GÁBOR GYÖRGY: AZ EMBERISÉG MEGANNYI CIVILIZÁCIÓT KÖSZÖNHET A VALLÁSNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.12.25.

A vallás egyidős az emberrel, az emberi tudat, az emberi gondolkodás része. Szemben minden más élőlénnyel, egyedül az emberi agy képes transzcendálni, térben és időben egyaránt kilépni az „itt és most” világából – vallja Gábor György. A vallásfilozófus szerint az emberiségnek ahhoz van szüksége a vallásra, hogy folyamatosan bizonyos alapkérdésekre kereste, keresi a választ. A vallás, a hit önmagában se nem rossz, se nem jó, de attól a pillanattól kezdve, amikor az elkezd intézményesülni, amikor megjelenek a különböző egyházak, egyházi érdekek, lehet számítani arra, hogy ezt kihasználják, és visszaélnek vele. És ezt teszi a politika is.

Valójában mit tudunk a vallás kialakulásáról, mikor szegődött az ember mellé a vallás, mint olyan?

Ez azért fontos kérdés, mert erre a válaszok nagy általánosságban tévedésen alapulnak. Én nem fogadom el azt az állítást, hogy a vallás a történelem, az emberi fejlődés egy pillanatában jelent meg. Ezt többnyire azzal magyarázzák, hogy amikor az ősember bizonyos, általa értelmezhetetlen, de félelmetesnek tűnő természeti jelenségekre – dörgés, villámlás stb. – próbálta megtalálni a választ, akkor ezek mögött valamilyen túlvilági erőt, vagy erőket gondolt el. Olyanokat, amelyekkel érdemes jóban lenni, hogy elkerülje őt a veszedelem. Ezzel szemben, szerintem a vallás, a vallási tudat az nem az emberi fejlődésnek vagy a történelemnek egy adott pillanatában jött létre, hanem egyidős az emberrel. Egyszerűen azért, mert minden más élőlénnyel szemben, az emberi agy transzcendálni képes. Egyedül az emberi agy képes arra, hogy térben és időben egyaránt, folyton és bármikor kilépjen az „itt és most” világából. Ez az, ami alapvetően szembeállítja az állatvilággal, és ennek köszönhető a tudomány, ugyanis a tudomány szintén transzencendálás. Hiszen a tudós is valami olyan dologhoz akar eljutni, aminek a tárgya ismeretlen. Azért kell felfedezni. Hozzátenném még, hogy egyedül az emberi agy gondolkodik azon, hogy mi volt előtte, és mi lesz utána. Vagyis, hogy mi volt az én életem előtt, ha volt egyáltalán valami velem, és mi lesz az én életem után, ha lesz egyáltalán valami velem. Egyedül az ember tud fantáziálni azon, hogy a halálom után mi fog történni, hová kerülök, ha kerülök bárhová is. Mindezért én az emberi tudat, az emberi gondolkodás részének tekintem a vallási gondolkodást, és nem valamilyen fejlődés révén létrejövő valaminek...

ITT OLVASHATÓ