2023. január 5., csütörtök

RÁADÁS: CARSON COM KONCERT - BUDAPEST PARK 2022

CARSON COMA KONCERT 
2022. JÚNIUS 10.
Szerző: CARSON COMA
2023.01.01.



trekklista:
000:00 - István Kovács (Berlini Magyar TV) élő bejelentkezése 001:57 - A Kordbársony Dzsesszklub bemutatja 003:38 - Én még sohasem 007:36 - Bőrönd 011:04 - Kreolkék pillanatok 015:47 - Truman Show 019:51 - Boldog szülinapot (rohadj meg) 023:12 - Fasza kis hobbi 028:10 - Porszem 031:23 - Az anyák sírnak 035:28 - És az apák keze ökölbe szorul 037:13 - Vezetői engedély 040:10 - Polaroid 047:03 - Pók 050:28 - labtorlorekakiltam.mp3 051:29 - Mi lesz? 054:45 - Nem tudom! 057:52 - Peti és én 1:03:40 - Osztálytalálkozó 1:07:46 - Marokkó 1:11:56 - Mit sem érdekel 1:16:23 - Immunissá válunk 1:21:25 - Legjobb verzió 1:24:51 - Hobbihajótörött 1:29:30 - Kék Hullám Kemping 1:33:25 - Michael and The Slipper Tree Carson Coma: Bóna Zsombor, Fekete Giorgio, Gaál Péter, Héra Barnabás, Jónás Attila, Kun Bálint István Kovács (Berlini Magyar TV) további bejelentkezései: https://www.facebook.com/istvankovacs... Videó: Vincze Alíz, Rockstar Photographers, Budapest Park

VÁLSÁGOK SZORÍTÁSÁBAN AZ ORSZÁG - TÁRSADALMI RIPORT 2022 (TÁRKI)

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2023.01.04.



Válságok szorításában az ország - TÁRKI: Társadalmi Riport 2022


Társadalmi Riport 2022

Szerkesztők: Kolosi Tamás–Szelényi Iván–Tóth István György

A TANULMÁNYOK ITT OLVASHATÓK, INNEN LETÖLTHETŐK



NŐ A BÉREMELÉSEK TEMPÓJA, DE KÖZBEN EGYRE KEVESEBBET ÉRNEK A FIZETÉSEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.01.05.


2022 októberében a bruttó átlagkeresetek 18,4 százalékkal nőttek 2021 októberéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal szerdai adatközlése alapján. Az éves alapú bérnövekedés mértéke ezzel július óta már a harmadik hónapja emelkedik. A gyorsabban emelkedő infláció miatt viszont októberben már második hónapja volt reálbércsökkenés.

Gyorsuló béremelkedés: A bruttóban 18,4 százalékos októberi emelkedés 0,6 százalékponttal magasabb a szeptemberi adatnál. A növekedéshez főként az év eleji 20 százalékos minimálbéremelés, a költségvetési szektorban előre ütemezett béremelések (például katonák, rendőrök), valamint a versenyszférában év közben, pótlólagosan beiktatott extra jövedelmek járultak hozzá.

Magasabb átlag, alacsony medián: Az átlagfizetés bruttóban 519 800, nettóban kedvezmények nélkül 339 500 forintra nőtt országosan. A medián – ami jobban árulkodik arról, hogy a „tipikus” munkavállaló mennyi pénzt keres – ennél jóval alacsonyabb volt, bruttóban 414 ezer, nettóban (kedvezményekkel) 287 900 forint.

Évközi emelések: A cégek egy része év közben is adott pluszpénzt a dolgozóknak a megugró infláció miatt. Ez egyáltalán nem minden cégnél volt így a felmérések szerint. Ahol viszont volt pluszpénz, a formája lehetett alapbéremelés, egyszeri kifizetés vagy extra juttatás bevezetése is. A friss adat szerint a rendszeres bruttó 18,5 százalékkal nőtt, tehát jelentős volt az alapbéremelések hatása...

PINTÉRÉK OKTATÁSI SZEMLÉLETE "ARRA HASONLÍT, AMIT AZ ÁLLATOK IDOMÍTÁSÁNÁL HASZNÁLUNK"

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTERT, SELMECI JÁNOS
2023.01.05.


Kedden látott napvilágot Pintér Sándor minisztériumának terve a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakításáról. A tervezett értékelési rendszer jutalmazásra és büntetésre alapuló szemlélete borzasztóan elavult és megnövelné az iskolai közösségeken belüli feszültségeket – mondta Nahalka István oktatáskutató a Reggeli gyorsban. Nem ördögtől való dolog a pedagógiai folyamatok értékelése, de a modern neveléstudomány eredményei nem a Belügyminisztérium rendpárti megközelítése felé mutatnak.

Belügyminisztériumból kiszivárgott tervezet szerint a pedagógusok teljesítményét minden évben az iskolaigazgatóknak kellene értékelnie. A jól teljesítők akár magasabb fizetést is kaphatnak, a gyengébb értékelést szerző tanárok viszont anyagilag is rosszabbul járnának. A javaslat hallatán a tiltakozásokban korábban is aktívan részt vevő tanár, Simkó Edit azonnal felmondott. Az egész pedagógustársadalomban komoly felháborodást válthat ki az ötlet, „az utolsó utáni csepp lehet a pohárban” - mondta Nahalka István oktatáskutató a Klubrádiónak.

„Alapvető elvi problémák vannak” mind a jelenleg létező, mind a tervezetben vázolt teljesítményértékelési rendszerrel, mivel legalább 50 éve elavult, büntetésre és jutalmazásra építő szemléletet tükröznek. Ez a minősítő típusú értékelés „ahhoz a gondolkodásmódhoz hasonlít, mint amit az állatok idomításánál használunk” - mondta Nahalka. Nem arra kellene törekedni, hogy sorba rendezzük a tanulók vagy a tanárok teljesítményét.

A neveléstudomány bőven rendelkezik kutatási eredményekkel arról, hogy milyen értékelési rendszerek tudnak jól működni, nem kérdés, hogy jelentős és jótékony szerepük van a pedagógiai folyamatokban. Hallatlanul fontos, hogy a fókusz az önértékelésen legyen – mondta Nahalka. Ez egyébként ugyanúgy vonatkozik a gyerekekre és a pedagógusokra. Legyen szó akár diákról, akár tanárról „önmagának kell tudnia a saját tudását, cselekvéseit és törekvéseit értékelni, majd adaptívnak vagy kevésbé adaptívnak minősíteni”, és ebből következhet majd a további cselekvés. Emellett az is lényeges, hogy ne csak az egyénekről szóljon az értékelés, a szervezetekről, az oktatási intézmények szervezeti kultúrájának vizsgálatáról is.

Lehetséges, hogy a minisztérium szándéka az volt, hogy kényelmesebbé tegyék a pedagógusok számára az értékelést. Eddig kétszer kellett kötelező minősítésen átesnie egy tanárnak a pályafutása során, amit a saját intézményükön kívüli szereplők végeztek, a javaslat szerint ebben is lenne változás. Ugyanakkor az, hogy az intézményvezető végezné az iskolájába tartozók értékelését a lényegen nem változtat, mivel az önértékelési elem megint nem kap hangsúlyt. „Képzeljük el, hogy egy tanár három évvel a nyugdíj előtt is a szőnyeg szélére áll az igazgatónál”. Előre látható, hogy a pedagógusok nagyon nem fogják szeretni ezt az eljárást – mondta az oktatáskutató.

