viszont vitathatatlan demokratikus többsége lenne az euró átvételének. A gazdasági érvek zöme is amellett szól, hogy a közepesnél kisebb méretű magyar gazdaság legyen szerves része a világ második legnagyobb gazdasági-pénzügyi tömbjének. A valutaövezeti csatlakozás szakmai vonatkozásairól egyébként élénk vitákat lehet folytatni, mint ahogyan több hullámban ezek a viták szakfolyóiratok hasábjain le is zajlottak 2002 és 2020 között, cikkek és disszertációk sokasága született az ügyben. Ám a mai magyar helyzet lényege két pontban összefoglalható:
1. nincs kormányzati szándék;
2. nem teljesülnek a belépési feltételek – és ez utóbbi további nagy különbség a svéd vagy a cseh esethez képest.
A két pont között van oksági kapcsolat: ha egy nagy jelentőségű pénzügyi reformot nem kíván végrehajtani a kormány, akkor az európai közös fizetőeszköz átvételéhez szükséges számszerű feltételek csak úgy maguktól nem teljesülnek egykönnyen. Láthattuk az euróövezet bővülésének eddigi történetén, hogy hol több, hol kevesebb, de inkább több erőfeszítést kellett tenniük az új tagállamoknak, hogy az EU-tagság elnyerését követően bejárják az euróhoz elvezető utat is...
KELLETT ORBÁNNAK A FIZETÉSEMELÉS, DRÁGA A HOMÁR RÓMÁBAN, NEM EHET MINDIG SZALONNÁT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.01.06.
Minden évben elszörnyülködik a magyar, milyen csóró miniszterelnöke van, aki majdnem tíz éven át görgetett egy 700 ezer forintos kölcsönt, amit nem tudott visszafizetni. Miközben a felesége, az apja, a testvére, a lánya, a veje egyenként is multimilliárdosok, nem beszélve a család hűséges és hallgatag gázszerelőjéről, aki az ő jóvoltából a világ egyik leggazdagabb embere. Nem is kifogásolja a magyar ember, hogy végre – amikor ársapkával próbálják fékezni az inflációt, az ország gazdasági csőd, egyesek fagyhalál, éhezés és kilakoltatás felé tartanak – megemelte Orbán a saját fizetését.
Fontosnak tartja a Kedves Vezető, hogy ne szégyenkezzen miatta az ő népe, hogy európai összehasonlításban milyen csóró a miniszterelnöke. Ez is kifejezi egy ország erejét és hatalmát. Legyen csak büszke a magyar ember, mint a Németh Sándor által kifosztott egyszeri hitgyülekezeti tag, amikor megcsodálja az albérletéből Németh villáit, nyaralóit, gyerekei kacsalábon forgó házait, s a lenyúlt ATV-t. Áldott ember a “Sándor”, boldogan táncol ettől egy hites, mielőtt a nylonzacskóból kikaparássza a zsíroskenyeret. Ugyanígy büszke a magyar, hogy Orbán nem marad el Európától.
Csak ő.
Orbán fizetése kétszerese az olasz miniszterelnökének és az összes volt szocialista ország vezetőjének. De a magyar ember annak is örülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki fizetése az átlagos európai bruttóbérekhez viszonyítva is jelentős, magasan meghaladja arányosan az átlagot, míg a magyar emberek bruttóbére hátulról a második, mélyen leszakadva az európai átlagtól. Az irigy és demagóg emberek, a liberális, sorosista, brüsszelista kommonisták emlegetnek csak fel ilyesmit. Minderre büszke a magyar ember, és örül, hogy Orbán Viktornak nem kell szégyenkeznie...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.01.06.
Fontosnak tartja a Kedves Vezető, hogy ne szégyenkezzen miatta az ő népe, hogy európai összehasonlításban milyen csóró a miniszterelnöke. Ez is kifejezi egy ország erejét és hatalmát. Legyen csak büszke a magyar ember, mint a Németh Sándor által kifosztott egyszeri hitgyülekezeti tag, amikor megcsodálja az albérletéből Németh villáit, nyaralóit, gyerekei kacsalábon forgó házait, s a lenyúlt ATV-t. Áldott ember a “Sándor”, boldogan táncol ettől egy hites, mielőtt a nylonzacskóból kikaparássza a zsíroskenyeret. Ugyanígy büszke a magyar, hogy Orbán nem marad el Európától.
Csak ő.
Orbán fizetése kétszerese az olasz miniszterelnökének és az összes volt szocialista ország vezetőjének. De a magyar ember annak is örülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki fizetése az átlagos európai bruttóbérekhez viszonyítva is jelentős, magasan meghaladja arányosan az átlagot, míg a magyar emberek bruttóbére hátulról a második, mélyen leszakadva az európai átlagtól. Az irigy és demagóg emberek, a liberális, sorosista, brüsszelista kommonisták emlegetnek csak fel ilyesmit. Minderre büszke a magyar ember, és örül, hogy Orbán Viktornak nem kell szégyenkeznie...
A TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEKET NEM SZABAD HAGYNI ILYEN SZÉLESRE NYÍLNI, MINT A MAI MAGYARORSZÁGON, ÉS NEM MEGENGEDHETŐ, HOGY EMBEREK MILLIÓI NAPI EGZISZTENCIÁLIS SZORONGÁSBAN ÉLJENEK
FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2023.01.06.
Ne kergessünk álmokat, az emberek közti teljes anyagi egyenlőség valószínűleg nem megvalósítható (a történelem legalábbis azt tanítja, hogy mindig rossz vége lett, ha megpróbálták). Azt viszont biztos, hogy a társadalmi különbségeket nem szabad hagyni ilyen szélesre nyílni, mint a mai Magyarországon, és nem megengedhető, hogy emberek milliói napi egzisztenciális szorongásban éljenek. Az sem megengedhető, hogy mások meg hihetetlen vagyonokat halmozzanak fel – ráadásul nem a saját tehetségükkel és szorgalmukkal, hanem politikai hátszéllel, a közvagyonból lopva.
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2023.01.06.
Egy tisztességes országban nem szabad akadályozni azokat, akik saját tudásukkal, munkájukkal, kockázatot vállalva képesek gyarapodni. Azt viszont meg kell akadályozni, hogy rablólovagok prédája legyen a közös vagyon! Egy tisztességes társadalomban tényleg nem szabad senkit az út szélén hagyni, hanem célzottan segíteni kell az elesetteknek, hogy emberhez méltó életet élhessenek. Egy működő állam pedig segíti polgárai előrelépését, oktatással, egészségüggyel, kiszámítható feltételekkel.
Aki azt mondja önöknek, hogy majd minden lopott pénzt visszavesz a fideszes oligarcháktól, az sajnos vagy hazudik vagy álmokat kerget. Ráadásul a tavaly áprilisi katasztrófa ezt a kérdést jó időre zárójelbe is tette (rendszerváltás esetén majd foglalkozni kell a lopott vagyonok kérdésével is, de az nem holnap lesz, sajnos). Ma az a feladatunk, hogy megtaláljuk az új ellenzéki politizálás kereteit: hogyan lehet megszervezni az embereket, hogyan lehet ellátni őket valós információkkal és persze, mi az az alternatíva, amit felelősséggel kínálni tudunk nekik: működő államot, igazságos társadalmat és egy tisztességes országot!
„AZT SZOKTÁK MONDANI, HOGY A LEGROSSZABB SZANKCIÓ IS JOBB, MINT A HÁBORÚ”
NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.01.06.
Az Oroszország elleni gazdasági-kereskedelmi korlátozások csak fokozatosan hatnak, de már éreztetik hatásukat - véli Halmai Péter közgazdász-akadémikus. Az oroszok számára létfontosságú a földgáz Európába szállítása, mert nehezen tudják máshol értékesíteni. Ukrajna gazdasága ugyanakkor már eddig is hatalmas károkat szenvedett.
