Előadó: BACH SZILVIA
2023.01.01.
Bach Szilvia karaktere, Jolika legfrissebb szilveszteri élményeiről mesél.
2023. január 3., kedd
JOLIKA SZILVESZTERE - BUÉK 2023
YOUTUBE
Előadó: BACH SZILVIA
2023.01.01.
Bach Szilvia karaktere, Jolika legfrissebb szilveszteri élményeiről mesél.
Előadó: BACH SZILVIA
2023.01.01.
Bach Szilvia karaktere, Jolika legfrissebb szilveszteri élményeiről mesél.
MI VÁRHAT A MAGYAR GAZDASÁGRA 2023-BAN? - BÉKESI LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.02.
A 2023-as év első, január 2-i Reggeli személyében Szénási Sándor vendége Békesi László, a Németh- és Horn-kormányok egykori pénzügyminisztere, közgazdász volt, akivel arról beszélgettek, mi várhat a magyar gazdaságra 2023-ban.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2023.01.02.
A 2023-as év első, január 2-i Reggeli személyében Szénási Sándor vendége Békesi László, a Németh- és Horn-kormányok egykori pénzügyminisztere, közgazdász volt, akivel arról beszélgettek, mi várhat a magyar gazdaságra 2023-ban.
MESE AZ ÉV KEZDETÉRE
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.03.
Mese az év kezdetére
Volt ugyebár ez a Gerge István uram, a vármegye csendbiztosa, kinek nemcsak hetedhét vármegyére szólt a híre, hanem kihatott a külső országokba is.
A vendégszövegekért illesse köszönet Mikszáth Kálmán író, szerkesztő, újságíró, országgyűlési képviselő urat!
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.03.
Volt ugyebár ez a Gerge István uram, a vármegye csendbiztosa, kinek nemcsak hetedhét vármegyére szólt a híre, hanem kihatott a külső országokba is.
Réme volt ő a rablóknak, miután számos bravúrvallatása forog közszájon otthonról is. A dutyi miatta volt tömve gazemberekkel. Ő volt az, aki a félelmetes Jasztrab tót rablóbandájából, mely mint a legrégibb cég, nagy renoméval bírt úgy a rablók, a közönség, mint a tekintetes vármegye előtt, elkapta Szlimák Matyejt, akit szépen beszervezett, s megbeszélte vele, hogy elmondja, mit loptak, s hová tették. Visszamegy újra a Jasztrab bandájához, olyan jó cimborájuk lesz, mint eddig, lop, garázdálkodik, s aztán szombat esténkint, amikor Gergéhez elmegy vacsorára, szögrül-végrül elbeszél mindent.
Híre menvén a tót nép közt a mindentudó csendbiztosnak, iszonyú rémület szállta meg a tolvajokat, rablókat és gazembereket. Az a babona terjedt el, hogy Gerge uram megkente szemeit a Szent György napja előtt talált százesztendős gyík májával, azokkal az emberi testen keresztül belát a szívekbe, s ott elolvassa a láthatatlan betűket, melyekkel a cselekedetek vannak felírva.
Gerge ügyes rendszere rövid idő alatt megtisztítá az egész felvidéket a rablóktól, csupán magát a vezért, Jasztrabot nem lehetett elfogni: csel, ármány nem bírta megejteni, mert ő legalábbis még egyszer olyan ravasz volt, mint a vármegye. De hát míg a híres rabló szabadon van, ha csak egymaga is, addig nincs helyreállítva a közbiztonság. Végül Gerge uram, a vármegye csendbiztosa a sok kudarcot követően, hogy a kopók hiába mentek elcsípni a legfőbb rablót, egymaga fogta el Jasztrabot, kézen fogva vezette haza a szilaj rablót, kivel három vármegye nem tudott boldogulni. Útközben megkínálta a dohányzacskójából, kicsiholt neki, aztán mintha örök idők óta kenyeres pajtások lettek volna, szelíd szavaival kivallatta, mint egy gyermeket.
Ez a történt a tót atyafiak földjén játszódott, amint azt egykor Mikszáth Kálmán megírta. És miután kötelező olvasmány lett a későbbiekben, hát egy Novák Katinka nevű leányka is elolvashatta azt, még a gimnázium lépcsejét taposva. S miután jól emlékezett erre a históriára, hát ezért nem ment el ő a tót atyafiak földjére, mert félt Gerge uramtól, a vármegye csendbiztosától, félt, nehogy ő is úgy járjon, mint a Jasztrab bandájához tartozó Szlimák Matyej, akit Gerge uram jól beszervezett, s mindent elmondott a csendbiztosnak a lopásokról, garázdálkodásokról. De Novák Katalin attól is félhetett, nehogy miatta fogja el Gerge uram Jasztrabot, akinek már nemcsak hetedhét vármegyére szólt a híre (január 1-től ismét vármegyéink vannak! – szerkesztői megjegyzés), hanem a híre kihatott a külső országokba is.
Nos, ez az igaz története annak, amiért nem ment el Novák Katalin a tót atyafiak földjére ünnepelni! Kár hát minden másban keresni ennek okát!
Nos, ez az igaz története annak, amiért nem ment el Novák Katalin a tót atyafiak földjére ünnepelni! Kár hát minden másban keresni ennek okát!
És hát ezért is érdemes újra és újra elolvasni Mikszáth-ot, meg Eötvös Józsefet, meg Kemény Zsigmondot, meg Vajda János politikai publicisztikáját, aztán meg Adyt, Móricz Zsigmondot és még sorolhatnánk hosszan, mert a magyar valóság semmit sem változott azóta sem, sőt, még inkább olyanná vált, kitartóan, rendületlenül, megváltoztathatatlanul, örökkön örökké. Éppen úgy, ahogy azt Babits megírta Adyról (de persze írhatta volna a többiekről is): Nem Ady magyarosodott, de a nemzet "adysodott" hozzá!
A vendégszövegekért illesse köszönet Mikszáth Kálmán író, szerkesztő, újságíró, országgyűlési képviselő urat!
KÉTSÉGES, HOGY ORBÁN ELKÖTELEZETT A VÁLTOZTATÁSOK MELLETT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.03.
Valóban csak az LMBTQ és a migrációs ellenállás miatt nem kapja meg Magyarország az uniós pénzeket? A Bloomberg radikális változásra hívja fel a figyelmet, és az elemzésben a kérdésre is választ kapunk. Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa, ami egykor az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa volt, ismét fokozottan „,militarizálódik”, hogy Horvátország a schengeni övezet része lett. Ráadásul az eurózónaátlagot meghaladó mértékű az ottani infláció is, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, és most is csak átmenetileg segíthet a pénzromlás megállításában. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.03.
A Bloomberg pontokba szedve mutatja be, hogy mekkora összegben, mely konkrét területeken, milyen feltételeket támasztva tartja vissza az Európai Unió a pénzügyi támogatásokat Magyarországtól és Lengyelországtól. A Washington Postban olvasható elemzés szerint az EU éveken át képtelen volt hatékony választ adni a Magyarország és Lengyelország által jelentett kihívásokra, amiben most radikális fordulatnak számít, hogy a finanszírozásukat eszközként használja a jogállamiság erodálásának visszafordítására a két csökönyös tagállamban, és megállapítja: Budapest és Varsó ugyan tett pár lépést a visszatérés irányába, de még nem világos, hogy beállnak-e a sorba.
A magyar kormánypárti propagandával szemben, ami azt állítja, hogy "Brüsszel" igazából csak a migránsok beengedését és az LMBT-propaganda engedélyezését követeli Magyarországtól, a Bloomberg arról ír, hogy valójában a következőkben várnak el alapvető változást: „Azóta, hogy 2010-ben visszatért a hatalomba, Orbán Viktor miniszterelnök megteremtette azt, amit ő illiberális államnak nevez, amelyben kevés tere marad a hatékony ellenőrzésnek kormányzásával szemben. Hozzá hűséges embereket nevezett ki a bíróságokon, a főügyészi hivatalban és a médiahatóságban, a nagy parlamenti többség lehetővé tette számára, hogy saját maga írjon új alkotmányt, igyekezett korlátozni néhány kisebbség - beleértve az LMBTQ-közösség – jogait”. A cikkben az is olvasható, hogy az Európai Parlament határozatban mondta ki, hogy Magyarországot nem tekinti teljes értékű demokráciának, a Transparency International pedig a 27 tagú EU egyik legkorruptabbjaként tartja számon az országot.
A Bloomberg szerint a visszatartott uniós pénzek nagyon fontosak lennének a magyar (és persze a lengyel) kormánynak, mert Orbán már 2022 elejére kiürítette az állami pénzesládát az újraválasztásáért folytatott kampányban. Az uniós források leállítása miatt viszont kénytelen volt széles körben extraprofitadót kivetni, hogy betömje a költségvetési lyukakat. A magyar kormány az uniós elvárások nyomán több mint egy tucat korrupcióellenes törvényt hozott, és ígéretet tett arra, hogy március végéig teljesíti az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó EU-követeléseket.
Ugyanakkor Orbán a valóságosnál csekélyebb jelentőségűnek állította be a demokráciával kapcsolatos EU-aggodalmakat, ami kétségessé teszi az alapvető változtatások melletti elkötelezettségét – olvasható az amerikai pénzügyi hírügynökség elemzésében.
