Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.12.09.
A héten váltak nyilvánossá a 2022-es PISA-mérés eredményei, a kormányzat sikerként számolt be arról, hogy a magyar diákok a nemzetközi átlagnak megfelelően teljesítettek. Valóban örülnünk kell?
Én úgy látom, hogy szignifikáns változás nem történt az előző három méréshez képest. Egyébként sem érdemes egyik mérésről a másikra nézni a változásokat, bár azok valóban érdekes pillanatok, amikor lényeges különbségek vannak. Magyarországon is volt ilyen, de akkor is a hosszabb távú tendenciák a fontosak. Ezekből az látszik, hogy 2000 és 2009 között volt egy lassú növekedés, sőt 2009-ben értük el a legjobb eredményeket. Majd 2012-ben és 2016-ban óriási visszaesés volt a magyar tanulók teljesítményében, azóta lényegében ugyanazon a szinten vagyunk. 2018-ban történt némi javulás, de nem annyi, hogy a tendencia statisztikailag változott volna. A legutóbbi mérésen a matek és a szövegértés eredménye kicsit romlott, a természettudomány kicsit javult, de ezek nem óriási értékek, nem változtatják meg a tendenciát; igazából sem jobbak, sem rosszabbak nem lettünk, valójában semmi újdonság nem történt.
Ugyanakkor a magyar diákok úgy teljesítettek az átlagnak megfelelően, hogy maga a nemzetközi átlag csökkent, több nyugat-európai országban is romlottak az eredmények. Ön szerint ennek mi az oka?
Ahogy a nemzetközi szakértők, úgy elsősorban én is a Covid-világjárványt okolom. Nem az egyedüli, de fontos tényező. Viszont az meglepett, hogy nálunk ennek kisebb volt a hatása, mint máshol. Például a nemzetközi átlag matekból 15 ponttal csökkent, nálunk 8 ponttal, a szövegértés összességében 10 ponttal, nálunk csak 3 ponttal, a természettudománynál pedig kifejezetten növekedtünk, 5 ponttal. De, mint mondtam, ezek nem adnak okot a hurráoptimizmusra. Van egy másik tényező is, ez pedig a bevándorló gyerekek aránya és helyzete. Kimutatható, hogy azokban a nyugat-európai országokban, amelyek az utóbbi évek erős menekültmozgalmában leginkább érintettek voltak, csökkentek az eredmények. Ez persze nem a gyerekek bevándorlóstátusza miatt van, sokkal erősebb hatást jelent a szociális helyzetük vagy az, hogy nem az anyanyelvük az adott ország hivatalos nyelve. Ami külön érdekes, hogy Magyarország esetében ez épp fordítva történt. Nálunk a bevándorló gyerekek lényegesen jobban teljesítenek, mint az „őslakos” magyar diákok.
Ez hogyan lehetséges?
Úgy, hogy Magyarországon nem azokról a bevándorlókról van szó, akik az utóbbi években határokon át menekültek. Ők nem maradtak itt, máshova igyekeztek. Nálunk elsősorban a környező országokból áttelepült magyar nemzetiségű családokról beszélhetünk, valamint nagyon sokan jönnek távol-keleti országokból, Kínából, Vietnámból. Utóbbiak a világon mindenhol sokkal jobban teljesítenek mindenki másnál. Tehát Magyarország abban a speciális helyzetben van, hogy a bevándorló gyerekek még fel is húzzák az eredményeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.