Ráadásul az évenkénti értékelést az igazgatónak is nehéz lesz megszerveznie, arra lehet számítani, hogy megpróbálják majd elkerülni ezt a feladatot. Szinte kivitelezhetetlennek látszik, hogy júniusban vagy júliusban, mikor az érettségik lebonyolításával vannak elfoglalva az oktatási intézmények még a tanárok teljesítményértékelésével is foglalkozzanak. Emellett ha az intézményvezetőknek ugyanazt a pénzmennyiséget kell majd elosztania a pedagógusok között, amivel eddig rendelkezhettek akkor „komoly, az iskolai közösségeket szétrobbantó feszültségek” alakulhatnak ki. Valós veszély az is, hogy akik – akár csak mert tapasztalatlanabb pályakezdők – gyengébben teljesítenek az értékelésen, és ezért még alacsonyabb fizetést kapnak, a pályaelhagyók növekvő táborát fogják gyarapítani – világított rá Nahalka.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KI ÉRTI EZT?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.05.


Nem tehetek róla, egyszerűen nem hagy békén, mi több, egyenesen irritál az Orbán-házaspár római útja, amelyet az emeritus pápa ravatala és az ostiai tengerparti luxus étteremben végrehajtott, kegyes visszafogottságról kicsinyt sem tanúskodó gargantuai zabálás keretezett.
Már maga a program összeállítása is sok mindenről árulkodik: érkezés a nyaralási- és futballcélokra használt honvédségi családi repülővel; azt követően elhajtatni egyenest a Szent Péter-bazilikába, ahol testközelből vizslatható a nyitott koporsóban heverő emeritus pápa; innen irány a tengerpart, a homáros, polipos, kagylós, articsókás, halpástétomos ravatali privátmenü; végül a honvédségi családi magángéppel visszatérés Budapestre.

Egyrészt én, aki nem vagyok jártas a keresztény Magyarország főúri dolgaiban, azt gondolnám, hogy a ravatal után el lehetett volna autókázni az olasz vagy a vatikáni nagykövetségre, ahol valaki, teszem azt Erdő Péter bíboros mondjuk 10-15 percben megemlékezhetett volna a pápáról, a jeles teológusról (minden célzatosság nélkül, csak úgy mondom, például Jürgen Habermasnak és Joseph Ratzingernek a 2004-ben lezajlott dialógusáról, amely magyarul A szabadelvű állam morális alapjai címmel jelent meg 2007-ben), ezt követően lehetett volna akár a követségen, akár Róma valamelyik (luxus) éttermének különtermében egy szűkkörű ebédet tartani, a két nagykövettel, aztán minden magyarok miniszterelnökével, néhány meghívott bíborossal vagy püspökkel stb., talán ez lett volna az ildomos, a méltó, a méltányos, az eseményhez illő, de nem ez történt: Anikó asszony és Viktor kettesben összebújva óhajtott egy ízeset falatozni, ha már ki kellett jönniük Rómába, hát legyen is valami értelme az útjuknak. Persze az is lehet, hogy a honvédségi családi magángép elsősorban homározni, polipozni és kagylózni repítette ki a házaspárt, miért is ne, a felcsúti resti épp bezárt, s ha már ott jártak, hát Viktornak Anikóhoz címzett kérdésére, hogy „mi a túrót csináljunk Rómában az ebédig” a first ladytől az a válasz érkezhetett, hogy ugorjunk be a Szent Péterbe, épp jó kis ravatalozás van műsoron. De hát én – szól a félénk válasz, de hát én református vagyok, vagy mi, ám annyi baj legyen – érkezik a válasz. Jársz te katolikus templomba eleget, majd úgy teszel, mintha, fog az menni, elvégre reformátusként is úgy teszel, mintha, aztán jutalomból jöhet a homárral töltött kolbász és a polipos hurka, vagy mi a franc.

És ez az, amit képtelen vagyok megérteni, noha tudom, hogy a Rogán-művek mindent gondosan bemér, még azt is, ha valaki csuklik egyet a Széll Kálmán téren, szóval amit nem tudok megérteni, pedig, ha érteném, az az ismeret és tudás valóságos kulcs lehetne az Orbán-rendszer értelmezéséhez. Például ahhoz, hogy ezt a blaszfémiába, közönybe és nárcisztikus önimádatba hajló, a császárkori zsarnokság végállapotát megidéző parvenü tahóságot miért is kellett fotókkal megörökíteni, s a felvételeket nyilvánosságra hozni. Ha ezeknek csak a homárra és a polipra lett volna szükségük, szépen beültek volna egy elegáns római (luxus) étterem különtermébe, az olasz vagy a vatikáni nagykövetség rutinból lefoglalta volna, ott a kegyes és hangulatos félhomályban ugyanúgy degeszre eheti mindenki magát, aztán jöhet a korszerűsített magyar haderő honvédelmi családi magángépe, és máris lehet tovaszállni, focimeccsre, családi telelésre, svájci bankszámla ellenőrzésre, ahogy épp kijön.

De nem és nem. Elrepülnek egy olyan országból, ahol épp tombol az infláció, kiváltképp az élelmiszerinfláció (az EU-n belül messze a legmagasabb), ahol tizenkét éve mindent felülír az államilag előírt keresztény áhitat, stb., stb., nem is folytatom, s ehhez képest visszataszító és kegyeletet nem ismerő úrhatnám bunkóságukat megörökítve, büszkén közzéteszik azt. S ilyenkor ahelyett, hogy a fideszes rajongótábor belesercintene a tenyerébe, komótosan kiegyenesítené a kaszát, s belekezdene a rendszer fölszámolásába, amelynek névadóját – fotó is van róla – saját zsebből utaztatja, eteti, itatja, nyaraltatja, futballeseményekre utaztatja, aztán majd két hét múlva jól be lesz jelentve, hogy Orbán Viktor rendezte a számlákat (nem tudom, feltűnt-e, mindig utólag, miközben nekem meg neked mindig előre kell kifizetnünk a repülőjegyet, már a foglaláskor, meg a szállodai szobát stb.), szóval utólag rendezi a költségeket, naná, azt is a mi zsebünkből, hát honnan máshonnan, elvégre felcsúti kertjében nincs aranyalmát termő fa.

És amit tényleg nem értek: a Rogán-tröszt miért tudja pontosan, hogy ez is tetszeni fog a publikumnak, s ha történetesen Ostiában élő kutyát és macskát szervíroztak volna a fontos házaspárnak, az is tetszene nekik, s meglehet, a Medián ezt követően azt méri majd, hogy jelentősen növekedett a Fidesz szavazótábora. Azoké, akik közben pontosan tudják, hogy helyettük utaznak, helyettük esznek-isznak, vásárolnak kastélyokat, kúriákat, honvédségi magángépeket tartanak fenn, de legalább fizethetik a nagyok számláit és elnyalhatják azok tányérjait.

Hamisítatlan hungarikum.

És tényleg nem értem.

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: MAGYAR NARANCS
2023.01.05.


A SZERK.


