„NEM BIZTOS, HOGY JEGYET VÁLTANA ERRE A VONATRA” – KÍNAI BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON

SZABAD EURÓPA
Szerző: KUCZOGI JAKAB
2023.12.14.

Egy otthoni használatra vásárolt atléta, papírtányérok a gyerek szülinapi zsúrjára, vagy egy színes műanyag labda a hétvégi balatonozáshoz – ezért vagy azért, de lényegében mindenki járt már kínai boltban Magyarországon. Azonban már itt sem csak az olcsó boltok jelentik a kínai gazdasági életet. Kínai hitelből épül a Budapest–Belgrád vasút, és egyre-másra érkeznek a kínai gyárak is az országba. A Szabadonban annak jártunk utána, milyen minőségűek ezek a beruházások, hogyan hatnak a helyben élőkre, és mennyire éri meg az országnak.

Októberben először ült egy asztalhoz Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A találkozóról közzétett videóban a miniszterelnök feltűnően ideges. Míg az orosz elnök magyaráz, addig a magyar kormányfő a papírjait rendezgeti, a tollát birizgálja és vakarózik.

Ezek a képsorok bejárták a világsajtót, de a magyar miniszterelnök nem Vlagyimir Putyin meghívására utazott Pekingbe. A látogatás oka az volt, hogy Hszi Csin-ping, a kínai népköztársaság elnöke az Egy övezet, egy út kezdeményezés tizedik évfordulójára összehívta a projektben részt vevő országokat...

A mostanra 154 országot magában foglaló Egy övezet, egy út kezdeményezés Laosztól kezdve Nigérián át Montenegróig otthagyta Kína a lábnyomát. A tervekben infrastrukturális és kereskedelmi beruházásokat is láthatunk, Peking azonban nem autópályákat vagy gyárakat szeretett volna adományozni – komoly céljai voltak a kezdeményezéssel. Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund kutatója három okot sorolt fel arra, miért kezdődött el a projekt.

„Az egyik cél az volt, hogy a korábban felépült hatalmas kínai ipari túlkapacitásokat hogyan tudja Kína megőrizni anélkül, hogy le kellene építeni őket. A másik cél az volt, hogy hogyan tudja Kína a saját hitelkihelyezési képességét, tehát azt a hatalmas mennyiségű valutát, ami az ország pozitív kereskedelmi mérlege miatt összegyűlt, és a meglévő infrastruktúra-fejlesztési képességet arra használni, hogy globális geopolitikai befolyásra tegyen szert. A harmadik cél pedig az volt, hogy hogyan tudja az így létrejött extra keresletet ahhoz felhasználni, hogy a kínai gazdaság továbbra is stabil növekedési pályán maradjon.”

A magyar selyemút...

...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

Desmond Shum: Kínai rulett