Az új év beköszöntével Horvátország csatlakozott a közös európai fizetőeszközt használó euróövezethez és a belső határokon akadálytalan, ellenőrzésmentes áthaladást lehetővé tevő schengeni övezethez. A Politico kiemeli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellátogatott a szlovén-horvát-határ egyik átkelőpontjára, ahol arról beszélt: a schengeni zónához való csatlakozás különös felelősséget ró Horvátországra, amikor a migrációs nyomás politikai feszültséget okoz a tagállamok között.
A Der Standard elismeri, hogy a schengeni csatlakozás sikert jelent a konzervatív Andrej Plenković horvát miniszterelnök számára, ám a fejleménynek vannak árnyoldalai is. Ezek közé tartozik, hogy Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa – ami annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia és az ottomán birodalom katonai határa volt – ismét fokozottan „,militarizálódik”, miközben a magyar-horvát határon sem bontották még le a szögesdrótkerítést.
Az euró- és a schengeni övezeti csatlakozás sem tette sajnos erősebbé Horvátországban az európai szellemiséget – írja az osztrák lap, és emlékeztet arra: Zágráb mind a mai napig nem ismerte el a horvát-szlovén határvonal ügyében 2017-ben született döntőbírósági ítéletet, és Bosznia-Hercegovinával szemben is növekvőben van a nacionalista beavatkozási politika.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung horvátországi beszámolójában kitér arra, hogy ott eddig az eurózónaátlagot meghaladó mértékű volt az infláció, amivel korábban nem lehetett volna bejutni az euróövezetbe, de azok a kritériumok immár a múlt ködébe vesznek. Boris Vujčić horvát jegybankelnök szerint az euró bevezetésével csak átmenetileg és jelentéktelen mértékben erősödik a pénzromlás, részben az átálláshoz kötődő, a vendéglátásban tapasztalt felkerekítés révén.
PETŐFI BRÜSSZELBEN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.03.
Alig ért véget a vendégeskedés Katikánál a Sándor-palotában, a vendégek – csecsszopók, az apa férfik, az anya nők, nyugdíjasok és más rajongók – még ki sem húzták igazán a lábukat, már elkezdődött a Petőfi-emlékév kilenc milliárdból. Hogy a csapból is ez a szerencsétlen fog csöpögni permanensen. Ez nem lenne akkora baj. Csakhogy az állaga, hogy mivé facsarja a NER, nos, az lesz majd delikát, hogy az a kevés, aki netán szerette őt még picinyt, hányingerrel fordul majd el tőle, amikor nem kevesebbet, mint kétszáz évet hamisítanak meg. És Schmidt Mária ebben az ügyben még meg sem szólalt, Dózsa László (1942-) sem lett előrángatva mint szemtanú, hogy ő ott volt, és mindent látott.
Képviselőinkkel a legnagyobb baj az – főleg, ha fideszisták – az a leghatalmasabb gond, hogy nagy általánosságban síkhülyék. Szinte tételként lehetne felállítani, miszerint minél nagyobb ökör az organizmus, annál följebb van a létrán, és annál hangosabb is. Nem kell ujjal mutogatni, de mindannyian ismerjük Németh Szilárd vagy épp Kósa Lajos kognitív erejét, akikhöz az újabb időkben például Hoppál Péter igyekszik csatlakozni teljes erővel. Ez utóbbi most épp Horvátország schengeni csatlakozása okán egyesítette az ottani Dél-Baranyát a mi friss Baranya vármegyénkkel anélkül, hogy a horvátokat megkérdezte volna, holott az egy teljesen más világ euróval és egyebekkel, de legfőképp Orbán nélkül.
Amikor pedig Hoppált emiatt jól megérdemelten lehülyézték, nekiállt gyurcsányozni, ami minden fideszista számára menekülő útvonal, ha érvei nincsenek. Csak ez így nem igazán működik. A híveknek igen, de szerencsére nem mindenki az. Így trianonozott ez a mi Hoppálunk, ami szót sem érdemelne, csak arra hoztam fel bizonyságul a sztorit, hogy a muníciókat megmutassam, s így azt is, mi vár Petőfire, akiről a mi, vasi képviselőnk, az Ágh nevezetű – aki államtitkárságig vitte, tehát gondoljanak bele a fentebbi képlet alapján az eszébe – nyilatkozta azt, hogy költőnk mindig a magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Igen, ezért akarta felakasztatni a királyokat más cukiságok mellett...
Szerző: Rezeda
2023.01.03.
Képviselőinkkel a legnagyobb baj az – főleg, ha fideszisták – az a leghatalmasabb gond, hogy nagy általánosságban síkhülyék. Szinte tételként lehetne felállítani, miszerint minél nagyobb ökör az organizmus, annál följebb van a létrán, és annál hangosabb is. Nem kell ujjal mutogatni, de mindannyian ismerjük Németh Szilárd vagy épp Kósa Lajos kognitív erejét, akikhöz az újabb időkben például Hoppál Péter igyekszik csatlakozni teljes erővel. Ez utóbbi most épp Horvátország schengeni csatlakozása okán egyesítette az ottani Dél-Baranyát a mi friss Baranya vármegyénkkel anélkül, hogy a horvátokat megkérdezte volna, holott az egy teljesen más világ euróval és egyebekkel, de legfőképp Orbán nélkül.
Amikor pedig Hoppált emiatt jól megérdemelten lehülyézték, nekiállt gyurcsányozni, ami minden fideszista számára menekülő útvonal, ha érvei nincsenek. Csak ez így nem igazán működik. A híveknek igen, de szerencsére nem mindenki az. Így trianonozott ez a mi Hoppálunk, ami szót sem érdemelne, csak arra hoztam fel bizonyságul a sztorit, hogy a muníciókat megmutassam, s így azt is, mi vár Petőfire, akiről a mi, vasi képviselőnk, az Ágh nevezetű – aki államtitkárságig vitte, tehát gondoljanak bele a fentebbi képlet alapján az eszébe – nyilatkozta azt, hogy költőnk mindig a magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Igen, ezért akarta felakasztatni a királyokat más cukiságok mellett...
A MAGYAR NEMZETI VALLÁSTURIZMUS KÖZPONTJA AUSCHWITZBAN LÁTHATÓ
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.03.
Hírt adott a sajtó arról, hogy az ársapkák árnyékában élő, az MNB elnöke szerint gazdasági válságba tartó Magyarország 2030-ig 6 milliárd forintot fordít a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósítására. Eddig magáról az Intézkedési Tervről sem tudott senki semmit, még azt sem, hogy létezik. Kivéve azokat, akik 2021. december 1-én a Karmelita rendezvénytermében jöttek össze, hogy megalakítsák a Nemzeti Vallásturizmus Tanácsot, esetleg olvasnak turizmus.com oldalt. Innen ismerhető meg a fenomenális Intézkedési Terv.
Ennek lényege, hogy Semjén Zsolt szerint “Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig”. Továbbá, a Tanács és az Intézkedési Terv célja, hogy “a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket be tudjuk mutatni az egész világnak, másrészt ezeket a helyeket kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára, az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel”.
Most ezt lefordítjuk magyarra: közpénzen, az adófizetők pénzén igyekeznek több turistát szervezni az egyházi tulajdonban levő templomok, épületek megtekintésére, a haszon pedig az egyházaké lesz. Jól kitalálta ezt megint Semjén és a katolikus püspöki kar. Még az is jobb lenne, ha magát a 6 milliárd forintot adnák oda nekik, mert kevesebb lenne a veszteség. Maga a koncepció azért nem működőképes, mert a turisták nem templomok miatt érkeznek Magyarországra, legfeljebb azokat is megtekintik, mint minden turista. Ezzel a céllal csak nagyon kevesen érkeznek.
De ennél még érdekesebb az, hogy a “vallásturizmus” névvel új fogalmat alkottak, ami azt jelenti, hogy a vallás, és nem az egyházi épületek a turizmus célja. Azt a magyar vallást, amely 6 milliárd forint közpénzt fordít egyházi épületek bemutatására, politikai katolicizmusnak vagy politikai kereszténységnek nevezik. Ezt a magyar vallást valóban érdemes megismerni, de e célból sokkal jobb lenne azonnal tiszta forráshoz fordulni, ahol a magyar politikai kereszténység megmutatta igazi arcát, s ez a hely Auschwitz. Ez a magyar politikai kereszténység csúcsteljesítményének helyszíne.
A magyar nemzeti kereszténység igazi lényegét az auschwitz-i gázkamrák mutatják meg. Magyar az, aki keresztény, keresztény az, aki nem zsidó. Ez a magyar nemzeti kereszténység, mint nemzeti identitás lényege. Hiba lenne azt mondani, hogy mindez Prohászka Ottokár püspök antiszemitizmusával kezdődött, az általa kezdeményezett numerus clausussal, Bangha Bélával, és a keresztény antiszemita irodalommal, az antiliberális gyűlölettel folytatódott, mert Szent Ágostonnál, Aranyszájú Szent Jánosnál, Aquino-i Szent Tamásnál kezdődött, a magyar államvallás ezt tökélyre vitte.