A SZERK.
Távollétünkben

Lehettünk volna barátok is. Lehettek volna barátaink is, és most jól éreznénk magunkat. Vagy legalábbis jobban; ennél, ami most van, sokkal jobban. Együtt, csapatban, összefogva könnyebben átvészelhető minden válság, hamarabb mutatja meg magát a fény az alagút végén. Ha magad rögtön nem is veszed észre, a szomszédod oldalba bök, nézd, ott valami világít, kicsi, de egyre nagyobb lesz!

A SZERK.
Eltűnt valami

„A NAV sem meri megkérdezni, hogy hol van a 2,3 milliárdos turisztikai imázsfilm. Inkább átdobták a rendőrségnek a feljelentést, amelyik egyszer már megtagadta azt, mondván: az, hogy nem látható sehol a szuperprodukció, még nem jelenti azt, hogy nincs is meg valahol. De azt ő sem merte megkérdezni, hogy hol van.”

A SZERK.
Az influenszer

Újévkor volt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója, s ez az alkalom nagy lehetőségeket tartogathatna. Petőfi életútja, életműve páratlan. Kevés olyan költő lehet a világirodalomban, aki alig tíz év alatt szinte minden zsánerben remekműveket alkotott, s életműve annak ellenére sem mondható töredékesnek, hogy mindössze 26 és fél évet élt. És ha ehhez még hozzátesszük a forradalmár, hősi halott alakját, nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak holmi nemzeti büszkeség okán dicsekedhetnénk vele, s lehetne a szívünk közepében.

EGOTRIP

EGOTRIP
László Géza: Visszajátszás
Évértékelő

Gazdaságpolitikai évértékelést tartunk. A duguláselhárítóval. János azt mondja, hogy ő nem politizál, nem tartozik sem ide, sem oda, de ami nálunk folyik, az nincs rendben.

PUBLICISZTIKA


BUCHMÜLLER PÉTER
„A Nemzetvezető iránti hűséggel”
Szemák Jenő volt kúriai elnökről és arról, hogy helye van-e portréjának a Kúria falain

Tavaly novemberben a Kúria döntése nyomán visszakerült arcképe a Kúria folyosójára, a korábbi elnökök csarnokába. A kép hiányát mindaddig ez a szöveg indokolta: „Dr. Szemák Jenő volt kúriai elnök arcképét a vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítjuk ki.” Most a kép mellé ez a magyarázat került: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

UITZ RENÁTA
A nagy visszatérés
Mit tartogat 2023 az alkotmányos demokrácia hívei számára?

Újévkor beiktatták Brazília új elnökét, Luiz Inácio Lula da Silvát, aki igen szoros küzdelemben szorította ki az elnöki posztról a trópusok Trumpja gúnynévvel is illetett Jair Messias Bolsonarót. Lula visszatérése okkal hozza lázba az alkotmányos demokrácia híveit szerte a világon.

BELPOL

INTERJÚ
„A kormány a legnagyobb kockázati tényező”
Bokros Lajos közgazdász

A magyar gazdaságot szinte az alapoktól kell újjáépíteni. Egészen más adó-, szociális, energia-, költségvetési és pénzpolitikára van szükség. Ebbe sem a központi árrögzítés, sem az ágazati különadók nem férnek bele – vallja a CEU professzora, korábbi pénzügyminiszter.

MIRŐL ÁRULKODIK A MÓDOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉS?
Rendeleti kupleráj

A kormány rendeletben módosította a 2023-as költségvetést – ez annak a beismerése, hogy az eredeti verzió köszönőviszonyban sem volt a valósággal.

EGY ÉLETKÉPES SZÜLÉSZETI GYAKORLAT ELHALÁSA
Fehér babák

A nők közül sokan igényelnék, hogy a maguk választotta orvosnál szülhessenek az állami rendszerben is. Ez tavalyig csak féllegálisan lehetett így, a jövőben pedig már így sem mehet. Pedig Veszprémben egykor kitaláltak erre egy működő megoldást – ami aztán országosan sem akkor, sem most nem kellett.

EGY ALFÖLDI ZÁRVÁNYTELEPÜLÉS SZÁZ ÉVE
Honfoglalók az Árpád utcában

Munkástelep 1922-ben azért épült föl a puszta közepén, mert a környékbeli gazdáknak munkáskézre volt szükségük helyben. Pokollá is válhatott volna ott az életük, de nem hagyták.

MÉRLEGEN AZ OPERAHÁZI ÓKOVÁCS-ÉRA
Úgy megy, mint aki jön

Tavaly novemberben Csák János minisztériumában váratlanul úgy döntöttek, nem hosszabbítják meg Ókovács Szilveszter opera-főigazgatói mandátumát. Ókovács megbízatása február 14-én lejár, megbízott főigazgató július 31-ig vagy az új igazgató kinevezéséig lehet. Az új pályázaton ő is elindul.

KÜLPOL

NEKROLÓG
A Balkán demokrata Sziszüphosza
Latinka Perović (1933–2022)

A szerbiai demokratikus mozgalmak egyik legfontosabb szereplője december 12-én, életének 90. évében hunyt el. Latinka Perović élete és munkássága hűen tükrözte a balkáni világ ellentmondásait, drámáját és kudarcait. Aktív szereplője volt Európa 1945 utáni legnagyobb experimentumának, az orosz modelltől eltérő, több nemzet együttműködésén alapuló, szocialista Jugoszlávia aranykorának, s tanúja és kritikusa volt annak a történetnek, amely során ez az ország Európa leggyengébb láncszemeként és páriájaként, véres háborúkban megsemmisült.

KÖNYV

„Egy szép tökfőzeléket talán…”
A nagy háború utáni infláció közép-európai művészek szemén keresztül

Az I. világháború alatt és után brutális infláció sújtotta Közép-Európát. Hogyan birkóztak meg az emberek az elszabaduló árakkal, az áruhiánnyal, az árstoppal? A súlyos válság hétköznapjairól Kosztolányi, Karel Čapek, Hašek, Stefan Zweig és más klasszikusok korabeli tudósításait olvastuk el. Abszurd és tragikomikus történetek következnek, sok részeg bajorral.

INTERJÚ
„Fogalmazás és külalak”
Gát János galerista, író Pilinszkyről

Az év végén jelent meg Pilinszky János saját kezűleg – afféle kalligrafikus műremekként – leírt verseinek fakszimile kiadása, amelyhez annak idején maga a költő válogatta ki a műveket. A kézirat közreadójával beszélgettünk a kötetről.

KRITIKA

KÖNYV
Amire vágyhatunk
Hanya Yanagihara: A paradicsomba

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

SZÍNHÁZ
Halotti karnevál
The Black Rider

William Burroughs egy alkoholmámorban töltött 1951-es mexikói éjszakán jó ötletnek találta, hogy Tell Vilmost utánozva lelőjön a felesége fejéről egy poharat.

KONCERT
Nyulak a kottapult alatt
Haydn: Az évszakok

Hosszú évek hagyományát megtörve Fischer Ádám az idén nem A teremtést vezényelte el a szokásos újévi koncertjén. A varietas delectat jegyében most Az évszakok, a másik nagy, Gottfried van Swieten-szövegre készült Haydn-mű, a zeneszerző utolsó oratóriuma hangzott el.