A szankció manapság az egyik leggyakrabban használt kifejezés a híradásokban. Azt még csak sejtjük, hogy mit is jelent, de vajon hathatós módszer egy olyan területrabló agresszor ellen, mint a putyini Oroszország?
A szankció tulajdonképpen kereskedelempolitikai válasz valamilyen politikai történésre, például geopolitikai cselekvésre vagy katonai akcióra. Tisztában kell azonban lenni azzal. hogy a szankciók általában fokozatosan fejtik ki hatásukat. Azt szokták mondani, hogy a legrosszabb szankció is jobb, mint a háború. A szankcióknak ugyanis valamiféle következménye mindig van. Ugyanakkor, főleg a nagyobb országoknál, amelyeknek jelentős belső erőforrásai vannak, lassan ható méregként fejtik ki a hatásukat. A cél az, hogy a szankció a kiszabójára minimális, az elszenvedőjére viszont maximális következményekkel járjon...
Szerző: BONTA MIKLÓS
2023.01.06.
A szankció manapság az egyik leggyakrabban használt kifejezés a híradásokban. Azt még csak sejtjük, hogy mit is jelent, de vajon hathatós módszer egy olyan területrabló agresszor ellen, mint a putyini Oroszország?
A szankció tulajdonképpen kereskedelempolitikai válasz valamilyen politikai történésre, például geopolitikai cselekvésre vagy katonai akcióra. Tisztában kell azonban lenni azzal. hogy a szankciók általában fokozatosan fejtik ki hatásukat. Azt szokták mondani, hogy a legrosszabb szankció is jobb, mint a háború. A szankcióknak ugyanis valamiféle következménye mindig van. Ugyanakkor, főleg a nagyobb országoknál, amelyeknek jelentős belső erőforrásai vannak, lassan ható méregként fejtik ki a hatásukat. A cél az, hogy a szankció a kiszabójára minimális, az elszenvedőjére viszont maximális következményekkel járjon...
AKI ÖSSZEMOSSA A 2010 ELŐTTI ÉVEKET AZ AZT KÖVETŐKKEL…
FACEBOOK
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2023.01.06.
Visszahozni a 2010 előtti időt?
A 2010 előtti évek a demokratikus, szabad, európai Magyarország évei voltak. Terhelve sok vitával, ahogy demokráciában szokásos.
Szerző: GYURCSÁNY FERENC
2023.01.06.
A 2010 előtti évek a demokratikus, szabad, európai Magyarország évei voltak. Terhelve sok vitával, ahogy demokráciában szokásos.
Szabad volt a sajtó, széles a sztrájkjog, működött a társadalmi érdekegyeztetés, iskolái, egészségügyi intézményei voltak az önkormányzatoknak, független volt az igazságszolgáltatás, az alkotmánybíróság, a versenyfelügyelet. Nem kormánypárti pártkatona volt a köztársaság elnöke.
Az iskola a holnapra, egymás elfogadására készítette fel gyermekeinket, büszkén vállaltuk nyugatos kultúránkat, politikai hovatartozásunkat. Egy szabad, európai, polgári Magyarország útját kerestük. Messze nem hibátlanul.
2006 ősze súlyos politikai válságot hozott. Benne egy drámai beszéd, egy előkészített puccsista orbáni szándék, a vele összejátszó, a köztársaság intézményeit háborús módon támadó, jogellenes, radikális fellépés, egy ügyetlen, sokszor jogtalan módon eljáró rendőrség.
Aki most azt mondja, hogy nem akar visszatérni a 2010 előtti világhoz, az vagy nem mond semmit, mert senki sem akar egy évtizeddel visszafelé menni, vagy azonosul a Fidesz azon hazug értelmezésével, amely azokat az éveket egyszerűen rendőrterrorként állítja be, végül pedig tudomást sem vesz az akkori időszak küzdelmes demokráciájának és mai ünnepi lepellel takart fasiszta önkényének különbségéről.
Aki összemossa a 2010 előtti éveket az azt követőkkel, az vagy vak, vagy hazug, vagy a Fidesz hasznos hülyéje, esetleg a Fidesz politikájának támogatója.
Ha közülük bárki ma azt állítja magáról, hogy ellenzéki, akkor téved. Még ha nem is tudja, valójában útitárs. A Fidesz útitársa.
Nézem a naptárat.
2023
2023
SPIRÓ GYÖRGY: MEGDÖBBENTEM ÉS ÚGY MARADTAM
KLIKKTV / TÍZ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.01.05.
BOD PÉTER ÁKOS: ADÓT FOGNAK EMELNI
KLIKKTV
Riporter: NÉMETH PÉTER
2023.01.05.
A dolgok nincsenek rendjén, a gazdasági mutatók szerint évek óta egyre lejjebb csúszunk gazdaságilag, még a régió országaihoz képest is.
Mennyire felhős a helyzet Magyarországon? Van-e realitás a kormánypropaganda mondataiban? Mi az oka annak, hogy nem az egyenes adókat emelik, hanem az ún. közvetett adókat? Lefelezhető-e kormányfői utasításra az infláció? Milyen volt Orbán tanácsadójaként dolgozni?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Bod Péter Ákos egyetemi tanárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Németh Péter.
Riporter: NÉMETH PÉTER
2023.01.05.
Mennyire felhős a helyzet Magyarországon? Van-e realitás a kormánypropaganda mondataiban? Mi az oka annak, hogy nem az egyenes adókat emelik, hanem az ún. közvetett adókat? Lefelezhető-e kormányfői utasításra az infláció? Milyen volt Orbán tanácsadójaként dolgozni?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Bod Péter Ákos egyetemi tanárral a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Németh Péter.
KÖKÉNY MIHÁLY: AZ ORVOSI BÉREK EMELÉSÉVEL NEM LEHET AZ EGÉSZSÉGÜGY PÉNZHIÁNYÁT RENDEZNI
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.06.
Az egészségügy helyzetét ebben az évben az fogja meghatározni, hogyan alakul az állami egészségügyben az orvosi, és a szakdolgozói létszám. Ebben nagyon sok a bizonytalanság – mondta Hírklikknek Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter, akivel arról beszélgettünk, hogy bár a tervezetekben benne volt, végül a magánellátásban dolgozó orvosnak mégsem kell havi 20 órát a közellátásban dolgoznia, és az alapilletmény 20 százalékos eltérítésről szóló rendelet sem jelent meg. A szakember szerint ezekben az ügyekben elég nagy ellenállást láthatott a kormány. Kökény szerint általában nem működőképesek az olyan reformok, amelyeket fölülről, egy agyoncentralizált központból kényszerítenek rá a betegekre és az ellátókra. A reformoknak és a forrásoknak kéz a kézben kellene járni.
A tavalyi év utolsó előtti napján majdnem változatlanul jelentek meg a Magyar Közlönyben az egészségügy jelentős részének működését átíró részlet szabályok. Melyek ezek közül a legfontosabbak, és kiket érint?
Tavaly december 7-én fogadták el azt a salátatörvényt, amely ellen sokan tiltakoztak is, főleg az orvosi kamara. A törvény egy csomó kérdést nyitva hagyott, és az év végén az egyes részletszabályok jelentek meg. Még nem tudjuk, hogy ezeket milyen módon fogják alkalmazni. Ami ez ügyben mégis meglepőnek tekinthető, hogy nagyon úgy tűnik néhány területen a kormány – lehet, hogy csak átmenetileg – visszakozott...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.06.