Ha kíváncsi a világ minden tájáról érkező külföldi turista a magyar vallásra, s vallásturizmusra adja a fejét, akkor ne a magyarországi templomokat keresse, mert azok legfeljebb építészeti emlékek, műemlékek. A magyar vallást nem ott találja. A magyar vallás esszenciáját Auschwitzban találja. Egy vallásturistának oda kell mennie. Aztán tanulmányoznia kell az állami kereszténység ezeréves borzalmas történetét, amely a horthyzmusban érte el a csúcsát, igazi lényegét, végső célját. Az állami antiszemitizmus az állami kereszténységből fakadt. A nácik pedig elvégezték a piszkos munkát.
Ezért nem lenne szükség 6 milliárd forintot egy kamu intézkedési terv címén szétlopni, mert Auschwitz, mint a magyar nemzeti vallás emlékműve készen áll, várja a vallásturistákat. Ha mégis igazi lenne a vallásturista szándék, akkor ezt a pénzt világra szóló holokausztmúzeum építésére kell fordítani, amelyben a kezdetektől a gázkamrákig be kell mutatni a szeretet vallásának átváltozását, ahogy a zsidó Messiás testvéreit a keresztény magyar állam, az egyházi uszítás és propaganda végrehajtójaként, a világtörténelem egyedüálló népirtásának keretében elpusztította...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.03.
Ennek lényege, hogy Semjén Zsolt szerint “Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig”. Továbbá, a Tanács és az Intézkedési Terv célja, hogy “a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket be tudjuk mutatni az egész világnak, másrészt ezeket a helyeket kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára, az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel”.
Most ezt lefordítjuk magyarra: közpénzen, az adófizetők pénzén igyekeznek több turistát szervezni az egyházi tulajdonban levő templomok, épületek megtekintésére, a haszon pedig az egyházaké lesz. Jól kitalálta ezt megint Semjén és a katolikus püspöki kar. Még az is jobb lenne, ha magát a 6 milliárd forintot adnák oda nekik, mert kevesebb lenne a veszteség. Maga a koncepció azért nem működőképes, mert a turisták nem templomok miatt érkeznek Magyarországra, legfeljebb azokat is megtekintik, mint minden turista. Ezzel a céllal csak nagyon kevesen érkeznek.
De ennél még érdekesebb az, hogy a “vallásturizmus” névvel új fogalmat alkottak, ami azt jelenti, hogy a vallás, és nem az egyházi épületek a turizmus célja. Azt a magyar vallást, amely 6 milliárd forint közpénzt fordít egyházi épületek bemutatására, politikai katolicizmusnak vagy politikai kereszténységnek nevezik. Ezt a magyar vallást valóban érdemes megismerni, de e célból sokkal jobb lenne azonnal tiszta forráshoz fordulni, ahol a magyar politikai kereszténység megmutatta igazi arcát, s ez a hely Auschwitz. Ez a magyar politikai kereszténység csúcsteljesítményének helyszíne.
A magyar nemzeti kereszténység igazi lényegét az auschwitz-i gázkamrák mutatják meg. Magyar az, aki keresztény, keresztény az, aki nem zsidó. Ez a magyar nemzeti kereszténység, mint nemzeti identitás lényege. Hiba lenne azt mondani, hogy mindez Prohászka Ottokár püspök antiszemitizmusával kezdődött, az általa kezdeményezett numerus clausussal, Bangha Bélával, és a keresztény antiszemita irodalommal, az antiliberális gyűlölettel folytatódott, mert Szent Ágostonnál, Aranyszájú Szent Jánosnál, Aquino-i Szent Tamásnál kezdődött, a magyar államvallás ezt tökélyre vitte.
Ha kíváncsi a világ minden tájáról érkező külföldi turista a magyar vallásra, s vallásturizmusra adja a fejét, akkor ne a magyarországi templomokat keresse, mert azok legfeljebb építészeti emlékek, műemlékek. A magyar vallást nem ott találja. A magyar vallás esszenciáját Auschwitzban találja. Egy vallásturistának oda kell mennie. Aztán tanulmányoznia kell az állami kereszténység ezeréves borzalmas történetét, amely a horthyzmusban érte el a csúcsát, igazi lényegét, végső célját. Az állami antiszemitizmus az állami kereszténységből fakadt. A nácik pedig elvégezték a piszkos munkát.
Ezért nem lenne szükség 6 milliárd forintot egy kamu intézkedési terv címén szétlopni, mert Auschwitz, mint a magyar nemzeti vallás emlékműve készen áll, várja a vallásturistákat. Ha mégis igazi lenne a vallásturista szándék, akkor ezt a pénzt világra szóló holokausztmúzeum építésére kell fordítani, amelyben a kezdetektől a gázkamrákig be kell mutatni a szeretet vallásának átváltozását, ahogy a zsidó Messiás testvéreit a keresztény magyar állam, az egyházi uszítás és propaganda végrehajtójaként, a világtörténelem egyedüálló népirtásának keretében elpusztította...
„KIÁLTSÁTOK VELEM: LE CEAUȘESCUVAL!” – MEGSZÓLAL AZ EMBER, AKI NÉLKÜL NEM LETT VOLNA ROMÁNIAI FORRADALOM
VÁLASZ ONLINE
Szerző: GAZDA ÁRPÁD
2023.01.03.
1989. december 16-án a késő délutáni órákban egy temesvári férfiakból álló csoport leállította a villamosforgalmat a belvárosi református templom mellett, a Tőkés László kilakoltatása ellen tüntető tömegben. Egyikük felállt egy villamos ütközőjére és ezt kiáltotta: „Daniel Zăgănescunak hívnak, nem félek a Securitatetől, kiáltsátok velem: le Ceaușescuval!” Először dermedt csend ülte meg a teret. A harmadik próbálkozásra elszabadult a hangorkán, az addigi Tőkés László melletti szolidaritási demonstráció rendszerellenes tüntetéssé alakult, és hat nappal később megdőlt a kommunista diktátor hatalma Romániában. Daniel Zăgănescu most a Válasz Online-nak mesél akkori élményeiről.
– Jól tudjuk, hogy 1989-ben nem először állította meg a villamost a Mária téren?
– Így van. Három éves koromtól gyakoroltam. Éppen a református templommal szemközt laktunk egy bérház első emeletén. Amikor édesanyám nem figyelt rám, rendszeresen elszöktem hazulról, és a villamossínen álltam meg. A szomszédok riasztották anyámat, hogy Zăgănescu asszony, Daniel megint lent van, és állítja meg a villamosokat. Ahányszor sikerült elszabadulni, mindig ez történt. Aztán elköltöztünk a Mária térről, de a sors visszahozott ide, a sínekre.
– Hogy tekintettek a családjában a kommunizmusra?
– Nagyapám még a kommunista uralom előtt a Nemzeti Liberális Pártban politizált. A Képviselőház titkára volt, fiatalon meghalt. Édesapám fizikát tanított a tudományegyetemen. Mindig bömböltette a lakásban a Szabad Európa Rádiót, és nagyon nem szerette a rendszert. Ő volt a családfenntartó, édesanyám a háztartást vezette. Négy nővérem volt és egy öcsém. Miután a kétéves öcsémet a család szeme láttára halálra gázolta egy teherautó, édesanyám Isten karjaiba vetette magát. Áttért a pünkösdista hitre, és nagyon vallásos lett. A neoprotestáns egyházakat pedig üldözte a rendszer. Apámat meg is fenyegették, hogy ki fogják rúgni a tanügyből. Emlékszem, hogy beszélték otthon, mi lesz, ha megélhetés nélkül marad a család. Édesanyámat azonban nem lehetett megingatni a hitében, nem lehetett eltávolítani a gyülekezetétől.
– Volt konkrét találkozásuk a Securitáteval?
– A Securitateval nem emlékszem, a rendőrséggel igen. Egyszer édesapám Svájcban élő nővére hozott nekünk egy kötőgépet. Annak hosszú fém pálcái voltak, és úgy néztek ki mint valami antennák. Hosszú ideig ott állt a rendőrautó a tömbházunk előtt rádióantennákkal a tetején, mert azt hitték, valami adóvevő készülékünk van. Próbálták bemérni a jeleket. Apám röhögött rajtuk. De volt olyan is, hogy kétségbe esve jött haza. Azt mondta, hogy el akarta gázolni egy rendőrautó, alig sikerült félreugrania előle...
Szerző: GAZDA ÁRPÁD
2023.01.03.
– Jól tudjuk, hogy 1989-ben nem először állította meg a villamost a Mária téren?
– Így van. Három éves koromtól gyakoroltam. Éppen a református templommal szemközt laktunk egy bérház első emeletén. Amikor édesanyám nem figyelt rám, rendszeresen elszöktem hazulról, és a villamossínen álltam meg. A szomszédok riasztották anyámat, hogy Zăgănescu asszony, Daniel megint lent van, és állítja meg a villamosokat. Ahányszor sikerült elszabadulni, mindig ez történt. Aztán elköltöztünk a Mária térről, de a sors visszahozott ide, a sínekre.
– Hogy tekintettek a családjában a kommunizmusra?