LEMEZ
Szabadjára eresztve
Can Live

Már több mint négy évtizede, hogy a kísérleti rockzene úttörője, a német Can befejezte aktív pályafutását, de a zenekar kultusza a mai napig töretlen. Az együttes híres volt a szertelen improvizációkra épülő fellépéseiről, ezekről azonban leginkább csak kalózfelvételek terjedtek egészen mostanáig. A Mute Records 2021-ben kezdte el kiadni a zenekar koncertarchívumát feldolgozó Can Live lemez­sorozatot, amelynek nemrég jelent meg a harmadik darabja.

RÁDIÓ
Volt röhögni?
Szilveszterikabaré-kísérletek

Az év utolsó napja, akármilyen volt is az az év, hagyományosan a jókedvé és kacagásé kellene, hogy legyen. De akad-e még olyasmi, amin röhögni lehet?

FILM
Üzenet a túloldalról
Tóth Péter Pál: Révészek

„Ha azt mondjuk, hogy révész, mi jut az eszedbe?” – kérdez vissza mindjárt az elején Márta, az egyik főszereplő, és rögtön válaszol: „Átviszi a folyó partjáról a másikra az embert a kis tutaján vagy csónakján.” Ám senki ne gondoljon kompra, kikötőre.

ZENE


INTERJÚ
„Mint egy befagyott tó”
Hegedűs János basszusgitáros

A Másfél korábbi tagja 14 évig élt Franciaországban, majd onnan hazatérve, még a járvány előtt alapította meg új zenekarát. A düBel egy éve lépett fel először, az idén jelenik meg első lemezük. Zenéjüket „elektroűrdiszkópunknak” nevezik.

RÉS A PRÉSEN
„Nyilván úszni fog”

Winkler Nóra árverésvezető

MI A KOTTA?
Tejjel-mézzel folyó

Klasszikus zenei programajánló a 2023/1. hétre

FILM

FILM
Két világ között
60 éves A hosszútávfutó magányossága

Társadalmunk egyre szélesedő látókörében a sport azon kevés témák egyike, amely nem igazodik méretarányosan a táguló világképhez, sem fényéből, sem fontosságából nem hajlandó veszíteni.

TÉVÉSMACI
Hódrendszer

Amikor Sztupa és Troché lejöttek a lépcsőn, a mulató már üresen állt.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2023/1.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2023/1.

Rövid hírek: kő, víz, csucsor...

Snoblesse Oblige 2023/1.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2023/1.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

VISSZHANG

VISSZHANG: FILM
Tőrbe ejtve – Az üveghagyma

„Looking through a glass onion” – énekli John Lennon a Beatles White Albumán.

VISSZHANG: FILM
A csoda

„Történetek nélkül semmik vagyunk. Szóval arra kérjük Önöket, hogy higgyenek ebben is!” – mutat utat a szenvtelen hangú narrátor, miután bejelenti, mi is annak a filmnek a címe, amelyet éppen nézünk.

VISSZHANG: FILM
A látogatás

Gyomorforgató filmjében a dán Christian Tafdrup a legsötétebb Michael Haneke-i hagyományokat követi.

VISSZHANG: FILM
Gátlástalan örökösök

Ezúttal szemléletes, találó, kifejező a magyar cím.

VISSZHANG: LEMEZ
Vilde Frang: Beethoven, Stravinsky

Pekka Kuusisto finn hegedűművész egykor mulatott azokon a karmestereken, akik azt képzelik, a vezényléshez is értenek, mígnem egy huzamosabb kéz­sérülés miatt ő is hasonlóra kényszerült.

VISSZHANG: TÁNC
Múzsák

A darab premierje a Duda Éva Társulat alig több mint egy héttel a Nemzeti Táncszínházban bemutatott Frida, az élet múzsája című premierje után volt.

VISSZHANG: LEMEZ
Jimi Hendrix Experience

Los Angeles Forum: April 26, 1969

VISSZHANG: LEMEZ
Massimiliano Pagliara: See You in Paradise

A Berlinben élő alkotó immár 15 éves életműve valóságos kincsesbánya azoknak, akik izgalmas, sokszínű, műfajhatárokra fittyet hányó zenékre vadásznak a zavarba ejtően heterogén elektronikus zenei univerzumon belül.

VISSZHANG: KÖNYV
Nicola Davies: Amikor eljött a háború

„Képtelen vagyok szavakba önteni annak a fekete lyuknak a látványát, amely egykor az otthonom volt”, olvassuk egy ismeretlen kislány történetében.

TUDOMÁNY

A GYEREKKORI ELHÍZÁSRÓL
Ne fogyózz!

Minden negyedik gyerek túlsúlyos, és az adatok évek óta egyre romlanak. Ráadásul a túlsúly csak az egyik eleme a komplexebb problémának. Az elhízás hátterében a leggyakrabban a család helytelen életmódja áll.

LOKÁL

HELYRAJZI SZÁM
Zöldfa


Hiába a sötét és a hideg, januárban már csak a kidobált fenyőfák emlékeztetnek az ünnepekre. Ám a budapestiek számára hosszú ideig létezett egy olyan vendéglátóhely, amely nevében a „legyen minden nap karácsony” ígéretét hordta.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
2023: az erdélyi levesek éve

Sülthús-leves savanyú káposztával, tormával

MUNKAVERSENYBEN DOLGOZNAK A BELÜGYNEK A TANÁROK, BESÚGÓRENDSZERT HOZ LÉTRE A “BELSŐ ELLENŐRZÉS”

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.05.


Az oktatásügyet elkezdi a Belügyminisztérium saját képére és hasonlatosságára formálni, az iskolák igazi belügyi intézményekké válnak. A Népszava szerezte meg a tanároknak tervezett új “teljesítményértékelési rendszer” koncepcióját, amely megszünteti az iskolák humán jellegét, a diákok statisztikai adatokká válnak, a tanárok részben egy munkaverseny résztvevői lesznek, ahol termelési feladatokat látnak el, részben egy erőszakszervezet fegyelmezett katonáiként állami feladatokat teljesítenek, a dolgozó népet (értsd: a regnáló hatalmat, a diktatúrát) szolgálják.

A tervezet pontosan olyan, amilyen tervezetet egy kockafejű belügyes készítene, ha megbíznák azzal, hogy tegyen rendet az iskolákban és tegye hatékonnyá az iskolákat. A koncepcióból kizárólag az a szemlélet hiányzik, hogy az iskolában nem munkadarabok készülnek, hanem élő, érző, gondolkodó, emberi személyiségeket nevelnek és oktatnak. Az iskola hatékonyságát, minőségét a kikerülő diákok emberi minősége mutatja meg, amit egy belügyes képtelen megmérni, felfogni, értelmezni, a tervezett “teljesítményértékelési rendszer” is ezt mutatja. Nem érti, hogy emberekről van szó.

A tervezet egyik csapásiránya a külső, számokban mérhető teljesítmény elérésére irányul, a másik fő irány pedig a rendszer ideológiai szolgálata és kiszolgálása. A belügy iskolájába diákokra nincs szükség, mert a termelés és a teljesítmény olyan tevékenységre készteti őket, amelyekhez tanulókra nincs szükség. Legfeljebb olyan gépekre, akiket a tanárok beidomítanak, hogy a teljesítményük megfelelő legyen az értékelési rendszerben. A diák nem alanya, hanem tárgya az iskolában zajló tevékenységnek, amely nem oktatás és nevelés, hanem tanári teljesítmény és hatékonyságnövelés.