A tavalyi év utolsó előtti napján majdnem változatlanul jelentek meg a Magyar Közlönyben az egészségügy jelentős részének működését átíró részlet szabályok. Melyek ezek közül a legfontosabbak, és kiket érint?
Tavaly december 7-én fogadták el azt a salátatörvényt, amely ellen sokan tiltakoztak is, főleg az orvosi kamara. A törvény egy csomó kérdést nyitva hagyott, és az év végén az egyes részletszabályok jelentek meg. Még nem tudjuk, hogy ezeket milyen módon fogják alkalmazni. Ami ez ügyben mégis meglepőnek tekinthető, hogy nagyon úgy tűnik néhány területen a kormány – lehet, hogy csak átmenetileg – visszakozott...
ÉLET ÉS IRODALOM 2023/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.01.06.
P U B L I C I S Z T I K A
Kovács Zoltán
Nem csodálkozunk
Ebben az országban csakis olyanok élhetnének boldogan és kiegyensúlyozottan, akik semmin se tudnak csodálkozni. Akik egyre nagyobb beletörődéssel nézik, mi folyik itt. Tekintetüket néha megjártatják azon, ami a szemük láttára, világos nappal történik: hogy például egyik napról a másikra eltűnik egy testes balatoni partszakasz, hiányoznak a hegyek tegnap még megszokott ormai, mert helyüket napjaink úgynevezett nagyvállalkozói (értsd: a város közismert simlisei) beépítették. Valakik megvettek egy hőerőművet az államtól, amit aztán az állam drágábban visszavásárolt (lásd még készpénztranszfer). Csak közben a hőerőmű néhány hónapos szakszerűtlen működtetése egyszer s mindenkorra elszennyezett két hegyi patakot, és kipusztította a környező élővilágot. Vagy ennek a fordítottja: kőbányát is vettek már pártközeli cégek pénzén, de aztán olcsón eladták egy rokonnak (lásd még készpénztranszfer). Amire Simicska Lajosnak annyi megjegyzése volt korábbi elvtársai körében: mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni (1993, a Fidesz kihelyezett frakcióértekezletének immár kilazult hangulatú záróaktusa a somogyaszalói éjszakában). Aztán a szemek lassan megszoknak mindent, nem csodálkozik itt már senki.Tovább
A szerző további cikkei
Gyenge Zoltán
Thomas Mann ismételt üdvözlése
A szerző további cikkei
I R O D A L O M
Tolnai Ottó
Történelem
Arra is jól emlékszem, ahogy az általános sárban, lám, még ma is alliterációként ismételgetem, tisztán – tisztán emlékszem, hogy megkérdeztem bátyámtól, hogy ez ott, előttünk micsoda? Mi micsoda?, kérdezte bátyám. Hát, amit mi most itt nézünk. Micsoda ez a végtelen kínlódás a sárban? Ez a végtelen kínlódás a sárban, mondta bátyám: a történelem. Ez a történelem?, kérdeztem. Ez, mondta bátyám. A harmadik-negyedik osztálytól majd már nektek is külön tantárgyatok lesz... Mi?, kérdeztem. Hát a történelem, mondta bátyám...Tovább
A szerző további cikkei
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
A szerző további cikkei
Posztpetőfi Sándor
ÜRÖMÓDA
A szerző további cikkei
Szerző: ÉS
2023.01.06.
Nem csodálkozunk
Ebben az országban csakis olyanok élhetnének boldogan és kiegyensúlyozottan, akik semmin se tudnak csodálkozni. Akik egyre nagyobb beletörődéssel nézik, mi folyik itt. Tekintetüket néha megjártatják azon, ami a szemük láttára, világos nappal történik: hogy például egyik napról a másikra eltűnik egy testes balatoni partszakasz, hiányoznak a hegyek tegnap még megszokott ormai, mert helyüket napjaink úgynevezett nagyvállalkozói (értsd: a város közismert simlisei) beépítették. Valakik megvettek egy hőerőművet az államtól, amit aztán az állam drágábban visszavásárolt (lásd még készpénztranszfer). Csak közben a hőerőmű néhány hónapos szakszerűtlen működtetése egyszer s mindenkorra elszennyezett két hegyi patakot, és kipusztította a környező élővilágot. Vagy ennek a fordítottja: kőbányát is vettek már pártközeli cégek pénzén, de aztán olcsón eladták egy rokonnak (lásd még készpénztranszfer). Amire Simicska Lajosnak annyi megjegyzése volt korábbi elvtársai körében: mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni (1993, a Fidesz kihelyezett frakcióértekezletének immár kilazult hangulatú záróaktusa a somogyaszalói éjszakában). Aztán a szemek lassan megszoknak mindent, nem csodálkozik itt már senki.Tovább
A szerző további cikkei
Demény Péter
Üldözések között
Kertész Ákos halálára
A szerző további cikkei
Üldözések között
Kertész Ákos halálára
A szerző további cikkei
Marosán György
Az egyensúlyát veszített glóbusz
A világ most éppen azt a hírt mérlegeli – ki aggodalommal, ki csak meglepődve –, hogy az emberiség „létszáma” túllépte a 8 milliárd főt. A bejelentést még meghökkentőbbé tette, hogy az új jövevényének érkezését percre pontosan közölték. A World Population Clock ez év november 15-én, reggel 9 órakor adta hírül az örvendetes eseményt, ahogyan azt szűkebb baráti körünkben megszoktuk: a várva várt születés időpontjáról a közvetlenül érintetteket percre pontosan tájékoztatva. A családi hagyományok tükrében ez az esemény globális hírré válva hasonló üzenetet hordoz: a most már minden embertársunkat magában foglaló „családunk” új „testvérrel” gyarapodott. Ám, miközben megpróbálunk hozzászokni ehhez a nagyon nagy család gondolatához, azért sokan aggódva kérdezik: képes-e a föld egyáltalán ennyi embert eltartani?Tovább
A szerző további cikkei
Az egyensúlyát veszített glóbusz
A világ most éppen azt a hírt mérlegeli – ki aggodalommal, ki csak meglepődve –, hogy az emberiség „létszáma” túllépte a 8 milliárd főt. A bejelentést még meghökkentőbbé tette, hogy az új jövevényének érkezését percre pontosan közölték. A World Population Clock ez év november 15-én, reggel 9 órakor adta hírül az örvendetes eseményt, ahogyan azt szűkebb baráti körünkben megszoktuk: a várva várt születés időpontjáról a közvetlenül érintetteket percre pontosan tájékoztatva. A családi hagyományok tükrében ez az esemény globális hírré válva hasonló üzenetet hordoz: a most már minden embertársunkat magában foglaló „családunk” új „testvérrel” gyarapodott. Ám, miközben megpróbálunk hozzászokni ehhez a nagyon nagy család gondolatához, azért sokan aggódva kérdezik: képes-e a föld egyáltalán ennyi embert eltartani?Tovább
A szerző további cikkei
Tóth Mihály
Büntetőpolitikánk tíz éve
Idén kerek évfordulóját ünnepeljük a 2013-ban hatályba lépett, megújult Büntető törvénykönyvünknek. Konferenciák, nyilatkozatok sora emlékezik meg a születésnapról, s a törvényt már eddig is többen „nagy nemzeti vívmánynak”, de legalábbis a kriminális jelenségeket „végre megfelelő módon kezelni képes korszakos kodifikációs terméknek” minősítették.
Indokolt ezért egy mértéktartóbbnak szánt rövid elemzés arról, sikerült-e a törvény hatálybalépését követő évtizedben akár részben megfelelnünk a korszerű büntetőjog követelményeinek. Az írás nem tér ki a jogalkalmazás hétköznapi anomáliáira, ezek sokszor nem a törvény hibáira, hiányosságaira vezethetőek vissza, s egyébként is alaposabb áttekintést igényelnének. Igyekszem megmaradni a Btk. általános jellemzésének és kezdeti érvényesülésének keretei között.Tovább
A szerző további cikkei
Büntetőpolitikánk tíz éve
Idén kerek évfordulóját ünnepeljük a 2013-ban hatályba lépett, megújult Büntető törvénykönyvünknek. Konferenciák, nyilatkozatok sora emlékezik meg a születésnapról, s a törvényt már eddig is többen „nagy nemzeti vívmánynak”, de legalábbis a kriminális jelenségeket „végre megfelelő módon kezelni képes korszakos kodifikációs terméknek” minősítették.
Indokolt ezért egy mértéktartóbbnak szánt rövid elemzés arról, sikerült-e a törvény hatálybalépését követő évtizedben akár részben megfelelnünk a korszerű büntetőjog követelményeinek. Az írás nem tér ki a jogalkalmazás hétköznapi anomáliáira, ezek sokszor nem a törvény hibáira, hiányosságaira vezethetőek vissza, s egyébként is alaposabb áttekintést igényelnének. Igyekszem megmaradni a Btk. általános jellemzésének és kezdeti érvényesülésének keretei között.Tovább
A szerző további cikkei
Váncsa István
Tanulj, tinó
A szerző további cikkei
Tanulj, tinó
A szerző további cikkei
Gábor György – Kardos András
A felhőkarcoló mint diadalív
A szerző további cikkei
A felhőkarcoló mint diadalív
A szerző további cikkei
Molnár Erzsébet
Ho-ho-ho-horgász
A szerző további cikkei
Ho-ho-ho-horgász
A szerző további cikkei
Fehér Dávid
A csend változatai
Bak Imre (1939–2022)
A szerző további cikkei
A csend változatai
Bak Imre (1939–2022)
A szerző további cikkei
Standeisky Éva
Önmegvalósítók
Kassák és hatása
A szerző további cikkei
Önmegvalósítók
Kassák és hatása
A szerző további cikkei
Szerbhorváth György
A második nagy szerb rönkforradalom
A szerző további cikkei
A második nagy szerb rönkforradalom
A szerző további cikkei
Pető Iván
Nem elfeledettek
Nem elfeledettek
F E U I L L E T O N
Thomas Mann ismételt üdvözlése
A szerző további cikkei
I R O D A L O M
Tolnai Ottó
Történelem
Arra is jól emlékszem, ahogy az általános sárban, lám, még ma is alliterációként ismételgetem, tisztán – tisztán emlékszem, hogy megkérdeztem bátyámtól, hogy ez ott, előttünk micsoda? Mi micsoda?, kérdezte bátyám. Hát, amit mi most itt nézünk. Micsoda ez a végtelen kínlódás a sárban? Ez a végtelen kínlódás a sárban, mondta bátyám: a történelem. Ez a történelem?, kérdeztem. Ez, mondta bátyám. A harmadik-negyedik osztálytól majd már nektek is külön tantárgyatok lesz... Mi?, kérdeztem. Hát a történelem, mondta bátyám...Tovább
A szerző további cikkei
Gajdó Ágnes
12:22
Mintegy két éve már, hogy minden egyes nap éppen 12 óra 22 perckor néz rá a konyhai rádió piros színű számlapjára. A rántást készíti elő, krumplit pucol, vékonyan, ahogyan a nagyanyja tanította, vagy már mosogat, mert a korai ebédet követően szeretné mielőbb tisztán hagyni a terepet. 12:22 – villog kérlelhetetlenül a kijelzőn. Ez az a dátum, hónap, nap, amikor a férfi megszületett. December 22-én, karácsony előtt néhány nappal. S abban az esztendőben éppen péntekre esett e nap. Krisztus kereszthalálának napjára. Jó ómen? Ki tudta ezt akkor.Tovább
A szerző további cikkei
12:22
Mintegy két éve már, hogy minden egyes nap éppen 12 óra 22 perckor néz rá a konyhai rádió piros színű számlapjára. A rántást készíti elő, krumplit pucol, vékonyan, ahogyan a nagyanyja tanította, vagy már mosogat, mert a korai ebédet követően szeretné mielőbb tisztán hagyni a terepet. 12:22 – villog kérlelhetetlenül a kijelzőn. Ez az a dátum, hónap, nap, amikor a férfi megszületett. December 22-én, karácsony előtt néhány nappal. S abban az esztendőben éppen péntekre esett e nap. Krisztus kereszthalálának napjára. Jó ómen? Ki tudta ezt akkor.Tovább
A szerző további cikkei
Benkő Imola Orsolya
Hűtlenség
A repülő felhasítja az eget, ahogy téged a bizonytalanság. Viszed magaddal apád fátyolos tekintetét, anyád sűrű sóhajait. Nézed fentről a megapoliszt, gyöngyházszínű sziget, fényes, tükrös tornyai csiklandozzák a repülő hasát, ahogy téged a kíváncsiság, amikor végre megérkezel. De a kíváncsiságot gyorsan felváltja a gyomorgörcs, amikor a kócos szemöldökű, szeplős egyenruhás elé érsz, ellenőrzésre.
– Kirándulni? – néz rád a vízumod fölött.Tovább
A szerző további cikkei
Hűtlenség
A repülő felhasítja az eget, ahogy téged a bizonytalanság. Viszed magaddal apád fátyolos tekintetét, anyád sűrű sóhajait. Nézed fentről a megapoliszt, gyöngyházszínű sziget, fényes, tükrös tornyai csiklandozzák a repülő hasát, ahogy téged a kíváncsiság, amikor végre megérkezel. De a kíváncsiságot gyorsan felváltja a gyomorgörcs, amikor a kócos szemöldökű, szeplős egyenruhás elé érsz, ellenőrzésre.
– Kirándulni? – néz rád a vízumod fölött.Tovább
A szerző további cikkei
Grecsó Krisztián
Apám barátai
Nem tudom, mi volt az eredendő bűn.
Mi bántotta alapból, mi volt az örök sértettség vastag korma alatt, mitől volt súlyosan sérült ember, és ez bánt. Hogy ennyire már sajnos nem ismertem, pedig az elsőszülött fia vagyok. És az is elkeserít, hogy Antal doktor, a pályaelhagyó pszichiáter volt évtizedek után az első radikális jel, félreérthetetlen üzenet. Mármint ha konokul ragaszkodom a hitemhez, hogy apám beszélni akar velem, és a túlvilági üzenetekre valahogy választ is tudok juttatni. Tovább
A szerző további cikkei
Apám barátai
Nem tudom, mi volt az eredendő bűn.
Mi bántotta alapból, mi volt az örök sértettség vastag korma alatt, mitől volt súlyosan sérült ember, és ez bánt. Hogy ennyire már sajnos nem ismertem, pedig az elsőszülött fia vagyok. És az is elkeserít, hogy Antal doktor, a pályaelhagyó pszichiáter volt évtizedek után az első radikális jel, félreérthetetlen üzenet. Mármint ha konokul ragaszkodom a hitemhez, hogy apám beszélni akar velem, és a túlvilági üzenetekre valahogy választ is tudok juttatni. Tovább
A szerző további cikkei
Gazdag Ági
Zsoltáros
A szerző további cikkei
Zsoltáros
A szerző további cikkei
Gazdag Ági
Miért
A szerző további cikkei
Miért
A szerző további cikkei
George Szirtes – Szlukovényi Katalin
Képeslapok Európából
A szerző további cikkei
Képeslapok Európából
A szerző további cikkei
Szív Ernő
1978
A professzor úr valóban professzor volt. Három ugyanolyan márkájú és mintázatú, ugyanúgy elkopott öltönye lógott a szekrényében. Meg a frottír fürdőköpeny, a pár fekete cipő, illetve néhány fölstócolt könyv. A professzor úr éveken keresztül látogató volt, de a tavalyi év óta egy bármikor újra bekövetkezhető roham miatt ő is bentlakó lett a nagykórház elfekvőjében. A nővérek kedvelték és féltek tőle. A doktornő is szerette, bár akadtak villongásaik, a professzor úr megszokta, hogy a szabályok az ő akarata és belátása szerint működnek.