– Nagyapám még a kommunista uralom előtt a Nemzeti Liberális Pártban politizált. A Képviselőház titkára volt, fiatalon meghalt. Édesapám fizikát tanított a tudományegyetemen. Mindig bömböltette a lakásban a Szabad Európa Rádiót, és nagyon nem szerette a rendszert. Ő volt a családfenntartó, édesanyám a háztartást vezette. Négy nővérem volt és egy öcsém. Miután a kétéves öcsémet a család szeme láttára halálra gázolta egy teherautó, édesanyám Isten karjaiba vetette magát. Áttért a pünkösdista hitre, és nagyon vallásos lett. A neoprotestáns egyházakat pedig üldözte a rendszer. Apámat meg is fenyegették, hogy ki fogják rúgni a tanügyből. Emlékszem, hogy beszélték otthon, mi lesz, ha megélhetés nélkül marad a család. Édesanyámat azonban nem lehetett megingatni a hitében, nem lehetett eltávolítani a gyülekezetétől.
– Volt konkrét találkozásuk a Securitáteval?
– A Securitateval nem emlékszem, a rendőrséggel igen. Egyszer édesapám Svájcban élő nővére hozott nekünk egy kötőgépet. Annak hosszú fém pálcái voltak, és úgy néztek ki mint valami antennák. Hosszú ideig ott állt a rendőrautó a tömbházunk előtt rádióantennákkal a tetején, mert azt hitték, valami adóvevő készülékünk van. Próbálták bemérni a jeleket. Apám röhögött rajtuk. De volt olyan is, hogy kétségbe esve jött haza. Azt mondta, hogy el akarta gázolni egy rendőrautó, alig sikerült félreugrania előle...
LÁNYI ANDRÁS: ÜZENET EGYKORI ISKOLÁMBA
OSZTÁLYFŐNÖKÖK ORSZÁGOS SZAKMAI EGYESÜLETE (OFOE)
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2023.01.02.
Jelentem, élet zengi be az iskolát. Ülősztrájkoló, tanáraikat éltető diákok, fegyelmezés helyett polgári engedetlenségből példát mutató tanárok, öntudatos szülők, akik összedobják a kirúgott oktatók fizetését, hát ez csodálatos. Azonban, kedves Ady Endre, az már nem áll, hogy az élet is derűs iskola lesz, nem lett az. Az élet iskolájában suhog a nádpálca. A pedagógusok pimasz leckéztetése zajlik az élet iskolájában.
A magyar közoktatás legfőbb hadura, Pintér rendőrtábornok a múlt heti parancshirdetés alkalmával olyan hangot ütött meg a hozzá ad audiendum verbum berendelt tanárokkal szemben, hogy a fal adta a másikat. Pökhendi módon azt állította, hogy bár a pedagógiához nem ért, azért irányítani tud. Úgy látszik, mégse tud, különben tudná, hogy az ember csak olyasminek az irányítására képes, amit alaposan ismer. Vagy merne parancsot adni olyan fegyver használatára, melynek a hatásával nincs tisztában? Meg tudná szervezni a védekezést egy terrortámadás ellen, ha nem tudná, milyen egy terrortámadás? Vagy azt hiszi, hogy a tudás átadásának és megújításának intézményrendszere ezeknél egyszerűbb eset?
Bizony, nemcsak szakértelem, némi problémaérzékenység és elemi szintű empátia sem ártott volna, hogy az ellehetetlenülés határán kitört pedagógus-lázadást ne leverni akarja, hanem kezelni tudja. Ezek a képességek pedig nem digitalizálhatók, és rendeletekbe és szabályzatokba sem foglalhatók, tehát nem lehet betáplálni őket abba a Maruzsa Zoltán típusú irodai számítógépbe, amit tábornok úr az oktatás irányítására használ: a rajta futtatható programok és szoftverek végérvényesen elavultak és nem frissíthetők.
Pintér miniszterről azonban leperegtek a megjelent tanárok érvei, meg se próbált érdemében válaszolni rájuk. Ami érthető persze, ha egyszer nem ért a dologhoz. De ahhoz elég lett volna a puszta szeméremérzet, hogy egy tíz százalékot érő bérkiigazítást ne merjen fizetésemelésnek nevezni a hivatalosan bevallott húsz százalékot jócskán meghaladó infláció közepette, az áldozatok képviselői előtt. S ne az uniós források elapadására hivatkozzon egy olyan kormány tagjaként, amely csodaszarvasra és különrepülőgépre, multinacionális cégek támogatására és kormánypropagandára, futballra és stadionokra száz- és százmilliárdokat fecsérel minden évben, akár kinyitja, akár elzárja éppen Brüsszel a pénzcsapot.
Komolyan gondolta vajon, vagy csak bele akart rúgni a megjelentekbe, amikor a szemükre hányta, hogy tanítás után még munkát vállalnak, különórákat adnak, ahelyett, hogy az óráikra készülnének? Koldusnak a szegénységét a szemére hányni, ez azért vérlázító. Azt hiszi, szórakozásból teszik? Kit érdekel, hogy ő maga mennyit dolgozik otthon a hétvégeken (arra sem vagyok kíváncsi, hogy mennyiért). A hetente húsznál több kontaktóra megtartására kényszerített pedagóguson pedig képtelenség számonkérni a személyközpontú, kreatív és differenciált oktatási módszereket, és hogy még képezze is magát, tartson lépést a tudás világában zajló rohamos változásokkal – hogyan? mikor? Nem a tanár érdeke, hanem a diáké – helyesebben az országé –, hogy a kötelező óraszámnak végre ne az alsó, hanem a felső határát foglalják jogszabályba.
Ameddig a tanárok és diákok terhein nem változtatnak – hogy a tanítás-tanulás végre ne legyen teher –, esély sincs a közoktatásban innovációra. Ameddig a bürokratikus irányítás a tantestületek kezét-lábát megköti, nem változik az iskolai légkör. És ameddig a tanári fizetések nem nőnek a jelenlegi kétszeresére, addig az elöregedő pedagógustársadalom hiába vár az utánpótlásra.
Mindezt jól tudják, régóta tudják a tanárok, egyháziak és világiak, fővárosiak és vidékiek. A keserves közös tapasztalat készteti most közös fellépésre az óvatos, egyébként inkább rendpárti és konformista pedagógustársadalmat. Nagy dolog ez a mai, szolidaritásra képtelen, közügyekkel szemben közömbös, a politikai szerepvállalástól irtózó Magyarországon! Tanárok, diákok és szülők együtt, egymást védve és támogatva küzdenek azért, ami egy kormány elsőrendű kötelessége és egy nemzet legfőbb érdeke volna: a korszerű közoktatás nélkülözhetetlen, elemi feltételeiért...
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2023.01.02.
A magyar közoktatás legfőbb hadura, Pintér rendőrtábornok a múlt heti parancshirdetés alkalmával olyan hangot ütött meg a hozzá ad audiendum verbum berendelt tanárokkal szemben, hogy a fal adta a másikat. Pökhendi módon azt állította, hogy bár a pedagógiához nem ért, azért irányítani tud. Úgy látszik, mégse tud, különben tudná, hogy az ember csak olyasminek az irányítására képes, amit alaposan ismer. Vagy merne parancsot adni olyan fegyver használatára, melynek a hatásával nincs tisztában? Meg tudná szervezni a védekezést egy terrortámadás ellen, ha nem tudná, milyen egy terrortámadás? Vagy azt hiszi, hogy a tudás átadásának és megújításának intézményrendszere ezeknél egyszerűbb eset?
Bizony, nemcsak szakértelem, némi problémaérzékenység és elemi szintű empátia sem ártott volna, hogy az ellehetetlenülés határán kitört pedagógus-lázadást ne leverni akarja, hanem kezelni tudja. Ezek a képességek pedig nem digitalizálhatók, és rendeletekbe és szabályzatokba sem foglalhatók, tehát nem lehet betáplálni őket abba a Maruzsa Zoltán típusú irodai számítógépbe, amit tábornok úr az oktatás irányítására használ: a rajta futtatható programok és szoftverek végérvényesen elavultak és nem frissíthetők.
Pintér miniszterről azonban leperegtek a megjelent tanárok érvei, meg se próbált érdemében válaszolni rájuk. Ami érthető persze, ha egyszer nem ért a dologhoz. De ahhoz elég lett volna a puszta szeméremérzet, hogy egy tíz százalékot érő bérkiigazítást ne merjen fizetésemelésnek nevezni a hivatalosan bevallott húsz százalékot jócskán meghaladó infláció közepette, az áldozatok képviselői előtt. S ne az uniós források elapadására hivatkozzon egy olyan kormány tagjaként, amely csodaszarvasra és különrepülőgépre, multinacionális cégek támogatására és kormánypropagandára, futballra és stadionokra száz- és százmilliárdokat fecsérel minden évben, akár kinyitja, akár elzárja éppen Brüsszel a pénzcsapot.
Komolyan gondolta vajon, vagy csak bele akart rúgni a megjelentekbe, amikor a szemükre hányta, hogy tanítás után még munkát vállalnak, különórákat adnak, ahelyett, hogy az óráikra készülnének? Koldusnak a szegénységét a szemére hányni, ez azért vérlázító. Azt hiszi, szórakozásból teszik? Kit érdekel, hogy ő maga mennyit dolgozik otthon a hétvégeken (arra sem vagyok kíváncsi, hogy mennyiért). A hetente húsznál több kontaktóra megtartására kényszerített pedagóguson pedig képtelenség számonkérni a személyközpontú, kreatív és differenciált oktatási módszereket, és hogy még képezze is magát, tartson lépést a tudás világában zajló rohamos változásokkal – hogyan? mikor? Nem a tanár érdeke, hanem a diáké – helyesebben az országé –, hogy a kötelező óraszámnak végre ne az alsó, hanem a felső határát foglalják jogszabályba.
