Szerző: F. SZABÓ KATA
2023.12.11.
Minden második ember fontosnak tartaná, hogy Magyarországot a keresztény értékek mentén irányítsák az ország vezetői, viszont csak 33 százalék gondolja úgy, hogy ez meg is valósul – olvasható a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Abban nincs meglepetés, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak 82 százaléka fontosnak tartaná ezeket az értékeket, ugyanakkor az ellenzékiek 32, és a nem vallásos – vagy legalábbis egyházhoz nem kötődő – válaszolók 38 százaléka is így nyilatkozott. Összességében a válaszadók 59 százaléka szerint nem érvényesülnek ezek az értékek az ország vezetése során, az ellenzéki szavazók 85, a kormánypártiak 22 százaléka gondolkodik így.
A legutóbbi népszámlálás tanulsága szerint a katolikusok száma 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant az országban, a reformátusok 944 ezren vannak, vagyis az arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent 2011 óta, az evangélikusok pedig a korábbi 4 százalék után jelenleg a népesség 3,1 százalékát teszik ki. Emellett a vallásukat firtató kérdésre az emberek 40 százaléka nem válaszolt. Szakértők szerint valójában nem arról van szó, hogy kevesebb lenne a hívő, inkább az „intézményes egyháztagok” száma csökken, amelynek okát az egyházi lét átpolitizálódásában látják.
A Publicus kutatás alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.
A meglepő népszámlálási adatok mögött a megkérdezettek 71 százaléka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben az egyházak átpolitizáltsága áll. A többség (54 százalék) szerint nem befolyásolja a vallásosság, hogy egy közéleti szereplő, művész vagy más ismert ember hogyan boldogul ma Magyarországon, de összesen 25 százalék érzi úgy, könnyebb azoknak az ismert embereknek, akik kereszténynek mondják magukat, 12 százalék szerint viszont ennek ellenkezője igaz.
Az „üldözött keresztények” narratíva viszont a Fidesz-KDNP szavazóinak gondolkodásába se épült be igazán: körükben is csak 15 százalék gondolja, hogy emiatt valaki akadályokba ütközhet a közéletben.
A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével sem: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Ebben a kérdésben szintén a kormánypárti szavazók és templomba járó vallásgyakorlók ítélik meg pozitívabban az egyház szerepét, ők sokkal elégedettebbek a szerepvállalással, mint az ellenzékiek vagy a vallástalanok...
A Publicus kutatás alapján az emberek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban, és erről a kérdésről a kormánypártok szavazóinak háromnegyede is így gondolkodik.
A meglepő népszámlálási adatok mögött a megkérdezettek 71 százaléka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben az egyházak átpolitizáltsága áll. A többség (54 százalék) szerint nem befolyásolja a vallásosság, hogy egy közéleti szereplő, művész vagy más ismert ember hogyan boldogul ma Magyarországon, de összesen 25 százalék érzi úgy, könnyebb azoknak az ismert embereknek, akik kereszténynek mondják magukat, 12 százalék szerint viszont ennek ellenkezője igaz.
Az „üldözött keresztények” narratíva viszont a Fidesz-KDNP szavazóinak gondolkodásába se épült be igazán: körükben is csak 15 százalék gondolja, hogy emiatt valaki akadályokba ütközhet a közéletben.
A többség nem elégedett a keresztény egyházak segítő tevékenységével sem: 38 százalék vélekedik úgy, hogy kellő mértékben kiveszik a részüket a szegények, szociálisan rászorulók, elesettek megsegítéséből. Ebben a kérdésben szintén a kormánypárti szavazók és templomba járó vallásgyakorlók ítélik meg pozitívabban az egyház szerepét, ők sokkal elégedettebbek a szerepvállalással, mint az ellenzékiek vagy a vallástalanok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.