A professzor úr heti háromszor magára öltötte egyik öltönyét és átballagott a folyosó másik szobájába. A két kórterem közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. Mint látogató éveken keresztül járt a feleségéhez, minden héten háromszor, jóllehet nem mindig ugyanazokon a napokon. Azt tartotta, kell a változatosság. Előfordult, hogy hétfőn, kedden és szerdán látogatta meg a gyógyíthatatlan feleségét, majd legközelebb a következő hét keddjén kopogott végig a folyosón a botja. Aztán csütörtökön és szombaton érkezett. A professzor úr mindig hozott csokoládét, a kórházközeli kávézóban vásárolt tejberizst, narancsgerezdeket, és általában valamilyen görög tárgyú legendát mesélt a feleségének, aki idővel egészen elhalkult, csak a szeme hunyorgása, kezének erőtlen mozdulása jelezte, kíván valamit, korty vizet, zavarja a fény. Csoda, hogy élt. A professzor hamar megértette, hogy a felesége Aphrodité születését unja, máris Echó vagy Nárcisz legendáját elemezte. Esetleg Marszüasz balesetét taglalta. Áttért az argonauták kacskaringós irodalmára. Neki személyesen az a véleménye, hogy a Taigetosz szerepe erősen túlzott a spártaiak életében.Tovább
Mák Szilvia
Ilyesztőbb
A szerző további cikkei
Csuhai István
Minták és mintázatok
►Szerdahelyi Márk – Borovi Dániel: Szobrok és szobrászok a 19. századi Magyarországon. Holnap Kiadó, Budapest, 2022, 239 oldal, 9900 Ft
El lehetne mondani tehát így is, megtörténése szerint mindezt, de a szerzők a bevezetőben emlegetett legfontosabb célkitűzés, a szoborérzékenyítés érdekében más koncepciót választanak. A rendelkezésükre álló anyagot öt nagyobb fejezetbe sorolják, cím szerint a következőkbe: A szobrász a 19. században (ez meséli el legklasszikusabban a történeti szálat); A gondolattól a mintázásig (amely a szobor ötletétől az alkotó kiválasztásáig és szerződtetéséig követi a folyamatot), A szobor születése (amely az első agyagmintát elkészítő szobrász műhelyével, néha nagy számú és tökéletes névtelenségben maradó segéderőivel, a szobormű kiválasztott anyagának lehetőségeivel vet számot, de itt kap helyet a szobor kivitelezése, a kőfaragás és az öntés vagy a lemezdomborítás technológiája is), külön fejezetbe kerül a Szállítás és felállítás, és külön fejezet szól arról az időről, amikor a szobor már végső helyére kerül, és elkezdi élni a nyilvános életét, a Fogadtatás és utóéletről. Mindez feltördeli a megszokott haladványt, a könyv első felében a leggyakrabban alkalmazott retorikai fordulat az „erre majd részletesebben kitérünk”, második felében pedig az „ahogy említettük már” lesz.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
1978
A professzor úr valóban professzor volt. Három ugyanolyan márkájú és mintázatú, ugyanúgy elkopott öltönye lógott a szekrényében. Meg a frottír fürdőköpeny, a pár fekete cipő, illetve néhány fölstócolt könyv. A professzor úr éveken keresztül látogató volt, de a tavalyi év óta egy bármikor újra bekövetkezhető roham miatt ő is bentlakó lett a nagykórház elfekvőjében. A nővérek kedvelték és féltek tőle. A doktornő is szerette, bár akadtak villongásaik, a professzor úr megszokta, hogy a szabályok az ő akarata és belátása szerint működnek.
A professzor úr heti háromszor magára öltötte egyik öltönyét és átballagott a folyosó másik szobájába. A két kórterem közvetlenül egymás mellett helyezkedett el. Mint látogató éveken keresztül járt a feleségéhez, minden héten háromszor, jóllehet nem mindig ugyanazokon a napokon. Azt tartotta, kell a változatosság. Előfordult, hogy hétfőn, kedden és szerdán látogatta meg a gyógyíthatatlan feleségét, majd legközelebb a következő hét keddjén kopogott végig a folyosón a botja. Aztán csütörtökön és szombaton érkezett. A professzor úr mindig hozott csokoládét, a kórházközeli kávézóban vásárolt tejberizst, narancsgerezdeket, és általában valamilyen görög tárgyú legendát mesélt a feleségének, aki idővel egészen elhalkult, csak a szeme hunyorgása, kezének erőtlen mozdulása jelezte, kíván valamit, korty vizet, zavarja a fény. Csoda, hogy élt. A professzor hamar megértette, hogy a felesége Aphrodité születését unja, máris Echó vagy Nárcisz legendáját elemezte. Esetleg Marszüasz balesetét taglalta. Áttért az argonauták kacskaringós irodalmára. Neki személyesen az a véleménye, hogy a Taigetosz szerepe erősen túlzott a spártaiak életében.Tovább
Mák Szilvia
Ilyesztőbb
A szerző további cikkei
Németh László
Kanca?
Anna Valentová (1941–2022)
K R I T I K A
Kanca?
Anna Valentová (1941–2022)
K R I T I K A
Csuhai István
Minták és mintázatok
►Szerdahelyi Márk – Borovi Dániel: Szobrok és szobrászok a 19. századi Magyarországon. Holnap Kiadó, Budapest, 2022, 239 oldal, 9900 Ft
El lehetne mondani tehát így is, megtörténése szerint mindezt, de a szerzők a bevezetőben emlegetett legfontosabb célkitűzés, a szoborérzékenyítés érdekében más koncepciót választanak. A rendelkezésükre álló anyagot öt nagyobb fejezetbe sorolják, cím szerint a következőkbe: A szobrász a 19. században (ez meséli el legklasszikusabban a történeti szálat); A gondolattól a mintázásig (amely a szobor ötletétől az alkotó kiválasztásáig és szerződtetéséig követi a folyamatot), A szobor születése (amely az első agyagmintát elkészítő szobrász műhelyével, néha nagy számú és tökéletes névtelenségben maradó segéderőivel, a szobormű kiválasztott anyagának lehetőségeivel vet számot, de itt kap helyet a szobor kivitelezése, a kőfaragás és az öntés vagy a lemezdomborítás technológiája is), külön fejezetbe kerül a Szállítás és felállítás, és külön fejezet szól arról az időről, amikor a szobor már végső helyére kerül, és elkezdi élni a nyilvános életét, a Fogadtatás és utóéletről. Mindez feltördeli a megszokott haladványt, a könyv első felében a leggyakrabban alkalmazott retorikai fordulat az „erre majd részletesebben kitérünk”, második felében pedig az „ahogy említettük már” lesz.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
A szerző további cikkei
Vörös István
Ex libris
Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus?
John Keane: A demokrácia legrövidebb története
A szerző további cikkei
Ex libris
Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
Roger Scruton: Mi a konzervativizmus?
John Keane: A demokrácia legrövidebb története
A szerző további cikkei
Vermes Nikolett
Hol vannak az apák?