Ameddig a tanárok és diákok terhein nem változtatnak – hogy a tanítás-tanulás végre ne legyen teher –, esély sincs a közoktatásban innovációra. Ameddig a bürokratikus irányítás a tantestületek kezét-lábát megköti, nem változik az iskolai légkör. És ameddig a tanári fizetések nem nőnek a jelenlegi kétszeresére, addig az elöregedő pedagógustársadalom hiába vár az utánpótlásra.
Mindezt jól tudják, régóta tudják a tanárok, egyháziak és világiak, fővárosiak és vidékiek. A keserves közös tapasztalat készteti most közös fellépésre az óvatos, egyébként inkább rendpárti és konformista pedagógustársadalmat. Nagy dolog ez a mai, szolidaritásra képtelen, közügyekkel szemben közömbös, a politikai szerepvállalástól irtózó Magyarországon! Tanárok, diákok és szülők együtt, egymást védve és támogatva küzdenek azért, ami egy kormány elsőrendű kötelessége és egy nemzet legfőbb érdeke volna: a korszerű közoktatás nélkülözhetetlen, elemi feltételeiért...
MIÉRT MAGYARORSZÁGON DRÁGUL A LEGJOBBAN A KENYÉR?
QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.01.03.
Az Eurostat szerint 2022 augusztusában a kenyér árának inflációja toronymagasan nálunk volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszerár-infláció. Íme három ábra, ami segít megérteni, miért.
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.01.03.
A világban már egy ideje nem nő tovább az élelmiszerek ára, miközben Magyarországon még mindig száguld az infláció. Az Eurostat adatai szerint 2022 augusztusában a kenyér inflációja toronymagasan Magyarországon volt a legmagasabb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszer-infláció.
A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami a második legrosszabb az EU-ban, Bulgária után. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.
Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Ezek közül emelünk ki ötöt:
- rossz intézményrendszer: a különböző állami és nem állami intézmények nem kommunikálnak jól, és ez az egész ágazat hatékonyságát rontja;
- rossz a fizikai infrastruktúra: nincsenek jól kiépített vízi és vasúti útvonalak a logisztikához;
- rossz a makrogazdasági környezet: a régió országainak többsége például a magyarországinál alacsonyabb élőmunkaterhekkel, kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, mérsékeltebb hatósági díjakkal, stb. tud termelni;
- gyenge az ágazatban lévő humántőke: a jelenlegi mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer nem felel meg a modern piaci igényeknek;
- az élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő vállalatok tömeges megjelenése, a szuper- és hipermarketek térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, és ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.
Jámbor megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor a Qubit megkeresésére elmondta: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.
Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a coviddal és az orosz-ukrán háborúval járó válságok sokkal inkább érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami ez meg is látszik a magyar mezőgazdaság működésén és így az élelmiszerárak emelkedésén...
A Magyar Nemzeti Bank december végén kiadott elemzése szerint az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik oka a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége, ami a második legrosszabb az EU-ban, Bulgária után. Ez arra utal, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor nem működik hatékonyan.
Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezésében számos olyan okot azonosított, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni. Ezek közül emelünk ki ötöt:
- rossz intézményrendszer: a különböző állami és nem állami intézmények nem kommunikálnak jól, és ez az egész ágazat hatékonyságát rontja;
- rossz a fizikai infrastruktúra: nincsenek jól kiépített vízi és vasúti útvonalak a logisztikához;
- rossz a makrogazdasági környezet: a régió országainak többsége például a magyarországinál alacsonyabb élőmunkaterhekkel, kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, mérsékeltebb hatósági díjakkal, stb. tud termelni;
- gyenge az ágazatban lévő humántőke: a jelenlegi mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer nem felel meg a modern piaci igényeknek;
- az élelmiszer-ipari cégek rosszul tudják szervezni a piacaikat az EU-n belül: a 2000-es évek elejétől a multinacionális élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő vállalatok tömeges megjelenése, a szuper- és hipermarketek térhódítása új feltételeket és követelményeket teremtett a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára, és ehhez a szektor nem tudott alkalmazkodni.
Jámbor megállapítása szerint a magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége a rendszerváltás óta folyamatosan romlik, amiben mindig komoly szerepet játszott az aktuális kormányzat agrárgazdaságra vonatkozó, rövid távú szemléletmódja. Jámbor a Qubit megkeresésére elmondta: a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy feldolgozott termékek helyett alapanyagokkal próbál versenyezni. Az élelmiszeripar fejlesztése a rendszerváltás óta elmaradt, de fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot nem lehet alapanyagra építeni, hiszen a versenyképességet éppen a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adná.
Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a coviddal és az orosz-ukrán háborúval járó válságok sokkal inkább érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami ez meg is látszik a magyar mezőgazdaság működésén és így az élelmiszerárak emelkedésén...
GYŐZIKE ÉS A FIDESZ, MINT KÉT TOJÁS
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.03.
Nem szeretnénk a magyar celebvilág mocsarának legaljára süllyedni, de azért az mégiscsak hírértékű jelenség, ahogy egymásra talált Gáspár Győző (“Győzike”) és a Fidesz. Egy pártról sokat elmond, kik lépnek be, kik érzik úgy, hogy ott a helyük, kik tekintik az adott pártot magukhoz és szellemi színvonalukhoz közelállónak. A Fideszről mindent elmond, hogy Győzike otthon érzi magát benne, és magáénak érzi ezt a pártot. Talán nem véletlen, hogy Esterházy Péter például ezt soha nem érezte így.
Nem akarjuk Gáspár Győzt megbántani, de az eddig is világos volt, hogy nem a nagy esze miatt szeretjük, és nem a Magyar Tudományos Akadémia fogja eltemetni (habár a NER-ben nem lehet ezt kijelenteni, itt minden előfordulhat, és az MTA még süllyedhet Győzike színvonalára, ha az MTA elnökének talán nem is választják meg). De ezzel nem mondtunk még semmit, mert az emberek értékét nem a végzettségük, a tudásuk és nem a szellemi képességük adja. “Győzike” azonban ennél több, egy fogalom: az ízléstelenség, a bornírtság és a korlátoltság kifejezése.
Ha valaki azt mondaná, hogy a Fidesz olyan, mint Győzike, az egy sértés kellene legyen. De itt nem hasonlításról, hanem a legteljesebb azonosságról van szó. Győzike és a Fidesz olyan, mint két tojás. Lassan mind a két szó ugyanazt jelöli, miután a Fidesz éppen olyan sötét, ízléstelen, korlátolt és bornírt, mint Győzike. Összenőtt, ami összetartozott, mondhatnánk, amikor Győzike átvette a Fidesz tagsági könyvét. Kicsit azokra emlékeztet, akik hónapokkal az MSZMP megszűnése és teljes lepusztulása előtt léptek be a Pártba, akik szintén a hülyeség szinonimái lettek.
Győzike esetében azonban nem mondhatjuk, hogy rossz ütemérzékkel lépett be a Fideszbe, nem érzékeli, hogy mennyire kínos, mennyire ciki egy ilyen ízléstelen, sötét, korlátolt és bornírt pártba belépni, mert az ő ütemérzéke éppenséggel tökéletes: a Fidesz mostanra süllyedt Győzike színvonalára és lett vele egy. Ezt Győzike kiválóan megértette. Ez az ő pártja, ez az ő szellemi színvonala. Ilyen autentikus és zseniális helyzetfelismerést, időzítést már nagyon régen láttunk, utoljára talán Dalnoki Jenő hosszú indításainál, vagy Varga Zoli fejeseinél a Fradiban.
A Fidesznek, mióta jobboldali párt lett, mindig is benne volt ez a karakterében. Ahogy kiválasztódtak a Fidesz vezetőinek olyan figurák, mint a pacalzabáló Németh Szilárd, az örökösnővel üzletet kötő Kósa Lajos, az első női pojáca Novák Katalin, a professzionálisan hazudozó, dekázó Varga Judit, a krónikus elmebeteg, bajszos házmester Kövér, a kakadu Szijjártó, Rogán Antal, a korrupció mértékegysége, Hoppál Péter, akinél nagyobb hólyag még a Fideszben is kevés van, és sorolhatnánk.
Ezek a figurák mind Győzike irányába vitték, közelítették a pártot, és eljött az idő, amikor létrejött a beteljesedés, a teljes szimbiózis, megérkezett Győzike maga...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.03.
Nem akarjuk Gáspár Győzt megbántani, de az eddig is világos volt, hogy nem a nagy esze miatt szeretjük, és nem a Magyar Tudományos Akadémia fogja eltemetni (habár a NER-ben nem lehet ezt kijelenteni, itt minden előfordulhat, és az MTA még süllyedhet Győzike színvonalára, ha az MTA elnökének talán nem is választják meg). De ezzel nem mondtunk még semmit, mert az emberek értékét nem a végzettségük, a tudásuk és nem a szellemi képességük adja. “Győzike” azonban ennél több, egy fogalom: az ízléstelenség, a bornírtság és a korlátoltság kifejezése.
