NAGY MÁRTON TOVÁBB HARCOL MATOLCSYVAL, HOGY KI LEGYEN A MONETÁRIS FŐNÖK, ÉS EZZEL MEGINT A KÜLFÖLDIEK JÁRNAK JÓL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.12.15.

Nem tesz jót a magyar gazdaság megítélésének, ha a legfontosabb döntéshozók egymással versengenek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Matolcsy György jegybankelnök egész évben azon viaskodnak, hogy ki is határozza meg a gazdaságnak kívánatos kamatszintet.

Különösebb hírverés nélkül a kormány december 1-től módosította az úgynevezett betéti kamatstopszabályokat. Az intézkedés abba a játszmába illeszkedik, amelynek már több epizódját végignézhettük, lényege pedig röviden így foglalható össze:

- A Magyar Nemzeti Bank az infláció elleni küzdelem jegyében vonzó kamatokat kínál (a csúcson 18 százalék volt az irányadó kamat, de még most is 11,5 százalékon áll).

- Ugyanakkor a kormány, elsősorban a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) azt szeretné, ha a magánszemélyek és a cégek, vagyis a különféle befektetők nem az MNB-nél tartanák a pénzüket, hanem vagy fogyasztanának, vagy beruháznának. Vagy ha már mindenáron félre akarnak tenni, akkor a megtakarításaikkal az államot finanszíroznák. Így a GFM a jegybanknak ellentartva rendre olyan szabályokat alkot, amely a diszkont kincstárjegyek felé terelné a befektetők pénzét.

A legfrissebb ötlet

November 30-án ennek jegyében megjelent egy kormányrendelet, amely módosította a tavalyi úgynevezett betétstoprendeletet, és már másnaptól hatályossá is vált.

Az új kiegészítés alapján a bankok csak limitált betéti kamatot fizethetnek, olyat, ami nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos diszkont kincstárjegy (dkj) aukciós átlaghozamának mértékét. Hogy értsük, hogy mi a tétje a rendeletnek,

az írásunk idején az alapkamat 11,5 százalék, de az utolsó dkj-aukción csak 8,47 százalékos átlaghozam alakult ki.

Aki tehát a rendelet hatálya alá esik, az nagyjából 3 százaléknyi kamattól esik el. Eddig ugyanis a vállalatok odaadhatták egy banknak a pénzüket, a bankok pedig az MNB-nél parkoltathatták a pénzeiket, így a bankok magasabb betéti kamatot tudtak fizetni a céges ügyfeleiknek, mint amilyen hozam az állampapírpiacon kialakult, de ez mostantól tilos.

Nagy Márton és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kezdeményezése azonban ha nem is ezer, de több sebből vérzik...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN