Szerző: SZALAI ANNA
2023.12.16.
A magyarországi fizetések reálértékének emelését nevezte az egyik legfontosabb kormányzati célnak Orbán Viktor miniszterelnök az egyik augusztusi közrádiónak adott interjújában, mondván történelmi lemaradásban vagyunk. De talán nem egyenlő mértékben. A tanárokat, illetve az önkormányzati hivatalokban, szociális ágazatban, egészségügyben dolgozókat most nem említve, úgy tűnik, az államigazgatásban dolgozóknak is különféle kanállal mérnek a közös kondérból.
„A közigazgatás kettészakadt! A felső vezetők bére, juttatásuk mértékének, megállapítása más módszer és más érdekek szerint történik” – háborogtak a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésén a munkavállalói oldal képviselői, az érdekvédők szerint a beosztott munkatársak sokasága küzd megélhetési válsággal.
„A központi közigazgatás alig működik, a kormányzás mindennapos szinten is már nyíltan improvizatív, a közszféra túlnyomó része alulfizetett, miközben akadnak olyan hivatalok és hatóságok, ahol eszement pénzköltés, dorbézolás folyik” – hívta fel a figyelmet a Népszava egyik közszolga olvasója, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) osztogatott fizetésekről írott cikkünk nyomán.
Ahogy abban írtuk: az energiahivatal 6,3 milliárdot költött személyi juttatásokra tavaly, ami a 330 fős létszám mellett havi szinten cirka 1,6 millió forintot jelentett fejenként. A havi illetmény és munkabér mellett ugyanis jutalmak, motivációs és szolgálati elismerés, cafeteria, egészségpénztári hozzájárulás, munkába járást, valamint albérleti költségekre fordítható és egyéb szociális juttatások, illetve további „meghatározott pénzbeni és természetbeni” juttatások illetik meg a dolgozókat.
Ez két szempontból is meglepő: a hivatal a csőd szélén álló közműcégektől beszedett pénzből tartja fenn magát, másrészt szintén a KÉF ülésén a kormányzati oldalról elhangzottak alapján a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a minisztériumoknál és a kormányhivataloknál is reálkereset csökkenés volt 2022-ben, mivel a béremelések mértéke elmaradt az inflációtól.
A kormányzati igazgatási szerveknél 2023-ban végrehajtott béremelés fedezetéül pedig az álláshelyek 10 százalékos csökkentése szolgált.
A fentiek ellenére, ha egy kicsit jobban beletúrunk az állami hivatalok, hatóságok, cégek költségvetési beszámolóiba, rögtön kiderül, hogy akad olyan hely, ahol egészen jól tartják az alkalmazottakat. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-ben – az elérhető utolsó Országgyűlésnek benyújtott beszámolója szerint – a 13,7 milliárdos kiadásából összesen 9,6 milliárdot költött személyi juttatásokra. (Ez a foglalkoztatottakra költött teljes összeg, amelybe a különféle munkavállalói és munkaadói adók és járulékok is beleértendők.) Az akkori 493 fős létszámot véve alapul, ez fejenként átlagosan 1,62 millió havonta. Az ÁSZ honlapján fellelhető adatok szerint az idén 9,358 milliárdot költenének 525 foglalkoztatottra. A nyolc főigazgatóra, igazgatóra és főtitkárra együtt 312 milliót áldoznak – vagyis 3,25 millióba kerülnek fejenként és havonta –, amihez még jár költségtérítés és a béren kívüli juttatás is. De van normatív jutalom, céljuttatás, projektprémium, készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat és jubileumi jutalom is. A diplomás nem vezetőkre jutó juttatás összege 827 ezer, a fizikai dolgozóké ennek cirka a fele. Terveik szerint jövőre 10,9 milliárdra emelkedik a személyi juttatások kiadási tétele, a foglalkoztatottak száma 548 főre nő, felsővezetőből is eggyel több lesz.
A többek között a korhatárkarikák betartását ellenőrző Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásainak csaknem ötödét költötte munkatársaira még 2022-ben: összesen 11,2 milliárdot. Ez az akkori 718 munkatárssal számítva átlag 1,3 millió forintra jön ki havonta. 2023-ra 13,5 milliárdot, 2024-re 14,4 milliárdot terveztek be a személyi juttatás soron. Ebből vélhetőleg kijön az infláció követő béremelés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.