Ha valaki azt mondaná, hogy a Fidesz olyan, mint Győzike, az egy sértés kellene legyen. De itt nem hasonlításról, hanem a legteljesebb azonosságról van szó. Győzike és a Fidesz olyan, mint két tojás. Lassan mind a két szó ugyanazt jelöli, miután a Fidesz éppen olyan sötét, ízléstelen, korlátolt és bornírt, mint Győzike. Összenőtt, ami összetartozott, mondhatnánk, amikor Győzike átvette a Fidesz tagsági könyvét. Kicsit azokra emlékeztet, akik hónapokkal az MSZMP megszűnése és teljes lepusztulása előtt léptek be a Pártba, akik szintén a hülyeség szinonimái lettek.
Győzike esetében azonban nem mondhatjuk, hogy rossz ütemérzékkel lépett be a Fideszbe, nem érzékeli, hogy mennyire kínos, mennyire ciki egy ilyen ízléstelen, sötét, korlátolt és bornírt pártba belépni, mert az ő ütemérzéke éppenséggel tökéletes: a Fidesz mostanra süllyedt Győzike színvonalára és lett vele egy. Ezt Győzike kiválóan megértette. Ez az ő pártja, ez az ő szellemi színvonala. Ilyen autentikus és zseniális helyzetfelismerést, időzítést már nagyon régen láttunk, utoljára talán Dalnoki Jenő hosszú indításainál, vagy Varga Zoli fejeseinél a Fradiban.
A Fidesznek, mióta jobboldali párt lett, mindig is benne volt ez a karakterében. Ahogy kiválasztódtak a Fidesz vezetőinek olyan figurák, mint a pacalzabáló Németh Szilárd, az örökösnővel üzletet kötő Kósa Lajos, az első női pojáca Novák Katalin, a professzionálisan hazudozó, dekázó Varga Judit, a krónikus elmebeteg, bajszos házmester Kövér, a kakadu Szijjártó, Rogán Antal, a korrupció mértékegysége, Hoppál Péter, akinél nagyobb hólyag még a Fideszben is kevés van, és sorolhatnánk.
Ezek a figurák mind Győzike irányába vitték, közelítették a pártot, és eljött az idő, amikor létrejött a beteljesedés, a teljes szimbiózis, megérkezett Győzike maga...
A PUSZTULÓ, SZEDETT-VEDETT NAGYKÖRÚTON MA MÁR MINDEN ÖTÖDIK ÜZLET ÜRESEN ÁLL
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.01.03.
Mi a fő funkciója a híres budapesti Nagykörútnak ma, 33 évvel a rendszerváltás és 19 évvel az uniós csatlakozásunk után? Hova fejlődött ez a patinás, egykor csillogó boulevard – ezt a két kérdést nem is tudtuk értelmesen megválaszolni, miután oda-vissza végigmentünk a pesti szakaszon, a Boráros tér és a Jászai Mari tér közötti négy kilométeren.
Vagy mégis: a körút fő funkciója minden bizonnyal a villamos, hiszen az mindig tömve van, maga az út azonban egyáltalán nem csábít sétára, szórakozásra vagy egyáltalán bármire...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2023.01.03.
Vagy mégis: a körút fő funkciója minden bizonnyal a villamos, hiszen az mindig tömve van, maga az út azonban egyáltalán nem csábít sétára, szórakozásra vagy egyáltalán bármire...
AZ ÁLLAM 2023-BAN SEM LESZ REST KIFORGATNI MINDANNYIUNK ZSEBÉT - AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATBAN JÁMBOR ANDRÁS KÉPVISELŐVEL BESZÉLGETTÜNK
MÉRCE
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.01.02.
A kormány az utolsó pillanatban, az év vége előtt két nappal hozta nyilvánosságra a korábbiaktól eltérő módon, rendeleti úton módosított költségvetést. Felismerve a növekvő inflációt és kiadásokat, alaposan átírták a tervezetet, gyakorlatilag a korábbi, nyári tervekhez képest egy teljesen új költségvetést hoztak létre.
A Portfolio gyorselemzésére támaszkodva kérdeztük Jámbor András országgyűlési képviselőt, a Költségvetési Bizottság ellenzéki tagját a várható adókról, a 2023-ra tervezett állami költésekről és kiadásokról.
Habár Jámbor elvileg a költségvetéssel foglalkozó csoport tagja, elmondása szerint semmilyen módon nem vonták be és nem osztottak meg vele információkat a tervezetről. Karácsony előtt volt egy bizottsági ülés, ahova Varga Mihály és más fideszes országgyűlési képviselők is hivatalosak voltak, de nem jelentek meg. Így Jámbor a saját értesülései és véleménye alapján tudta csak kommentelni azt, amit hiányosan tudunk a költségvetésről.
Szerző: KŐSZEGHY FERENC
2023.01.02.
A Portfolio gyorselemzésére támaszkodva kérdeztük Jámbor András országgyűlési képviselőt, a Költségvetési Bizottság ellenzéki tagját a várható adókról, a 2023-ra tervezett állami költésekről és kiadásokról.
Habár Jámbor elvileg a költségvetéssel foglalkozó csoport tagja, elmondása szerint semmilyen módon nem vonták be és nem osztottak meg vele információkat a tervezetről. Karácsony előtt volt egy bizottsági ülés, ahova Varga Mihály és más fideszes országgyűlési képviselők is hivatalosak voltak, de nem jelentek meg. Így Jámbor a saját értesülései és véleménye alapján tudta csak kommentelni azt, amit hiányosan tudunk a költségvetésről.
A nagykép azért így is összeáll: sok segítségre 2023-ben sem számíthatnak a megélhetési válság által leginkább sújtott emberek.
A Portfolio szerint a nyári tervekhez képest jelentősen módosult a most elfogadott költségvetés: papíron a kiadási oldal a 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20%-kal), a bevételi pedig 5380 milliárd forinttal (17%-kal) növekedett. Papíron, ugyanis a bevételnövekedés egy része nem új forrásokból (pl. új tőkejövedelem- vagy vagyonadókból) származik. Ehelyett a kormány a megnövekedő kiadások miatti költségvetési hiányt az állami szerveken való spórolással, az eddigi adók hathatósabb beszedésével kívánja részben pótolni. Továbbá jelentős pluszforrást jelent még az állam számára, hogy immár nem 5, hanem 15%-os inflációval számolnak a költségvetésben, beismerve, hogy nem sikerül visszafogni az árnövekedést – „öröm az ürömben”, hogy ez egyben például az áfabevételek növekedését is jelenti...
A Portfolio szerint a nyári tervekhez képest jelentősen módosult a most elfogadott költségvetés: papíron a kiadási oldal a 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20%-kal), a bevételi pedig 5380 milliárd forinttal (17%-kal) növekedett. Papíron, ugyanis a bevételnövekedés egy része nem új forrásokból (pl. új tőkejövedelem- vagy vagyonadókból) származik. Ehelyett a kormány a megnövekedő kiadások miatti költségvetési hiányt az állami szerveken való spórolással, az eddigi adók hathatósabb beszedésével kívánja részben pótolni. Továbbá jelentős pluszforrást jelent még az állam számára, hogy immár nem 5, hanem 15%-os inflációval számolnak a költségvetésben, beismerve, hogy nem sikerül visszafogni az árnövekedést – „öröm az ürömben”, hogy ez egyben például az áfabevételek növekedését is jelenti...
VÉLT ÉS VALÓS HÁBORÚK HATÁROZTÁK MEG AZ ÉV ELEJÉT – ÖSSZEFOGLALÓ 2022-ES CIKKEINKBŐL, 1. RÉSZ
SZABAD EURÓPA
Szerző: VOVESZ TIBOR
2023.01.02.
Az év első negyedét a koronavírus-járvány aktuális hulláma, a választási kampány és Ukrajna orosz megszállása határozta meg. Összefoglaló az áprilisig született legfontosabb 2022-es cikkeinkből a teljesség igénye nélkül.
Furcsa keretet ad az évnek, hogy az első és az utolsó hetekben is a pedagógusok szerepeltek a hírek élén: az oltatlan tanárok sorra kapták a felmondólevelet, páran még a 2021-es szenteste előtt. Január végén a tanárok több tízezres figyelmeztető sztrájkot szerveztek, február végén pedig már az új iskolaérettségi rendszerről cikkeztünk: diszkriminatívnak, kaotikusnak és Alaptörvény-ellenesnek bélyegezte a terveket a Szülői Hang kutatása. A közösség egyik alapítója Szelfi című podcastsorozatunk vendége is volt...
Szerző: VOVESZ TIBOR
2023.01.02.
Furcsa keretet ad az évnek, hogy az első és az utolsó hetekben is a pedagógusok szerepeltek a hírek élén: az oltatlan tanárok sorra kapták a felmondólevelet, páran még a 2021-es szenteste előtt. Január végén a tanárok több tízezres figyelmeztető sztrájkot szerveztek, február végén pedig már az új iskolaérettségi rendszerről cikkeztünk: diszkriminatívnak, kaotikusnak és Alaptörvény-ellenesnek bélyegezte a terveket a Szülői Hang kutatása. A közösség egyik alapítója Szelfi című podcastsorozatunk vendége is volt...
GYŐZIKE MEGKAPTA A FIDESZ-TAGSÁGIJÁT – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.03.
Nagy öröm számára
Gyak. most ő a Fidesz arca. Sírunk.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.03.
Nagy öröm számára
Gyak. most ő a Fidesz arca. Sírunk.
Novák Katalin Benedek pápa gyászmiséjén már ott lesz
A köztársasági elnök nem ment el Szlovákia megalakulásának 30. évfordulójára. Amúgy csütörtök reggel indulnak Semjénnel és feltehetőleg a menetrend szerinti nemkormánygéppel Vatikánvárosba.
A köztársasági elnök nem ment el Szlovákia megalakulásának 30. évfordulójára. Amúgy csütörtök reggel indulnak Semjénnel és feltehetőleg a menetrend szerinti nemkormánygéppel Vatikánvárosba.
Nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvános, mennyit repülnek a honvédség gépeivel az állami vezetők
Varsóba is honvédségi géppel ment Novák, méghozzá a 140 személyes Airbus A319-es típusú géppel.
Varsóba is honvédségi géppel ment Novák, méghozzá a 140 személyes Airbus A319-es típusú géppel.
Honvédségi gépekkel a Föld körül
A Magyar Légierő legizgalmasabb 2022-es útvonalai.
A Magyar Légierő legizgalmasabb 2022-es útvonalai.
Totális káoszba lökte a betegeket és az orvosokat Pintér Sándor
Erőből akar átvinni a kormány valamit, de azt sem tudja, hova akar eljutni.
Erőből akar átvinni a kormány valamit, de azt sem tudja, hova akar eljutni.
Debrecen kapja a legtöbb kormányzati rezsitámogatást
A budapesti kerületek közül Csepel kapja a legtöbbet.
A budapesti kerületek közül Csepel kapja a legtöbbet.
A kanyarban előzhetnek meg minket a horvátok
Noha Orbán Viktor azt hirdette meg még 2021 márciusában, hogy a koronavírus-válság lefutásakor a „kanyarban” fogunk előzni másokat, most úgy néz ki, hogy például a horvátok előbb-utóbb minket érhetnek utol. Számos mutatóban már most is sokkal jobban állnak.
Noha Orbán Viktor azt hirdette meg még 2021 márciusában, hogy a koronavírus-válság lefutásakor a „kanyarban” fogunk előzni másokat, most úgy néz ki, hogy például a horvátok előbb-utóbb minket érhetnek utol. Számos mutatóban már most is sokkal jobban állnak.
Az Orbán-kormány a rezsicsökkentett ár hússzorosát fizette az oroszoknak októberben
A kormány a jövő évi költségvetésben a „rezsicsökkentés fenntartására” szolgáló „rezsivédelmi alap” tervezett keretét 670 milliárdról 2610 milliárdra növelte. A „rezsicsökkentést” tehát a Fidesz-KDNP az adófizetők pénzén „tartja fenn”.
A kormány a jövő évi költségvetésben a „rezsicsökkentés fenntartására” szolgáló „rezsivédelmi alap” tervezett keretét 670 milliárdról 2610 milliárdra növelte. A „rezsicsökkentést” tehát a Fidesz-KDNP az adófizetők pénzén „tartja fenn”.
Az állam 2023-ban sem lesz rest kiforgatni mindannyiunk zsebét
“Lassan 30 éve, de kiváltképp az elmúlt 12 évben következetesen elkerüli a magyar állam a nagytőke megadóztatását, ugyanis az alacsony adókkal kívánják a kormányok az ország gazdasági versenyképességét kialkudni. A mostani különadók is csupán az elmúlt 10 évben ott hagyott nyereség egy részét szedik vissza.”
“Lassan 30 éve, de kiváltképp az elmúlt 12 évben következetesen elkerüli a magyar állam a nagytőke megadóztatását, ugyanis az alacsony adókkal kívánják a kormányok az ország gazdasági versenyképességét kialkudni. A mostani különadók is csupán az elmúlt 10 évben ott hagyott nyereség egy részét szedik vissza.”
Másokon röhögtek Orbán Viktorék, de a rezsilufi kidurranása nagyon fájó lett
Ők így szállnak le a kerékpárról…
Ők így szállnak le a kerékpárról…
Rengeteg pénztől elzárta Magyarországot az EU
Magyarországon kívül csak Lengyelország van hasonló helyzetben – ott a varsói kormány éppen december közepén terjesztette be a parlamentnek azt a törvényt, aminek elfogadása után a reményeik szerint hozzáférhetnek a saját pénzeikhez.
Magyarországon kívül csak Lengyelország van hasonló helyzetben – ott a varsói kormány éppen december közepén terjesztette be a parlamentnek azt a törvényt, aminek elfogadása után a reményeik szerint hozzáférhetnek a saját pénzeikhez.
2022-ben Orbánnak véget ért a szétlopott uniós pénzekre alapozott NER-építkezés
“David Cameron tüzelte fel az angol közvéleményt a Brexitre, s a nemzetközileg gondolkodni képes és azon a színtéren tevékenykedő emberek abban a 800 éves demokráciában el sem mentek szavazni, mondván, annyira hülye nem lehet a társadalom, hogy megszavazza a kilépést az Európai Unióból. És láss csodát! A leadott szavazatok 50,9 százalékával eldöntötték a kérdést, a távozást.”
“David Cameron tüzelte fel az angol közvéleményt a Brexitre, s a nemzetközileg gondolkodni képes és azon a színtéren tevékenykedő emberek abban a 800 éves demokráciában el sem mentek szavazni, mondván, annyira hülye nem lehet a társadalom, hogy megszavazza a kilépést az Európai Unióból. És láss csodát! A leadott szavazatok 50,9 százalékával eldöntötték a kérdést, a távozást.”
Átadóünnepségekből tavaly sem volt hiány
Mi is kivettük a részünket a dokumentálásból…
Mi is kivettük a részünket a dokumentálásból…
A pusztuló, szedett-vedett Nagykörúton ma már minden ötödik üzlet üresen áll
Hova fejlődött ez a patinás, egykor csillogó boulevard – ezt a két kérdést nem is tudtuk értelmesen megválaszolni, miután oda-vissza végigmentünk a pesti szakaszon, a Boráros tér és a Jászai Mari tér közötti négy kilométeren.
Hova fejlődött ez a patinás, egykor csillogó boulevard – ezt a két kérdést nem is tudtuk értelmesen megválaszolni, miután oda-vissza végigmentünk a pesti szakaszon, a Boráros tér és a Jászai Mari tér közötti négy kilométeren.
Katargate: Több EP-képviselő elveszítheti mentelmi jogát
Eva Kaili görög képviselő az első dominó lehetett a sorban.
Eva Kaili görög képviselő az első dominó lehetett a sorban.
ORBÁN VILÁGÁT NEM ZAVARJA A VALÓSÁG
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.01.03.
Rendeleti kormányzás, szárnyaló infláció, egekbe emelkedő kamatok, az uniós támogatások befagyasztása, új adók, a rezsivédelem feladása, üzemanyag- és cukorhiány, súlyosbodó költségvetési és folyó fizetési mérlegdeficit. Többek között ezek jellemezték a tavalyi évet. Valamennyi a rossz (félig-meddig diktatórikus) kormányzás vagy éppen a kormányzás hiányának következménye. És még egy dolog összeköti őket: egyikük sem fért bele Orbán Viktor évösszegző összeállításába. A miniszterelnök világában 2022 másról szólt: a vele parolázó Putyinról és Trumpról, cicasimogatásról, disznóölésről, szakállnövesztésről és persze fociról, katonákról, meg persze a választási győzelemről...
...Egyetlen dologban valóban egyet lehet érteni Orbánnal: ez volt a rendszerváltás óta eltelt idő legnehezebb éve, de nem az ő, a családja, a haverjai és a rezsimjének a haszonélvezői számára. Hanem „az emberek” számára, köztük a bérből és fizetésből élőkkel, a nyugdíjasokkal, az elesettekkel, az elszegényedettekkel. És előttü(n)k áll 2023...
Szerző: NVZS
2023.01.03.
...Egyetlen dologban valóban egyet lehet érteni Orbánnal: ez volt a rendszerváltás óta eltelt idő legnehezebb éve, de nem az ő, a családja, a haverjai és a rezsimjének a haszonélvezői számára. Hanem „az emberek” számára, köztük a bérből és fizetésből élőkkel, a nyugdíjasokkal, az elesettekkel, az elszegényedettekkel. És előttü(n)k áll 2023...
5,3 MILLIÓS A HAVI REZSIJE A KISKUNHALASI JÁRVÁNYKÓRHÁZ EGY ÉVE ÜRES ÉPÜLETEGYÜTTESÉNEK
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.01.02.
2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel.
„Készen áll a betegek fogadására, de egyelőre nem indokolt a halasi járványkórház megnyitása” – 2021. november 19-én mondta ezt Orbán Viktor, miután több cikk is született arról, hogy orvoshiány miatt valójában nem is tudna megnyitni az 5 milliárd forintból épült intézményegyüttes. A kormányfő akkor azt is mondta, „azt a döntést hoztuk, hogy a kiskunhalasi járványkórház egy kiemelt járványkórház lesz, tehát nem a szokásos megyei kórházi igazgatási rendben fogjuk majd kinyitni, ha szükséges. Akkor nyitjuk ki, ha valami nagyobb baj történik, vagy ha valamelyik kórházban feltorlódnak a betegek az ország bármely pontján”...