A diák feladata, hogy engedelmes legyen, és tanárát segítse a teljesítményértékelési rendszerben meghatározott feladatok teljesítésében, ahogy a tanárt is ez köti le, nem a gyerek, akivel foglalkozni kellene. Különben a gyenge pontszámai miatt megvonják a bérének egy részét és elveszítheti az állását. Nem “jó tanárnak”, hanem jó belügyi teljesítőnek kell lennie. Nem a gyereknevelés és tanítás a fő feladata, nem a személyiségekkel való figyelmes foglalkozás, hanem a belügyi szempontrendszernek való megfelelés. A diákok mindezt az igyekezetet kvázi “kívülről” nézik magukra maradva.


A teljesítmény ellenőrzése hamisítatlan belügyi módszerekre épít: a minisztérium által megadott szempontokon kívül a tanároknak és az igazgatóknak kell személyes teljesítménycélokat kijelölni, majd az év végén ezekkel elszámolni a kritika és önkritika egyensúlyban tartásával. Ennek alapján minősítik őket, ez az előrejutás, a szakmai felemelkedés, és a megfelelő fizetés elérésének az útja. A kettővel ezelőtti átkosban az úttörőknek és a munkásőröknek, esetleg a párttagoknak kellett ilyen célokat maguk elé tűzni, és azoknak megfelelni. Mindezt pedig a “belső ellenőrzés” minősíti.

Ez azt jelenti, hogy nem objektív mércéket alkalmaznak, hanem arra késztetik az iskolákat, hogy belül építsenek ki egy megfigyelő- és besúgórendszert, amely jelenti az igazgatónak vagy a speciális felelősnek, ki mennyire felel meg a teljesítményértékelési rendszer követelményeinek. Például annak, hogy a tanár a “nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Jönnek a fülbesúgások, a névtelen levelek, hogy XY történelemtanár nem tekinti közszolgálatnak a nevelést-oktatást, nem célja a nemzet fejlődése és gyarapodása.

Mindezt a régi jó hagyományok szerint azzal tudja a Belügyminisztérium serkenteni, hogy a tanárokat ellenérdekeltté teszi, versenyezteti, riválisokká és konkurensekké válnak, mert aki az átlag felett teljesít, pluszpénzt kap, aki pedig alulteljesít, annak csökkentik a fizetését. A tanárok érdeke az lesz, hogy egymást fúrják, feljelentsék, mószerolják és akadályozzák, ha nem akarják, hogy az ő pénzük legyen kevesebb. A belügyben pedig dörzsölik a kezüket az elvtársak, milyen jól megszervezték az iskolák megfigyelését, rendjét és belső kontrollját. Méghogy sztrájkjog…

ÍGY NÉPTELENEDETT EL MAGYARORSZÁG EGYIK GYÖNGYSZEME, AZ ORMÁNSÁG

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.01.05.


A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.

Az államszocializmus falupolitikáját, a parasztság felszámolását, a mezőgazdaság kollektivizálását máig nem heverte ki a vidéki Magyarország. A második világháború sok százezres embervesztesége, a tömeges át- és kitelepítések, az ideológiai fordulat hatásai meghatározták az elmúlt hetven év gazdasági és társadalmi folyamatait.

A Qubiten korábban ismertetett építészetszociológiai kutatások például feltárták, milyen mélyreható változást tükröznek a településképet eluraló Kádár-kori kockaházak, és azzal is részletesen foglalkoztunk, hogy milyen gazdasági és társadalmi konfliktusokat és visszafordíthatatlan folyamatokat generált a szovjet mintájú, ideológiai alapon levezényelt erőszakos kolhozosítás.


A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársai egy rövidesen lezáruló szlovén-magyar kutatási program keretében a vidékről városba, illetve a városból vidékre irányuló belső migráció néprajzi és kulturális antropológiai vetületeit vizsgálták Baranyában, kiemelten az Ormánságban. A magyar határ déli, a szlovén határ északi oldalán végbement átalakulások jól jellemzik, hogy mi történt a 20. század közepétől az egykori béketábor közép-kelet-európai régióiban.

A még csak részben publikált eredmények szerint a népességet és a tájat is átstrukturáló folyamatok mintázata az egyedi vonások ellenére is univerzális vonásokat mutat. A vizsgálat Baranya megyei aspektusairól Máté Gábor, a programban magyar részről harmadmagával részt vevő néprajzkutató, a PTE egyetemi adjunktusa számolt be a Qubitnek...

TÚL SOK HANGJEGY? - LIBERALIZMUS, JOG ÉS DEMOKRÁCIA SZEREPE RENDSZERVÁLTÁSAINKBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: HALMAI GÁBOR
2022.12.22.


A Miloš Forman Amadeus-filmjében is megidézett legenda szerint II. József a Szöktetés a szerájból bécsi bemutatója után, csak hogy a dicsérő szavak mellett némi kritikát is gyakoroljon, ezt találta mondani Mozartnak: „zu viele Noten” (túl sok hangjegy). Valami hasonlót állít néhány kutató a liberalizmus és a jog használatával kapcsolatban a kelet- és közép-európai rendszerváltásokat követően. Először a lengyel átalakulást illetően merült fel a gondolat kritikai éllel.1 Van olyan kutató is, aki egyenesen azt állítja, hogy a térség illiberalizmusa (aminek 2014-es büszke meghirdetésével Orbán Viktor kétes hírnevet vívott ki magának és – ami ennél rosszabb – az egész országnak) válasz az 1989-et követően a rendszerváltó elit által nem demokratikus úton eldöntött, jogi eszközökkel megvalósított liberális politikának.2

Ebben az írásban arra keresem a választ, hogy igazolható-e ez az állítás a magyar rendszerváltással kapcsolatban. Semmiképpen nem gondolom, hogy a 2010 utáni orbáni „ellenforradalom” legfontosabb okai közé lennének sorolhatóak az országlakosok többsége értékrendszerétől idegen, az ő megkérdezésük nélkül bevezetett liberális jogi intézkedések (törvények, vagy éppenséggel azokat megsemmisítő alkotmánybírósági döntések, amelyeknek többségével magam is egyetértettem, és ma is egyetértek), de vajon voltak-e egyáltalán ilyenek, és ezek hozzájárulhattak-e a magyarországi illiberális autokrácia sikeréhez?

