Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.12.07.
Részletek a műsorból:
Mit jelez Geert Wilders november 22-i választási győzelme Hollandiában?
Ablonczy Bálint: „Wilders nagyon jó taktikai érzékkel rendelkező politikus, aki megérzett valamit, ami ott van a levegőben – nemcsak Hollandiában, hanem számos más európai országban. Ez a bevándorlás kérdése. Hollandia megtelt: tavaly 400 ezer új bevándorló érkezett, a távozókkal együtt is plusz 200 ezer polgárral kell számolni. Nem kell antantszíjas, darutollas, szélsőjobboldali különítményesnek lenni, hogy rájöjjünk, ez probléma tud lenni. Egyetlen ország – legyen az bármilyen fejlett, bármilyen gazdag, bármilyen tehetős az oktatási, egészségügyi rendszere, lakhatása – sem képes ezzel lépést tartani. Ezt érezte meg Wilders, és ehhez jött a friss gázai háború története. Hollandia minden felmérés szerint – a Szabadságpárt különösen – kifejezetten Izrael-párti. Érezhető volt a megdöbbenés, amikor a palesztinpárti – ám az anticionizmus és az antiszemitizmus határát nagyon sokszor nem apró lépésekkel átlépő – tömegtüntetések megtörténtek. Wilders erre azt kérdezte: »Honnan jönnek, kicsodák ezek az emberek?« Ez egy olyan mondat, ami elég jól leképezi, ahogy nagyon sok, messze nem csak a Szabadságpárt-szavazó holland érzett.”
Mi vár Európára a populista győzelmek után?
Magyari Péter: „Ami ebből a szempontból valóban meghatározó és fontos lehet, az a viszonyulás az EU-hoz mint jogi entitáshoz és mint magától értetődő politikai rendszerhez. Wilders például olyan dolgokat ígért a kampányban, amelyek konkrétan ellentmondanak az EU-s jognak. Nem azt mondta, hogy »én majd szeretném megváltoztatni az EU-s jogot ebben a tekintetben, és ehhez majd szövetségeseket keresek. Például ott van az a szimpatikus magyar miniszterelnök, majd vele átnyomjuk a Tanácsban.« Hanem azt mondja, hogy »nem törődöm azzal, hogy mi az EU-s jog, és megcsinálom«. Bővül azon országok és kormányok köre, amelyek ezt egyre magától értetődőbbnek tekintik – így rohad szét az Európai Unió. Ezt a legpontosabban Orbán Viktor fogalmazta meg a Fidesz 30. kongresszusán, amikor azt mondta, hogy a hajó eresztékei elengednek: úgy esik szét az egész, hogyha a saját szabályaikat sem tartják be. Bár ő az Európai Bizottságra utalt, és arra, hogy nem adják oda a pénzt Magyarországnak.”
Úgy tűnik, uniós pénzekhez jut Magyarország – mennyihez és miből?
Magyari Péter: „Az a pletyka járja, hogy december 13-án az Európai Bizottság azt fogja mondani: a bírósági reformokat illetően Magyarország teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket. Nagyságrendileg 10 milliárd euró lehívhatóvá válik 2027 (valójában 2030) végéig. Összesen 22 milliárd euró kohéziós támogatás ezekre az évekre – ezt szoktuk általában EU-s pénznek nevezni, mert ebből lehet metrót építeni, térkövezni a főteret meg új kazánt venni az általános iskolának. Ez az összeg most teljesen be van fagyasztva. 2021. január elseje óta lehetne ezt szétosztani Magyarországon, és ebből egyenlőre egy eurócentet sem utalnak el nekünk. Képzeljük el, hogy a pénz benne van egy nagy ládában, de a ládában további ládák vannak, mindegyiken van egy lakat, és a kulcsokat különböző feltételek teljesítésével lehet megszerezni. Ebben a nagy ládában van ez a 22 milliárd euró. Ebből, ha a nagy kulcsot megszerezzük, nagyjából 10 milliárd kivehető lesz, a többi pedig különböző ládákban még benne van elrejtve. Miért történhet meg, hogy a 10 milliárdot felszabadítja a Bizottság? Azért, mert májusban a magyar kormány módosított több helyen a magyar igazságszolgáltatási törvényeken, és azóta is ezt-azt ki kell rajta egészíteni, kormányrendeleteket, pénzt hozzátenni. Valójában tehát az történt, hogy a magyar kormány teljesítette azt, amit elé feltétlenül állítottak. Úgy táncoltunk, ahogy ők fütyültek.”
Szerezhetünk-e több pénzt Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak blokkolásával – amire egy kiszivárgott Orbán Viktor-levél utal?
Ablonczy Bálint: „Ez elég okos stratégia a magyar kormány szempontjából. Egyrészt beérnek az európai események. Brüsszel nagyon sajátos pszichológiájú hely, ahol minden egyes ilyen tagállami változásra nagyon tudnak reagálni. Amikor győzött az ellenzék Lengyelországban, a Bizottság ablakai kinyíltak a megkönnyebbült sóhajoktól. Amikor Wilders nyer, akkor meg: »Úristen, egy alapító tagállamban jön a furcsa frizurás populista, mi lesz velünk?« Erre a belső pszichológiára játszik rá a kormány. Meg rájátszik a külső pszichológiára is, mert jönnek már komoly elemzések arról, mi lesz az ukrajnai háborúval, meddig lehet finanszírozni; feszültségek vannak az ukrán vezetésen belül, Ukrajna és az amerikaiak között; fáradtság is érzékelhető. Ebben a kontextusban a magyar kormány szavai teljesen máshogy csengenek, mint akár fél évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke idejött Budapestre, és Macron is fog még Orbánnal találkozni a jövő heti EU-csúcs előtt: puhítani akarják. Ilyenkor kiteszik a fiúk a pisztolyokat az asztalra: mit akarsz, mit kérsz, mit adunk cserébe, hol van a politikai mozgástér… Tusnádon a miniszterelnök el is mondta, hogy ebben a helyzetben kell majd odaállni a zsákkal. Lényegében ez történik: odaállunk a zsákkal, de van a kezünkben egy jó nagy bot. Majd most kiderül, hogy kinél van a nagyobb.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.