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2023.01.02.
„Készen áll a betegek fogadására, de egyelőre nem indokolt a halasi járványkórház megnyitása” – 2021. november 19-én mondta ezt Orbán Viktor, miután több cikk is született arról, hogy orvoshiány miatt valójában nem is tudna megnyitni az 5 milliárd forintból épült intézményegyüttes. A kormányfő akkor azt is mondta, „azt a döntést hoztuk, hogy a kiskunhalasi járványkórház egy kiemelt járványkórház lesz, tehát nem a szokásos megyei kórházi igazgatási rendben fogjuk majd kinyitni, ha szükséges. Akkor nyitjuk ki, ha valami nagyobb baj történik, vagy ha valamelyik kórházban feltorlódnak a betegek az ország bármely pontján”...
„EZ A TANÁROK EL CAMINÓJA”
NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2023.01.03.
Elindult hétfőn reggel a miskolci Herman Ottó Gimnázium elől a száznyolcvan kilométeres gyalogos tudásmenet az oktatásért. Nem csak a fővárosiak elégedetlenkednek.
Fázós, nyálkás ködbe burkolózott a miskolci Avasalja, ahol a Tizeshonvéd utcában, a Herman Ottó Gimnázium előtt hétfő reggel fél nyolckor több tucatnyi tanár, szakszervezeti tag, óvodapedagógus, és szimpatizáns gyülekezett, hogy közülük jó néhányan nekivágjanak egy hatnapos, mintegy 180 kilométert felölelő hosszú gyaloglásnak.
Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete egyik alelnöke a helyszínen arról beszélt: „ébren kell tartani” az oktatás helyzetéről szóló vitákat, s tovább szervezni a demonstrációkat, amelyek egyikeként a Tanítanék Mozgalommal és az aktivista noÁr-ral közösen most év elején elindították a „tudásmenetet az oktatásért”. Másik fontos szempont volt, hogy az út során több észak-magyarországi településen is megállnak: az első napot a borsodi Bükkábrányig tervezték, kedden a Heves megyei Kerecsend az úti cél egy egri fórum közbeiktatásával, majd Gyöngyös, Hatvan, Gödöllő, végül a főváros következik, ahol a Kölcsey Ferenc Gimnázium lesz a végállomás. Minden helyszínen igyekeznek találkozni helyi pedagógusokkal, hiszen meggyőződésük, hogy vidéken korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a belügyminiszter decemberben lefestette, azt sugalmazva, mintha csak a fővárosi pedagógusok elégedetlenkednének.
Mind a miskolci „rajt”, mind a budapesti „cél” helyszíne emblematikus. A Herman Ottó Gimnáziumban született meg 2016. január elején az a nyílt levél, amelyben az itteni oktatók egyfajta segélykiáltásként fordultak az oktatásért felelős tárcához, azt kifogásolva, hogy a diákok és a pedagógusok terhei egyre nőnek, fölösleges és értelmetlen adminisztrációval sújtják őket, épp a tanítástól elrabolva az időt. Nem választhatnak szabadon tankönyvet, nem fizetik ki a túlóráikat, a bérük vásárlóértéke folyamatosan romlik...
Szerző: DOROS JUDIT
2023.01.03.
Fázós, nyálkás ködbe burkolózott a miskolci Avasalja, ahol a Tizeshonvéd utcában, a Herman Ottó Gimnázium előtt hétfő reggel fél nyolckor több tucatnyi tanár, szakszervezeti tag, óvodapedagógus, és szimpatizáns gyülekezett, hogy közülük jó néhányan nekivágjanak egy hatnapos, mintegy 180 kilométert felölelő hosszú gyaloglásnak.
Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete egyik alelnöke a helyszínen arról beszélt: „ébren kell tartani” az oktatás helyzetéről szóló vitákat, s tovább szervezni a demonstrációkat, amelyek egyikeként a Tanítanék Mozgalommal és az aktivista noÁr-ral közösen most év elején elindították a „tudásmenetet az oktatásért”. Másik fontos szempont volt, hogy az út során több észak-magyarországi településen is megállnak: az első napot a borsodi Bükkábrányig tervezték, kedden a Heves megyei Kerecsend az úti cél egy egri fórum közbeiktatásával, majd Gyöngyös, Hatvan, Gödöllő, végül a főváros következik, ahol a Kölcsey Ferenc Gimnázium lesz a végállomás. Minden helyszínen igyekeznek találkozni helyi pedagógusokkal, hiszen meggyőződésük, hogy vidéken korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a belügyminiszter decemberben lefestette, azt sugalmazva, mintha csak a fővárosi pedagógusok elégedetlenkednének.
Mind a miskolci „rajt”, mind a budapesti „cél” helyszíne emblematikus. A Herman Ottó Gimnáziumban született meg 2016. január elején az a nyílt levél, amelyben az itteni oktatók egyfajta segélykiáltásként fordultak az oktatásért felelős tárcához, azt kifogásolva, hogy a diákok és a pedagógusok terhei egyre nőnek, fölösleges és értelmetlen adminisztrációval sújtják őket, épp a tanítástól elrabolva az időt. Nem választhatnak szabadon tankönyvet, nem fizetik ki a túlóráikat, a bérük vásárlóértéke folyamatosan romlik...
AZ EURÓPAI ENERGIAVÁLSÁG NEHEZE MÉG EZUTÁN JÖN
TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.03.
- A legrosszabb forgatókönyv szerint az EU 2023-ban 57 milliárd köbméteres gázhiánnyal nézhet szembe.
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.01.03.
- A helyzetet a kínai kereslet és a francia atomenergia-termelés alakulása is nagyban befolyásolhatja.
- Az EU a fogyasztáscsökkentésben, a megújulókban és a közös piaci beavatkozásban bízik, bár sok elemző szkeptikus.
- Az anyagi kiadásokat jelzi, hogy a német kormány 440 milliárd eurót különített el az energiaválság leküzdésére.
Oroszország ukrajnai inváziója előtt gyakran hangoztatott alapvetés volt, hogy az Európai Unió orosz gáztól való függése miatt nem engedheti meg magának a keménykedést Moszkvával, mert a gáz elapadása gazdasági katasztrófával fenyegetne; a másik oldalról viszont az orosz rezsim számára sem lenne reális elzárni a gázcsapot, hiszen ezzel az egyik legfőbb exportpiacától vágná el magát, és így saját gazdaságát döntené romba.
Ebből egyik sem jött be: az EU szigorú (ám a gázkereskedelmet a mai napig nem érintő) szankciókat hozott Oroszországgal szemben a háború miatt; Vlagyimir Putyin orosz elnök (valójában már az ukrajnai invázió előtt) erősen letekerte a gázcsapot; és (egyelőre) egyik fél gazdasága sem omlott össze, noha a helyzet a frontvonal egyik oldalán sem áll valami fényesen...
Oroszország ukrajnai inváziója előtt gyakran hangoztatott alapvetés volt, hogy az Európai Unió orosz gáztól való függése miatt nem engedheti meg magának a keménykedést Moszkvával, mert a gáz elapadása gazdasági katasztrófával fenyegetne; a másik oldalról viszont az orosz rezsim számára sem lenne reális elzárni a gázcsapot, hiszen ezzel az egyik legfőbb exportpiacától vágná el magát, és így saját gazdaságát döntené romba.
Ebből egyik sem jött be: az EU szigorú (ám a gázkereskedelmet a mai napig nem érintő) szankciókat hozott Oroszországgal szemben a háború miatt; Vlagyimir Putyin orosz elnök (valójában már az ukrajnai invázió előtt) erősen letekerte a gázcsapot; és (egyelőre) egyik fél gazdasága sem omlott össze, noha a helyzet a frontvonal egyik oldalán sem áll valami fényesen...
MINKET NEM IGÁZNAK LE A NÉMETEK, DE EU-GYÁMSÁG ALATT A KORMÁNY: SZABÁLYTALAN ÉVVÉGE-ÉRTÉKELŐ
24.HU / GELLER
Szerzők: PL ZSOMBOR, DÉKÁNY LÁSZLÓ
2023.01.01.
Kérdések, amiket a miniszterelnök kormányinfós válaszai felvetnek; Tiborcz István, az író; tanár-balsors és a magyar állam vége: komoly ügyek komolytalanul a Gellerben.
Szerzők: PL ZSOMBOR, DÉKÁNY LÁSZLÓ
2023.01.01.
EGY NEHÉZ ÉV KEZDETE - A 444 REGGELI HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.01.03.
Jó reggelt kívánok! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevele (ez meg a többi). 4 kiemelt cikk a címlapról:
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.01.03.
- 2023-ban a II. hidegháború könnyen III. világháborúvá alakulhat
- Van egy hely, ahova ömlik a külföldi dezinformáció - a kormány pedig a civilekkel együtt küzd ellene
- Van egy hely, ahova ömlik a külföldi dezinformáció - a kormány pedig a civilekkel együtt küzd ellene
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)