Szerzők: KAISER ORSOLYA, HALÁSZ NIKOLETT
2023.12.07.
- A koronavírus-járvány miatti korlátozások negatív hatással voltak a pszichés állapotra. Azoknak azonban, akiknek nincs pénzük magánpszichiáterre, szinte elérhetetlen a segítség. Mindössze 45 gyermekpszichiáter dolgozik az országban, és mintegy 600-700 pszichiáter.
- A sürgősségi ellátásba bekerülők is gyakran kaotikus helyzettel találkoznak. „Inkább kihordom lábon az összeomlást, csak soha többet ne kerüljek zárt osztályra” – foglalta össze riportalanyunk.
- Azoknak a helyzete is kilátástalan, akiknek a családjában mentális betegséggel küzdő ember van. A pszichiátriai otthonokban sincs hely, oda 10-15 év is lehet a várakozási idő.
- A magyar pszichiátria helyzetéről és a társadalom mentális állapotáról szóló sorozatunkban elsőként a rendszer működését vizsgáljuk, valamint azt, hogyan hatnak az ellátás hiányosságai a társadalomra.
„Ketten hangosan kiabáltak, hogy valaki hozzon egy defibrillátort, de sajnos esélytelennek tűnt a helyzet. A pláza dolgozói közben szóltak az embereknek, hogy senki ne fényképezzen a telefonjával” – emlékezett vissza egy szemtanú arra a közelmúltbeli napra, amikor egy jól szituált, idős nő öngyilkos lett a Mammut bevásárlóközpontban. Az elmúlt 13 évben nyolcan vetettek véget életüknek a plázában, egy 36 éves férfi éppen november végén. Szintén novemberben egy 15 éves diák ugrott ki a Veres Pálné Gimnázium harmadik emeletéről, és az iskola belső aulájába zuhant.
Az említettek kiragadott példák ugyan, de tükrözik a tendenciát: egyre többen vannak egyre rosszabbul – a rendszer pedig sokszor hagyja cserben őket. Magyarországon 2020-ban az előző évhez képest 10, Budapesten 30 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma. A szeptemberi Eurostat-adatok szerint egész Európában Dél-Alföldön haltak meg a legtöbben öngyilkosság miatt. Pedig az ilyen esetek megelőzésében kulcsszerepe van a pszichiátriai ellátásnak, ugyanis az öngyilkosságok hátterében 90 százalékában kimutatható olyan zavar, ami eléri a pszichés betegség szintjét.
„Ketten hangosan kiabáltak, hogy valaki hozzon egy defibrillátort, de sajnos esélytelennek tűnt a helyzet. A pláza dolgozói közben szóltak az embereknek, hogy senki ne fényképezzen a telefonjával” – emlékezett vissza egy szemtanú arra a közelmúltbeli napra, amikor egy jól szituált, idős nő öngyilkos lett a Mammut bevásárlóközpontban. Az elmúlt 13 évben nyolcan vetettek véget életüknek a plázában, egy 36 éves férfi éppen november végén. Szintén novemberben egy 15 éves diák ugrott ki a Veres Pálné Gimnázium harmadik emeletéről, és az iskola belső aulájába zuhant.
Az említettek kiragadott példák ugyan, de tükrözik a tendenciát: egyre többen vannak egyre rosszabbul – a rendszer pedig sokszor hagyja cserben őket. Magyarországon 2020-ban az előző évhez képest 10, Budapesten 30 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma. A szeptemberi Eurostat-adatok szerint egész Európában Dél-Alföldön haltak meg a legtöbben öngyilkosság miatt. Pedig az ilyen esetek megelőzésében kulcsszerepe van a pszichiátriai ellátásnak, ugyanis az öngyilkosságok hátterében 90 százalékában kimutatható olyan zavar, ami eléri a pszichés betegség szintjét.
Magyarországon 2018-ban 143 485 embert gondoztak valamilyen pszichiátriai betegség miatt. Több mint 27 ezer embert diagnosztizáltak skizofréniával, négyezernél is többeket kezeltek alkoholfüggőséggel.
A mentális betegségek által okozott halálozás Magyarországon 3,1 százalék volt 2018-ban. Igaz, ez jobb az EU 3,7-es átlagánál. 2016-ban az unióban még így is 165 ezren haltak meg mentális és viselkedési rendellenességek miatt.
A pszichiátriai ellátás állapota közel sem csak a betegeket érinti, ugyanis a problémák kezelése gazdasági szempontból is kifizetődő lenne, és az egész társadalom érdekét szolgálná. Szakemberekkel beszélgettünk arról, milyen állapotban van a magyar pszichiátriai ellátás, és miért kezelik még mindig mostohagyerekként a mentális jóllétet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.