► Hidas Judit: Nem vagy többé az apám. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 339 oldal, 3999 Ft
A „hova tűntek az apák?” kérdés messzemenőleg aktuális „elapátlanodott” társadalmunkban. Hatásos cím: Nem vagy többé az apám. A fő karakter gyerekkorát átjárja a rendszerváltozás értelmiséget érintő kiábrándultsága, ugyan nem értheti, hogy miért kényszerül a kereskedelembe filozófus apja, de elszenvedi a kudarc következményét, szülei válását. A nyolcvanas évek szocreál, mágneszáras, narancssárga konyhaszekrényben, linóleumpadlóban, világosbarna, lakkozott, szögletes szekrénysorban, kalocsai hímzéses terítőben és az asztalon álló, kissé mindig poros művirágban elevenedik fel előttünk. Ebben a giccses egyszerűségben találkozunk a házasságfelbontás gyerekeket érintő traumájával.Tovább
A szerző további cikkei
Hol vannak az apák?
► Hidas Judit: Nem vagy többé az apám. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022, 339 oldal, 3999 Ft
A „hova tűntek az apák?” kérdés messzemenőleg aktuális „elapátlanodott” társadalmunkban. Hatásos cím: Nem vagy többé az apám. A fő karakter gyerekkorát átjárja a rendszerváltozás értelmiséget érintő kiábrándultsága, ugyan nem értheti, hogy miért kényszerül a kereskedelembe filozófus apja, de elszenvedi a kudarc következményét, szülei válását. A nyolcvanas évek szocreál, mágneszáras, narancssárga konyhaszekrényben, linóleumpadlóban, világosbarna, lakkozott, szögletes szekrénysorban, kalocsai hímzéses terítőben és az asztalon álló, kissé mindig poros művirágban elevenedik fel előttünk. Ebben a giccses egyszerűségben találkozunk a házasságfelbontás gyerekeket érintő traumájával.Tovább
A szerző további cikkei
Erdős László
Cselekvésben a remény
► Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2022, 256 oldal, 4390 Ft
Van tehát okunk a reményre? Jane Goodall szerint feltétlenül: rendíthetetlenül bízik az emberi értelemben, a természet megújulóképességében, a fiatalok erejében, és nem utolsó sorban az emberi elszántságban. A remény azonban aktivitást, tetteket követel. Nem helyes tétlenül reménykedni, hogy majd minden jól alakul, hanem cselekednünk kell. Márpedig minden nap bőven van lehetőségünk cselekedni. Ahogyan Jane Goodall hangsúlyozni szokta: minden döntésünk befolyásolja a Föld jövőjét, és nekünk kell eldönteni, hogy milyen irányú legyen ez a hatás. A legkisebb döntések is számítanak, hiszen a kis tettek összeadódnak. Jó példa erre, hogy a pálmaolaj iránti igény elkezdett csökkenni, és ez részben a tudatos vásárlóknak köszönhető, akik nem hajlandók pálmaolajat tartalmazó termékeket vásárolni. A pálmaolaj ugyanis a legfőbb oka a délkelet-ázsiai esőerdők irtásának. Az orángutánok fennmaradása a tudatos vásárlókon múlik.Tovább
A szerző további cikkei
Cselekvésben a remény
► Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2022, 256 oldal, 4390 Ft
Van tehát okunk a reményre? Jane Goodall szerint feltétlenül: rendíthetetlenül bízik az emberi értelemben, a természet megújulóképességében, a fiatalok erejében, és nem utolsó sorban az emberi elszántságban. A remény azonban aktivitást, tetteket követel. Nem helyes tétlenül reménykedni, hogy majd minden jól alakul, hanem cselekednünk kell. Márpedig minden nap bőven van lehetőségünk cselekedni. Ahogyan Jane Goodall hangsúlyozni szokta: minden döntésünk befolyásolja a Föld jövőjét, és nekünk kell eldönteni, hogy milyen irányú legyen ez a hatás. A legkisebb döntések is számítanak, hiszen a kis tettek összeadódnak. Jó példa erre, hogy a pálmaolaj iránti igény elkezdett csökkenni, és ez részben a tudatos vásárlóknak köszönhető, akik nem hajlandók pálmaolajat tartalmazó termékeket vásárolni. A pálmaolaj ugyanis a legfőbb oka a délkelet-ázsiai esőerdők irtásának. Az orángutánok fennmaradása a tudatos vásárlókon múlik.Tovább
A szerző további cikkei
Váradi Róbert
A szívverés átverése
► Tornai Szabolcs: Szófia. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3950 Ft
Tornai regényének háromdimenziós mélységét, eleven személyességét kétségtelenül az egyes szám első személyben megszólaló, önfeltáró és önmarcangoló én adja. Ha az olvasó nem különösebben tűnődött el soha létezésének mélyebb értelmén és elkerülhetetlen krízisein, nem tekintett alá sztratoszférai magasságból önnön hangyalétének sürgésére-forgására, megteszi ezt helyette többé-kevésbé átélhető módon az elbeszélő maga. Ez az én esendő, gyarló, kétségekkel teli és szenved.Tovább
A szerző további cikkei
A szívverés átverése
► Tornai Szabolcs: Szófia. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3950 Ft
Tornai regényének háromdimenziós mélységét, eleven személyességét kétségtelenül az egyes szám első személyben megszólaló, önfeltáró és önmarcangoló én adja. Ha az olvasó nem különösebben tűnődött el soha létezésének mélyebb értelmén és elkerülhetetlen krízisein, nem tekintett alá sztratoszférai magasságból önnön hangyalétének sürgésére-forgására, megteszi ezt helyette többé-kevésbé átélhető módon az elbeszélő maga. Ez az én esendő, gyarló, kétségekkel teli és szenved.Tovább
A szerző további cikkei
Bódi Katalin
„ha már egyszer fölforgatunk”
► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft
Kritikát írni egy kritikus metakritikai és gyűjteményes kritikai kötetéről, aki ráadásul a barátunk: bölcs mérlegelés után nem kérdés (de amúgy nem könnyű), hiszen ha végigolvastuk a könyvet (márpedig illik), akkor az összeférhető összeférhetetlenségekről is találunk eligazítást. Lapis József 2018-ban közölte az ÉS-ben az Elég jó kritikus című esszéjét, ennek a kötetnek az (egyik) alapját, amely amellett, hogy saját kritikusi pályája fordulataként volt (ön)értelmezhető, számos (kritika)olvasónak és a (kritika)írónak lehetett revelatív. A tíz pontba szedett szakmódszertani-etikai útmutatót bevezető reflexió a kritikusi tevékenységgel való felhagyás bejelentésével kezdődik, amely így az összegzés és a számvetés lírai alaphelyzetét implikálja, (ön)ironikus humora azonban segít (időnként) megfeledkezni a beszédhelyzet komolyságáról. Példái (Márton László, Borbély Szilárd) és anekdotái (az edző Détáriról és a Marvel-univerzum S.H.I.E.L.D.-jéről) a kitérő és távolító gesztusok ellenére is kirajzolják a kritikusi lét nehézségeit, morális és szakmai minimumát, és hát a kritikai szingularitás sokunk által vágyott ritka képességét.Tovább
A szerző további cikkei
„ha már egyszer fölforgatunk”
► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft
Kritikát írni egy kritikus metakritikai és gyűjteményes kritikai kötetéről, aki ráadásul a barátunk: bölcs mérlegelés után nem kérdés (de amúgy nem könnyű), hiszen ha végigolvastuk a könyvet (márpedig illik), akkor az összeférhető összeférhetetlenségekről is találunk eligazítást. Lapis József 2018-ban közölte az ÉS-ben az Elég jó kritikus című esszéjét, ennek a kötetnek az (egyik) alapját, amely amellett, hogy saját kritikusi pályája fordulataként volt (ön)értelmezhető, számos (kritika)olvasónak és a (kritika)írónak lehetett revelatív. A tíz pontba szedett szakmódszertani-etikai útmutatót bevezető reflexió a kritikusi tevékenységgel való felhagyás bejelentésével kezdődik, amely így az összegzés és a számvetés lírai alaphelyzetét implikálja, (ön)ironikus humora azonban segít (időnként) megfeledkezni a beszédhelyzet komolyságáról. Példái (Márton László, Borbély Szilárd) és anekdotái (az edző Détáriról és a Marvel-univerzum S.H.I.E.L.D.-jéről) a kitérő és távolító gesztusok ellenére is kirajzolják a kritikusi lét nehézségeit, morális és szakmai minimumát, és hát a kritikai szingularitás sokunk által vágyott ritka képességét.Tovább
A szerző további cikkei
Zelei Dávid
Felszabadultan töprengeni
► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft
A kötet első harmadát alkotó metakritikai fejezetet követően ugyanis Lapis bőséges termékmintával szolgál kritikusi ténykedése gyakorlatáról, az első tabu pedig, ami megdől vele kapcsolatban, a szelídsége. „Izgalmas és fontos midcult szövegről van szó” (97.) darálja smoothie-vá a midcultságra aligha vágyó Krusovszky Dénes szívét; „Az új könyv kevésbé gazdagítja, mint… gyarapítja Hevesi Judit életművét” (127.), semmisíti meg a Holnap ne gyerét; „az új kötet, érzésem szerint, nem lépett igazán nagyot az önálló és sajátszerű megszólalásmód kidolgozásának útján”, sopánkodik Fehér Renátó Garázsmenetén. Akkor hát mégsem a mindenki által kedvelt sárospataki remetével volna dolgunk, hanem a sajátjai által imádott, bíráltjai által rettegett Bem apóval? Tovább
Felszabadultan töprengeni
► Ketten egy új könyvről – Lapis József: Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához. Alföld – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022, 391 oldal, 3000 Ft
A kötet első harmadát alkotó metakritikai fejezetet követően ugyanis Lapis bőséges termékmintával szolgál kritikusi ténykedése gyakorlatáról, az első tabu pedig, ami megdől vele kapcsolatban, a szelídsége. „Izgalmas és fontos midcult szövegről van szó” (97.) darálja smoothie-vá a midcultságra aligha vágyó Krusovszky Dénes szívét; „Az új könyv kevésbé gazdagítja, mint… gyarapítja Hevesi Judit életművét” (127.), semmisíti meg a Holnap ne gyerét; „az új kötet, érzésem szerint, nem lépett igazán nagyot az önálló és sajátszerű megszólalásmód kidolgozásának útján”, sopánkodik Fehér Renátó Garázsmenetén. Akkor hát mégsem a mindenki által kedvelt sárospataki remetével volna dolgunk, hanem a sajátjai által imádott, bíráltjai által rettegett Bem apóval? Tovább
P Á R A T L A N
Posztpetőfi Sándor
ÜRÖMÓDA
A szerző további cikkei
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
A szerző további cikkei
HETI TEXTUS
A szerző további cikkei
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
BRIGÁDNAPLÓ
EGY TÁRSADALOM, AMI TŰR, KIEGYEZIK, KIBEKKEL – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ
MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2023.01.05.
A TARTALOMBÓL:
Szerző: Magyar Hang
2023.01.05.
– Egy társadalom, ami tűr, kiegyezik, kibekkel – Stefano Bottoni Orbán Viktorról, a NER-ről, román párhuzamról és polgári ellenállásról
– Romlott a civilek helyzete – Móra Veronika uniós támogatásokról, a magyar civil társadalomról
– A Jóisten a tenyerén hordoz – Korda György a Reptér sikeréről, pályája mélypontjairól, kártyapartnerekről, a róla készült jelentésekről
– „Szégyen lenne így kihalni” – Kovács Valéria és Papp Dániel klímaaktivistákkal beszélgettünk
– Az Év Embere díj: Fegyir Sándoréknak ajánlja fel jutalmát a Diétás Magyar Múzsa – Kárpátaljára kerül a nyeremény
– Hol tart az ellenzék 2023 elején? – Vezetői szintű egyeztetések nincsenek, külön erősödnének a pártok
– Nincs idő – Így zajlott a Tudásmenet
– Nemzetiségi választás – jogsértéseket talált az Európai Bíróság
– Szigorúan ellenzett vonatok – Civil közösség és az önkormányzat akadályozhatja meg a Déli Körvasút átépítését
– Otthon, véres otthon – Jelentősen nőtt az emberölések száma, de a bolti tolvajlás is egyre gyakoribb
– „Ketten oldjuk meg” – Enikő és Artúr története bizalomról, figyelemről és biztonságról
– „Úgysem úszod meg, menj ki dolgozni az utcára!” – Az emberkereskedelem áldozatai és elkövetői is nehéz, szeretet nélküli környezetből jönnek
– Mutánsok közé dobott gyeplő – Kína most átéli a covid miatt mindazt a káoszt, katasztrófát és fájdalmat, amit a világ többi része már elszenvedett
– A fúzió hajnala – Amerikai fizikusok áttörést értek el a fúziós energia hasznosítása terén
– A 201 éves Petőfi – A Most vagy soha! a producer szerint „minden idők egyik legnagyobb magyar filmje”, bele sem fér a Petőfi-emlékévbe
– Alternatív történelmet épített az Aranybulla köré Rákayék sorozata – Annyi sebből vérzik, hogy ember legyen a talpán, aki érti,
– Móricz-Sabján Simonra emlékezünk
– Mit adott a világnak Joseph Ratzinger?
– Nagy pillanatok Pekingtől Katarig – Karantén után, a háború árnyékában íródott tovább az egyetemes sporttörténelem 2022-ben
– Nagyon nehéz év vár Európára – A kontinens kiszolgáltatott, gazdasága túlságosan függ a Kelettől, biztonsága pedig Amerikától
– Ukrajna: enyhe idő, befagyó háború – A nagyobb támadó hadműveletek elmaradása nem jelenti azt, hogy a konfliktus nyugvópontra jutna
– Barikádok után status quo – Pristina és Belgrád közötti decemberi csörte nem vezetett semmilyen megegyezéshez
– Versenyt futunk az idővel – A klímaváltozás átível az EU sorozatos válságain
Publicisztika:
– Szerető Szabolcs: Petőfi és népe – Álláspont
– György Zsombor: Mit kezdjünk a vármegyékkel?
– Dévényi István: Ünnep, oly szép
– Puzsér Róbert: Dmitrij Medvegyev illusztrálja, mit okoz az ivászat
– Reichert János: Nemzeti közoktatási kerekasztal
– Nagy Attila Tibor: Győzelem után – bukás előtt? – A NER uralma alatt
– Nagy Bandó András: Ha az ember ösmeri az igazságot
– Albert Enikő: Hallgatni arany
– Pethő Tibor: Árendás és gebines – Ószleg
– Nagygéci Kovács József: Petőfi egy év
– N. Fejérváry Gergő: Reszkessetek, betörők! – Ásó, kapa, uzsonnabor
– Szenczi Tóth Károly: Diapozitív
– Marabu: B. Ú. É. K. 2023
Kritika:
– A Galilei kör nem volt politikai játszótér – Csunderlik Péter: A Galilei Kör története
– Eszter könyve – Hidas Judit: Nem vagy többé az apám
– A jövő mindig nyomasztó? – Makai Máté: Az Atlantis felemelkedése
Időgép-melléklet:
– Cérnavékony védvonal – A magyar királyi 2. honvéd hadsereg a Donnál
– A Brutusok megjelentek – Medgyesi Konstantin történész Kádár és Grósz sajátos viszonyáról, Kádár utolsó beszédének és Nagy Imre újratemetésének szimbolikájáról, valamint Kádár lelkiismeretéről
– Lőnének emberre? Rendőrre igen! – Ötven éve történt az első magyarországi túszdráma Balassagyarmaton.