A visszarendeződés fő okai

Mielőtt ezekre a nem demokratikusan elhatározott liberális jogi ügyekre rátérek, részletes igazolás nélkül szeretném leszögezni, hogy szerintem a kerekasztal-tárgyalásokat követő jogalkotás és alkotmánybírósági gyakorlat (amit a szakirodalom „jogi alkotmányosságnak” nevez, szembeállítva azt az állampolgárokat bevonó „részvételi alkotmányossággal”) útján bevezetett liberális demokrácia látszólagos népszerűségének elvesztésében a főszerepet a rendszerváltástól várt életszínvonal-emelkedés elmaradása és a liberális demokratikus hagyományok hiánya játszotta. Ez nem azt jelenti, hogy a szabadság vágya és egy ezt megvalósítani hivatott liberális demokratikus alkotmány létrehozása ne lett volna fontos eleme az 1989-ben történteknek, de az osztrák életszínvonal fájdalmas reformok nélküli elérése ennél is fontosabb volt, és ebben csalódni kellett. A kiábrándultságot növelte a szociális biztonság csökkenése, a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése és a korábbi nómenklatúra egy részének meggazdagodása a spontán privatizáció során. A csalódottság jele, hogy a Pew Research 2009-es felmérése szerint a magyarok 72 százaléka szerint „a legtöbb ember rosszabbul él” húsz évvel a rendszerváltás után, mint 1989-ben. Ugyanez a vizsgálat a kapitalizmus támogatottságának 34 százalékos visszaesését is mutatta. És ez nem „hungaricuma” a térségbeli politikai átalakulásoknak: a visszaesés Litvániában 26, és Bulgáriában is 20 százalékos volt. Az elkeseredettség alapja pedig, hogy a magyar háztartások reáljövedelme nagyjából ugyanebben az időszakban minden évben csökkent, a régió gazdasági növekedésének kétharmada a felső tíz százalékot gazdagította.3 Ahogy Hannah Arendt mondta Saint-Justöt idézve: nem lehetséges a szabadságra alapozott 
köztársaság felépítése az embereknek a szegénységtől és szenvedéstől való megszabadítása nélkül...


JÖN-E AZ ÚJABB INFLÁCIÓS POFON?

PORTFOLIO
Szerző: PINTÉR ANDRÁS
2023.01.05.


Tudod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszokod – szólt a híres sláger még a ’70-es évek végén. Presser Gáborék mondata az élet számos kihívása kapcsán valóban igaznak tűnik, az infláció kapcsán ugyanakkor szerintem pont fordítva állunk: ha ezen a fronton jön második pofon, akkor az jobban fog fájni, mint az első.

2023-ról befektetőként gondolkodva számomra az egyik legfőbb kockázat az, hogy a 2021 végén megugrott, de az elmúlt hónapokban már lassú mérséklődésnek indult infláció az elkövetkező negyedévekben kényelmetlenül magas szinten ragad vagy pedig újra felfelé veszi az irányt...

KARÁCSONY ÓTA NŐNEK AZ EURÓPAI GÁZTARTALÉKOK, A MAGYAR TOVÁBB CSÖKKEN

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.01.05.


Az európai gáztartalékok november közepe óta folyamatosan csökkentek, azonban hétfőig sorozatban ötödik napja megint nőttek a tartalékok, mivel folyamatosan több gáz került a tárolókba, mint amennyit kivettek belőlük. Az európai gáztárolók töltöttsége ezzel 83,5 százalékra nőtt.

A gázfelhasználás szempontjából az évet két részre szokták bontani. A betárolási időszakban több kitermelt és importált gáz kerül a tárolókba, mint amennyit fogyasztunk, az év hidegebb időszakában viszont nagyobb a fogyasztás, mint a termelés és az import, és a hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják ki.

2020-ban volt példa arra, hogy ennél is több tartalékkal vágott neki Európa a januárnak, ám akkor a 2019-es betárolás kezdetén is jobban állt készletekkel az EU, tavasszal már 40 százalékos volt a tárolók telítettsége. Most a háború miatt a szokottnál sokkal korábban, már március közepén megindult a tárolók feltöltése, amelyek akkor nagyjából negyedig voltak.

A háború kirobbanását követően, tavasszal a kitűzött cél 80 százalék volt, amit már augusztus végén sikerült elérni. A létesítmények összesített telítettsége november közepén volt a csúcson, amikor a töltöttség csaknem 95,7 százalékra nőtt, tehát a töltés sebessége 2019-hez képest is jóval látványosabb volt...

LÉTMINIMUMOT GARANTÁLÓ ALAPJUTTATÁS SEGÍTENE A SZEGÉNYEKEN

TELEX
Szerző: BOROS TAMÁS
2023.01.05.


A magyarországi szegénységgel kapcsolatban a közvélemény általában két narratívával találkozik. Az egyik szerint az utóbbi időszak „Európa-bajnok” GDP-növekedése és foglalkoztatásbővülése miatt alapvetően nincs teendő; aki akar, az tud dolgozni és pénzt keresni Magyarországon. A másik narratíva sosem látott jövedelmi szakadékokról, a szociális háló lebontásáról, a magyarországi szegénység egyre mélyülő bugyrairól beszél.

Az igazság – szokás szerint – persze nem fekete-fehér. Az elmúlt évtizedben Magyarországon – a 2020-as Covid-évet leszámítva – valóban folyamatos és jelentős volt a gazdasági növekedés, a reálbérek pedig számottevő mértékben emelkedtek. Az is igaz, hogy mindezek következtében minden létező magyar és európai uniós statisztikai adat alapján csökkent hazánkban a szegények aránya és száma.

Ugyanakkor a javulás messze nem jelent áttörő sikert: Magyarország továbbra is az Európai Unió legszegényebb tagállamai közé tartozik, és a növekvő infláció, az energiaválság, a költségvetési kiigazítások, az uniós források befagyasztása, valamint a magyar gazdasági növekedés várható stagnálása nagy valószínűséggel megakasztja a korábbi tendenciákat. Mindez már középtávon is a magyarországi szegénység újbóli növekedéséhez vezethet. Mit tehetne és hogyan ennek megakadályozására az állam?

A szegénység csökkentése: erkölcsös és racionális

A szegénység csökkentésének fontosságát felfoghatjuk erkölcsi, lelkiismereti kötelezettségként, de annyit is elegendő felismernünk, hogy az egyes egyének nyomora a társadalom egészének lehetőségeit is rontja. Ha az ország lakóinak jelentős része pénzügyi okokból nem képes képezni magát, egészségben élni, eljutni a munkahelyére, hatékonyan dolgozni, a gyerekeit nevelni, gondoskodni a szüleiről, valamint összességében a társadalom produktív tagja lenni, akkor annak mindannyian megfizetjük az árát.

A túlzott mértékű szegénység árát mindannyian megfizetjük, amikor a cégek nem találnak megfelelően képzett hazai munkaerőt;

megfizetjük, amikor drágábban kell szolgáltatásokat és termékeket vásárolnunk, mert túl kevesen és nem elég hatékonyan termelünk; megfizetjük, amikor a lecsúszottak egy része a bűnözés útjára lép; megfizetjük, amikor szolidaritásból mi fizetjük az egészségügyi ellátásukat olyan betegségek gyógyításakor, amelyek megelőzhetők lettek volna;

megfizetjük, amikor a kényszerűségből szeméttel és nedves fával fűtő házakból ömlő káros anyagok mérgezik a tüdőnket; és persze megfizetjük, amikor azért furdal minket a lelkiismeret, mert egyénekként, külön-külön nem sokat tehetünk a szegénység csökkentése érdekében...


2022: SOROZATOS TÜNTETÉSEK, ELBOCSÁTÁSOK, EGYRE SÚLYOSBODÓ TANÁRHIÁNY – ÍGY ALAKULT A KÖZOKTATÁS HELYZETE AZ ELMÚLT ÉVBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2022.12.30.


