AZ, HOGY PAPÍRON BRUTÁLISAT ZUHANT A LAKOSSÁGI GÁZ ÁRA, JÓT TETT AZ INFLÁCIÓNAK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.09.

Nagy meglepetést ugyan nem keltett, de a gyanút sem igen oszlatta el a Központi Statisztikai Hivatal novemberi inflációs adata. A fogyasztói árak – újabb 2 százalékpontos mérséklődéssel – 7,9 százalékkal nőttek a tavaly novemberihez képest. A mindennapos tapasztalatok alapján, már ez is eléggé „érdekes”, de az már egyesen hihetetlen, hogy az élelmiszerek ára „csak” 7,1 százalékkal emelkedett. Mindez akkor, amikor – egy, a Hírklikken megjelent elemzés – egy olyan komoly problémára hívta fel a figyelmet, amely végül nem csak hazai szakmai vitává terebélyesedett, hanem már külföldi hullámokat is vet.

Nem tartjuk kizártnak, hogy a most megjelent novemberi inflációs adattal kapcsolatban is felmerülnek majd kérdések az alkalmazott módszertant illetően. A kérdések – ahogy a problémára idehaza Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő a Hírklikken megjelent írásában felhívta a figyelmet – a lakossági energiaár változásának kiszámítási módszerét érintik.

Ez az „ügy”

A KSH-ban tavaly változtatták meg a számítás módszertanát, amivel most – október után novemberben is – elképesztő mértékű árcsökkenést mutattak ki a lakossági energiaáraknál. Kétféle árból indul ki a számítás: az átlagfogyasztás alatt támogatott, „rezsicsökkentett”, valamint az átlagfogyasztás felett fiktív piaci áron értékesített villamos energia- és földgáz-árból. A kettő közötti különbség az előbbi esetben – írta utóbb a Népszava – kétszeres, az utóbbinál pedig hétszeres. Az emberek – főként spórolási kényszerből – ugyan kevesebb energiát használnak, s egyre többen kerülnek át a rezsicsökkentett kategóriába, ám a KSH ezt árcsökkentésként számolja el, holott az árak nem mérséklődtek, csak a fogyasztás. Októberben (Mellár eredetileg arra készített számítást) a KSH szerint az energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Nem csoda, hiszen, ha a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal lett kevesebb – állapította meg Mellár.

Novemberi adatok

És akkor lássuk a novemberi inflációs adatokat, amelyek kapcsán nem egyenesednek ki a fenti kérdőjelek. A KSH jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak 7,9 százalékkal haladták meg a 2022. novemberi adatot. A nyugdíjas infláció ennél is alacsonyabb volt (kérdeznék meg a nyugdíjasokat erről – a szerk.), mindösszesen 7,1 százalékra rúgott. Az inflációs nyomást jelző maginfláció ugyanakkor 9,1 százalékra jött ki.

Az átlagos 7,9 százalékos infláción belül vannak érdekességek. Ilyen az, hogy az élelmiszerek az átlagostól elmaradva, „csupán” 7,1 százalékkal drágultak, illetve, hogy a háztartási energia még az októberben mértnél is dinamikusabban, 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gáz 36,2 (!), az elektromos energia pedig 3,5 százalékkal, miközben némileg emelkedett a tűzifa és a palackos gáz ára (0,8, illetve 1,9 százalékkal). Több, mint a negyedével (+ 25,4 százalék) emelkedett a jármű-üzemanyagok ára, s drágultak a szolgáltatások (+12,6 százalék) is.

Ami azt illeti, immár külföldön is felfigyeltek a KSH által mért infláció körül felmerülő kérdőjelekre, sőt, mint kiderült, már ősz óta az Eurostat is foglalkozik a kérdéssel. A Reuters jelentéséből tudhattuk meg, hogy az energiaárakkal kapcsolatos számítási módszertan kapcsán kutakodnak. A brit hírügynökség az uniós statisztikai hivatalra hivatkozva arról számolt be, hogy az egyeztetések a harmonizált infláció számításának keretében zajlanak. A jelentés nem tett említést az idehaza a problémát nyilvánosságra hozó – nem nevesített – közgazdászokról (azaz Mellár Tamásról és a témában később a Népszavának nyilatkozó Katona Tamásról.)...

ITT OLVASHATÓ