– Egy kép anatómiája: a Mester és a Thaly Kálmán utca sarka, 1943
– Talált tárgy: A fény hegye
NEMCSAK FELSŐS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANÁROKRÓL SZÓL(NA) A TÖRTÉNET!
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.05.
Talán azt is érdemes lenne kihangosítani jobban, hogy kik tartoznak a „pedagógusok” gyűjtőfogalom alá. Mert tényleg azok a sztorik hangosodnak ki, szinte kizárólag, hogy „nincs X vagy Y szakos tanár”.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.05.
Ez jön elő a közbeszédben is, miközben nemcsak felsős és középiskolás tanárokról szól(na) a történet.
Kellene figyelnünk erre is: az óvónőkre, a tanítókra, a gyógypedagógusokra, fejlesztőpedagógusokra, vagy a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra. És biztosan van még ezen a „nem emlegetett” listán más területen dolgozó pedagógus is, pedagógus végzettséggel és munkakörben. Talán mi is ide tartozónak érezhetjük magunkat, akik művészetoktatásban dolgozunk….
Látom a kommenteket, és írtak is nekem, hogy ők hol vannak említve?
Az, hogy velük ez a tervezett értékelési rendszer nem számol, az nyilvánvaló… Ez is mutatja, hogy nem látják át az egész rendszert.
De az, hogy a köztudatban is ennyire nem jönnek képbe, azért elgondolkodtató. Nyilván benne van az az íratlan, generációk óta átörökített „fontosság”, az a kimondatlan rangsor, amiről nem beszélünk, de tudjuk, hogy van, és viszonyulásokat határoz meg.
Alsós/felsős, szakos/napközis, készségtárgyakat tanító/„komoly” tárgyakat oktató… már a főiskolán is beskatulyázta az embert. Mintha tudást, műveltséget, készségszintet jelentene, hogy ki, mit tanít.
Engem mindig nagyon zavart ez… a lenézett óvónő, tanító, napközis, tesi szakos, stb…és én magam is megéltem az állami oktatásban dolgozva: „rajzolni a hülye is tud…tanítanál matematikát….”.
És itt vannak ugye azok a gyerekek, akik speciális tudást, segítséget igényelnek…akikből egyre több van. A velük foglalkozó szamekberek sincsenek túl magas polcon ezen a láthatatlan „ranglistán”.
Kellene figyelni erre is. Mert ezen a színes palettán, amit oktatásnak nevezünk, mindenki fontos.
"OROSZORSZÁGOT UKRAJNÁBAN KELL MEGÁLLÍTANI" – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.06.
"Az ukrajnai orosz inváziót illető eltérő hangsúlyok nem teszik egyszerűbbé az együttműködést" – véli Jan Lipavský cseh külügyminiszter. A politikus a cseh uniós elnökséget értékelte a Der Standardnak adott interjúban.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.06.
Január elsejével a félévenkénti rotáció jegyében Svédország vette át Csehországtól az EU országelnökségi teendőit, aminek az érdemi része jórészt abból áll, hogy a soros elnökség állítja össze az egyes szakpolitikai kérdésekben a napirendre kerülő témákat, és az előzetesen ismert nézeteltéréseket igyekszik diplomatikusan feloldani a tagállami kormányok között. Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki egyébként a Kalózpárt mindössze 37 éves politikusa, a Der Standard című bécsi lapnak adott interjújában, amelyet főként a most lezárult cseh elnökség értékelésének szenteltek, az esztendő végén Magyarországgal az uniós finanszírozás feltételeiről megkötött megállapodás kapcsán, azon túl, hogy elégedettségének adott hangot az alku létrejötte fölött, egyebek közt kijelentette: abból indul ki, hogy a több mint harminc éve létező visegrádi csoport továbbra is fennmarad, de – mint fogalmazott – „az ukrajnai orosz inváziót illető eltérő hangsúlyok nem teszik egyszerűbbé az együttműködést”.
Az osztrák riporter rákérdezett arra, hogy eközben megnövekszik-e a cseh-szlovák-osztrák háromoldalú együttműködés jelentősége. Ez az úgynevezett slavkovi formátum, amely a Brno közeli településről kapta a nevét. Slavkov német neve sokkal ismertebb, Austerlitz, Napoleon egyik nagy győzelmes csatájának a helyszíne.
Lipavský azt válaszolta, hogy a három említett ország nagyon közel áll egymáshoz, közös térségben találhatóak, és a külpolitikájukban is összhangra törekednek. Emlékeztetett arra, hogy osztrák és szlovák hivatali partnerével együtt látogatott el Ukrajnába, valamint Moldovába, a minap, hétfőn pedig közösen találkoztak Bécsben az indiai külügyminiszterrel. „Természetesen nem minden kérdésben azonos a véleményünk, de erre nincs is szükség. Értjük egymást, és nem okozunk meglepetést a másiknak” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miként alakul a cseh közvélemény hangulata az orosz-ukrán háborút illetően, a külügyminiszter arról beszélt: a háború gazdasági következményei egész Közép-Európában érezhetőek. Csehország csaknem félmillió Ukrajnából érkezettnek nyújtott átmeneti menedéket. Elismerte, hogy a magas energiaárak miatt egyesekben ukránellenes érzelmek keletkeztek. „Azt hiszem azonban, hogy a legtöbben tudatában vannak annak: az európai biztonságot meg kell védeni, és Oroszország tovább folytatja imperialista terveinek a megvalósítását, ha Ukrajnában nem állítják meg.”
Ami a cseh országelnökség mérlegét illeti, Lipavský kiemelte, hogy Prága igyekezett előmozdítani a biztonságpolitikai szempontból olyannyira fontos Nyugat-Balkán integrációját, és sikerült elérni Bosznia-Hercegovina számára az EU-tagjelölti státust. Felidézte, hogy fáradoztak a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet kibővítésén is, de ez sajnos csak Horvátország esetében járt sikerrel, mert Ausztria az utolsó pillanatban Románia bevonása ellen foglalt állást. Őt magát ez meglehetősen hirtelen érte, mert Ausztria előzőleg egészen más jelzéseket adott – jegyezte meg. Nem feladata azonban, hogy minősítse az osztrák politikai megfontolásokat – tette hozzá. Mindenesetre úgy vélekedett, hogy Románia és Bulgária gyors schengeni csatlakozásának a reális távlata növelné a biztonságot, a közös szabályok jobb alkalmazását ebben a két országban.
Orbán szövetségese kiüresíti a demokráciát
Egy pillantás erejéig még a Nyugat-Balkánnál maradva, megemlítem, hogy a Die Zeit kommentárban foglalkozik Szerbiával, a Koszovóval kapcsolatban a közelmúltban kiéleződött helyzet nyomán. A német magazin szerint az Európai Unió hosszú ideje tétlenül szemléli, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő – Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövetségese – kiüresíti a demokráciát, és veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását. A szerb elnök csak akkor reagál, ha nyomás nehezedik rá, ezért legfőbb ideje lenne a Szerbiával szembeni keménységnek – fogalmaz a Die Zeit.
Végül egy bővített mondat a gazdaságról
A londoni Financial Times arról közöl cikket, hogy a CATL, az elektromos autók akkumulátorait gyártó kínai óriásvállalat, a Tesla és a Volkswagen beszállítója a tavalyi év első 11 hónapja alatt megduplázta eladásainak értékét, és tovább folytatja üzleti expanzióját: a múlt hónapban megkezdte a gyártást első Kínán kívüli üzemében, Németországban, a következő gyártási megaprojekt pedig Magyarországon valósul majd meg.