Az idei évben a magyar oktatási rendszer állapota és főként annak problémái hangsúlyos szerephez jutottak a közbeszédben. Egymást érték a pedagógusok melletti szolidaritási akciók, az oktatási rendszer javítását sürgető, sokszor a fiatalok által szervezett demonstrációk. Ezzel egy időben egyre durvább retorziókkal, tankerületek által küldött fenyegető levelekkel, sok esetben pedig kirúgással kellett szembenéznie a polgári engedetlenségben résztvevő tanároknak. Továbbra sem oldódott meg ugyanakkor a legégetőbb probléma, a pedagógusok bérrendezése, fizetésük uniós viszonylatban kirívóan alacsony. Ha hinni lehet a kormánykommunikációnak, hamarosan változások jöhetnek.


A közoktatás helyzete régóta téma már a közbeszédben, az oktatási rendszer javítását és a pedagógusok azonnali béremelését sürgető hangok ugyanakkor idén felerősödtek. Januárban – 2016 óta először – a kormánnyal folytatott eredménytelen tárgyalások miatt kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a két nagy érdekvédelmi szervezet. Ezt a Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek ítélte, egy nappal később pedig a kormány rendeletbe foglalta, hogyan sztrájkolhatnak a pedagógusok, ami sokak szerint gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette a tanárok tiltakozását, így sokan a polgári engedetlenség mellett döntöttek...

SZAKSZERVEZET: A 10 SZÁZALÉKOT SEM FOGJA ELÉRNI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK 2023-AS BÉREMELÉSE

HVG
Szerző: hvg.hu
2023.01.05.


Nem elég, hogy elhalasztották fél évvel az egészségügyi szakdolgozók bérkompenzációját, a Független Egészségügyi Szakszervezet számításai szerint az emelés mértéke annyira alacsony lesz, hogy az aligha nevezhető érdemi segítségnek.


December végén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az egészségügyi szakdolgozók két lépcsőben kapnak majd béremelést: míg az orvosok már idén januártól több pénzre számíthatnak, addig az egészségügyi szakdolgozók pénztárcája az első ütemben csak 2023. július 1-jével fog vastagodni, majd a második ütemben 2024. március 1-jével.

Azt lehet tudni, hogy az első ütemre a kormány 41,5 milliárd forintot különített el, de a személyenkénti emelés pontos mértékéről már nem szól a kormányhatározat. Ugyanakkor a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) már a megadott keretösszegből is jól tud számolni. Soós Adrianna az RTL Híradónak azt mondta, hogy körülbelül 83 ezer szakdolgozó van, akit a béremelés érinthet, és körülbelül "10 százalék alatti átlagos éves szintű béremelésről" beszélhetünk az egyes személyek esetében. Mint fogalmazott: ezt nagyon alacsonynak tartják, főként, ha azt is figyelembe veszik, hogy a magas infláció miatt eleve reálbércsökkenéssel kell számolniuk...

PONT LESZ@ROM

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2023.01.04.


A cím idézet.

És még mielőtt kitörne a felháborodás Etnája tudatom, hogy - mint muszkavezető - tisztában vagyok azzal, hogy folyamatosan helytelen erkölcsi állásponton állok, hogy Zelenszkíj korunk Churchillje, aki ugyan maga is egy nagy szemétláda volt, de ezzel sem értek egyet.
Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a háborút csak az ukránok nyerhetik, sőt, már meg is nyerték, Putyin halott, a szankciók térdre roskasztották Oroszországot, viszont Európa délcegen áll, mint Jancsi csúnyája a bálban. Aki pedig meg akarja érteni, hogy mi folyik a világban, az a gyilkos, a derékig vérben gázoló Putyin bérence.
Na.
Ez a poszt viszont nem erről szól, hanem arról a rejtélyről, hogy miért nem lehet erről a világpolitikai helyzetről normálisan beszélni, beszélgetni, miért kelt ordas indulatokat maga a téma, miért kell nekem utálnom az oroszokat, ha akarom, ha nem, miért kell nekem Putyint gyilkosnak tartanom, és miért a demokrácia bajnoka a farokzongorista bohóc?

GÁBOR GYÖRGY: NÁLUNK A POLITIKAI KATOLICIZMUS RÉVÉN ÉPÜL ÚJJÁ A KERESZTÉNY ÚRI MAGYARORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.05.


Annak, hogy az emeritus pápa, XVI. Benedek temetésére elmegy a magyar államfő és a miniszterelnök-helyettes, s a kormányfő is lerója kegyeletét, politikai értelemben egy célja van: kimutatni azt, hogy mennyire keresztény ez a Magyarország. Gábor György vallásfilozófus ehhez még hozzáteszi, ha a tartalma szerint teljesen mindegy, hogy református vagy katolikus, csak PR-szempontból fontos, hogy a kereszténységet fejezze ki, akkor ez politikai katolicizmus. Ennek pedig az a lényege: az a keresztény, ami nem zsidó. Ez a tradicionalitása, hiszen nincs más tartalma, és a keresztény, úri Magyarország újjáépítését szolgálja - mondja a Hírklikknek.


A magyar politika és a katolikus egyház is magas szinten képviselteti magát XVI. Benedek ravatalánál. Tulajdonképpen protokolláris vagy politikai esemény az emeritus pápa temetése?

Ez pontosan azért nehéz kérdés, mert a lemondott, emeritus pápa halt meg. A pápa Vatikán állam államfője, ebben az értelemben a temetése politikai és protokolláris esemény is. De azzal, hogy itt most az emeritus pápáról beszélünk, aki már nem volt államfő, mert most már Ferenc pápa az államfő, ebből a tényből fakadóan számomra ez inkább protokolláris esemény. Amikor Göncz Árpád meghalt, akkor ő már nem köztársasági elnök volt. Az, hogy ki jelent meg a temetésén, az egy protokolláris esemény volt.

A kérdés az, hogy a magyar vezetők miért zarándokolnak az emeritus pápa koporsójához?

Így már föltehető a kérdés, és erre igyekeztem utalni én is, hogy ő már nem államfő. Mint mondtam, Vatikán állam államfője Ferenc pápa. Ilyen értelemben ez nem egy államfői temetés, hanem egy nyugalmazott pápáé. Ez nyilván reprezentáció, és saját maguk hovatartozásának az egyértelmű manifesztációja. Erdő Péter bíboros, prímásnak és Veres András püspöknek, az MKPK elnökének természetesen ott kell lennie, ez teljesen rendjén való. De azt nem tudom, hogy a magyar államfőnek valóban ott van-e a helye. Ha a pápát államfőként, a hivatalában éri a halál, az egészen más eset.

Mit akar a politikai vezetés a jelenlétével bizonyítani, hiszen Orbán Viktor nem is katolikus…

Az nála már rég nem számít. Nagyon érdekes volt, hogy az ádventi időszakban elment a katolikus templomba rorate misére. Ez nagyon megdöbbentett engem, föl nem merült bennem, hogy misére ment, hiszen ő református, legfeljebb istentiszteleten volt. Az, hogy valaki református létére elmegy egy katolikus misére, egészen elképesztő. Márpedig ez történt, ami azért döbbenetes, mert lényegét tekintve az eucharisztia a katolikusoknál és a reformátusoknál az úrvacsoráról való gondolkodás a lényegét tekintve tér el. Míg a katolikusok azt mondják, hogy a borban és az ostyában Jézus szubsztancionálisan van jelen, addig a reformátusok, a kálvini hagyomány azt mondja, nincs szubsztancionálisan jelen benne, csak jelképesen van ott.

