Szerző: KERNER ZSOLT
2023.12.13.
Nagyjából ez volt az elmúlt pár hét legfontosabb kérdése a brüsszeli diplomaták között. Az alany természetesen Orbán Viktor, a most pedig a szokásos év végi „leszámolásra” vonatkozik az Európai Tanács miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján, ahol Orbán ismét vétózni készül.
A miniszterelnök évek óta szinte minden év végi csúcstalálkozón magára irányítja a rivaldafényt azzal, hogy a közös megállapodás felrúgásával fenyeget. Ezek a fenyegetések akkor a legdurvábbak, amikor Magyarország áldása kell egy megegyezéshez, illetve amikor pénzről van szó.
Emlékezhetünk, hogy Orbán még az Európai Unió hétéves költségvetésének vétójával is fenyegetett, amikor arról volt szó, hogy az EU vezetői létrehoznának egy új eszközt, amellyel a jogállami normákat megsértő, valamint az uniós költségvetésre veszélyt jelentő országok számára félretett pénzt be tudják fagyasztani. Akkor a meccset az Európai Unió többi vezetője nyerte. A kondicionalitási (jogállamisági) mechanizmus enyhébb formában ugyan, de megszületett, és Orbán aggodalmának jogosságát jelzi, hogy a többi uniós miniszterelnök már meg is szavazta, hogy Magyarország ellen vessék be először. Hazánk eddig alig kapott pénzt az unió hétéves költségvetéséből, pedig már ott tartunk, hogy félidőben felül kell vizsgálni a költéseket.
Az év végi uniós csúcs két okból lesz az idei év tán legfontosabbja:
- egyrészt a tagállami vezetőknek itt kell kimondaniuk a végső igent az uniós büdzsé félidős felülvizsgálatára. A magas inflációs és kamatkörnyezet miatt az EU kiadásai egyébként is megnőttek, de ennél fontosabb, hogy az unió több pénzt adna a háborúban álló ukrán államnak. Az a keret ugyanis, melyből eddig finanszírozták Ukrajnát, véget ért, Ukrajna viszont az unió támogatása nélkül csak márciusig képes finanszírozni a működését.
- Másrészt Ukrajna mellett a balti államok és Lengyelország is nagyon szeretné, ha az unió ezen a csúcsülésen úgy fejezné ki egységét és támogatását Ukrajna felé, hogy meghívják az EU tagjának.
A magyar kormányfő szempontjából mindkét pont kritikus. Orbán még a nyári uniós csúcson kezdett el azzal kampányolni, hogy a Magyarországnak szánt, de befagyasztott pénzeket az EU elköltötte Ukrajna támogatására.
Hová lett a pénz?
– kérdezte akkor. A válasz persze az volt, hogy a pénz megvan, csak Magyarország három különböző eljárás miatt nem férhet hozzá. Ezekről az eljárásokról részletesen írtunk.
Mivel most a költségvetési felülvizsgálathoz, Ukrajna további támogatásához és az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez is szükség van Magyarország szavazatára, ezt nyilvánvalóan nem fogja ingyen adni a miniszterelnök.
A kérdés viszont, amivel a cikket indítottuk, arra vonatkozik: van-e más is a háttérben?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.