Mi tehát a politikai célja ennek? Hiszen az ember nem gondolja, hogy Orbán csak úgy elmegy egy templomba…

Ez is jelzi, hogy mennyire komolytalan a hitében, és az egész PR-szempontból fontos számára. Az egész egy szemforgatás. Hiszen, ha komolyan venné a hitét, akkor reformátusként nem járkálna katolikus templomba misére. Ő a keresztény Magyarországot akarja reprezentálni, kimutatni azt, hogy mennyire keresztény ez a Magyarország. Ezért megy oda az államfő, meg a miniszterelnök-helyettes is az emeritus pápa temetésére. Ezzel is kifejezendő, hogy ez egy keresztény ország, Mária országa. A következő kérdés az, hogy ezt milyen tartalommal töltik meg. Mert ha a tartalom az, hogy teljesen mindegy, református vagy katolikus, teljesen mindegy, mit gondol az úrvacsora vagy az eucharisztia lényegéről, teljesen mindegy, milyen életet él, csak a kereszténységét fejezze ki, akkor ez politikai katolicizmus lesz. A politikai katolicizmusnak pedig a lényege: az a keresztény, ami nem zsidó. Ez a tradicionalitása, hiszen semmi más tartalommal nem rendelkezik...

AZ AMORALITÁSBA BURKOLT PUTYIN-PÁRTOLÁS A FIDESZ TIZENKÉT ÉVES URALKODÁSÁNAK LEGIJESZTŐBB FEJLEMÉNYE - 2022 FŐBB POLITIKAI TENDENCIÁIRÓL

MÉRCE
Szerző: LACZÓ FERENC
2023.01.05.


Az elmúlt év kezdetén leginkább abban reménykedtünk, hogy végre túljutunk a pandémia kritikus szakaszán. Ez be is következett: ha a pandémiát okozó vírus nyilvánvalóan nem is tűnt el, e globális válság az elmúlt hónapok során már egyértelműen leáldozóban volt és egyre kevésbé határozta meg mindennapjainkat. Sőt, az éveken át húzódó „kivételes állapot” 
sokak számára mostanra már-már feledésbe merült.


E rég várt fejleményt azonban jelenleg eszünkbe se jut elégedettséggel nyugtázni. Ennek legfőbb oka nyilvánvaló: az Oroszország és általa támogatott kelet-ukrajnai felkelők az ukrán állammal szemben nyolc éve kirobbantott véres háborúját Putyin keményedő diktatúrája 2022 februárjában radikális módon eszkalálta.

A revansista orosz rezsim ezzel épp a pandémia végéhez közeledve okozott újabb súlyos kataklizmát, melynek következményei roppant tragikusak és hosszabb távon is kiszámíthatatlanok. Ez akkor is így van, ha egyébként gyakorlatilag a kezdetektől fogva szemet szúr, hogy az agresszor mennyire hanyagul tervezett és sok tekintetben mennyire durván elszámította magát...

MEGDUPLÁZTÁK A TATÁRJÁRÁSRÓL SZÓLÓ FILM ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.05.


Így a valaha gyártott öt legdrágább magyar film egyike lehet

A korábban megítélt 1,268 milliárd forint után, decemberben további 1,238 milliárd forintot ítélt meg a Nemzeti Filmintézet Soós Péter 1242 – a Nyugat kapujában című történelmi nagyjátékfilmjének gyártására.

Mindeközben:

Nem tudják a boltosok, hogyan fogják teljesíteni az árstopos termékek készleten tartását előíró rendeletet

A rendelet betartása újabb veszteségeket generálhat a számukra, hiszen attól, hogy nekik az árstopos élelmiszereket rögzített áron kell adniuk, attól még ezek az élelmiszerek a világpiacon drágulnak. Kivel fizetteti ki a kormány a különbözetet…?

A trafikbotrány főszereplőjeként is ismert fideszes és családja milliárdos cégbirodalmat épített ki

Horváth István az a fideszes parlamenti politikus, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziók kiosztását övező botránynak, valamint kivette a részét az Orbán Viktor vejéhez köthető Elios-ügyből is. Politikai karrierje viszont ezután is töretlen maradt. Sőt.

Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától

Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be…

Hatalmas beruházások betonozzák be a kormányt és építik újra az ország függőségét

Kínai, dél-koreai és német cégek összesen 4400 milliárd forint befektetést jelentettek be Magyarországon 2022-ben, ezzel is segítve azt, hogy az ipari termelés ne omoljon össze, ne legyen tömeges csőd a beszállítóknál és még fizetésemelések is legyenek. Ennek azonban megvan az ára: a kormány elkótyavetyéli a termőföldeket és szemet huny a környezetszennyezés felett.

Az uniós pénzmegvonásra a kormány még erősebb centralizációval, újabb rendőri-katonai eszközök bevetésével válaszol majd

A propaganda átmenetileg eredményes lehet, ha azonban nem érkeznek meg az uniós források, akkor a sikertelenséggel mindenki szembesülni fog…

Bokros Lajos: A kormány gazdaságpolitikája rosszabb, mint a propagandája

“… kifejezett nyílt károkozásról beszélhetünk.”

A magyar vezetők miért zarándokolnak az emeritus pápa koporsójához?

” A Vatikán állam államfője Ferenc pápa. Ilyen értelemben ez nem egy államfői temetés, hanem egy nyugalmazott pápáé. Ez nyilván reprezentáció, és saját maguk hovatartozásának az egyértelmű manifesztációja. Erdő Péter bíboros, prímásnak és Veres András püspöknek, az MKPK elnökének természetesen ott kell lennie, ez teljesen rendjén való. De azt nem tudom, hogy a magyar államfőnek valóban ott van-e a helye. Ha a pápát államfőként, a hivatalában éri a halál, az egészen más eset.”

Rómából Ljubljanába repült a honvédség gépe

Az utas Janez Jansa korábbi szlovén miniszterelnökkel, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnökével találkozott Ljubljanában. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-vel szűk szavúan csak annyit közölt, hogy a tárgyalás során aktuális kétoldalú és nemzetközi ügyeket érintettek.

Orbán Viktor több barátja is csúnyán elbukott

2022-ben Szlovéniában is választásokat tartottak, ahol a konzervatív Janez Janša maradt alul, kormányváltást előidézve ezzel.

Megváltoztak a honvédségi alakulatok megnevezései

A hadrendi számnak egy előző dicső harcoló alakulatra kell utalnia, a névadónak pedig egyértelműen magyar katonahőst kell választani. “MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár” A “vitéz” használata nem tiltott? (Lesz itt még Orbán Viktor dandár…)

Pintér volt az utolsó csepp a pohárban

Lemond a tanártüntetések egyik emblematikus alakja.

Több mint hatezer ingatlant árvereztek el a kilakoltatási moratórium kezdetéig

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerében jelenleg összesen 2600 ingatlanra lehet licitálni, ezek túlnyomó többsége pedig (nagyjából 2200) lakóépületnek, lakóháznak vagy öröklakásnak minősül.