AKKUGYÁRAK UTÁN LÍTIUMKUTAK: MAGYARORSZÁG IS BESZÁLLNA A KITERMELÉSI VERSENYBE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.12.11.

Novemberben uniós elvi megállapodás született a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amelynek keretében felpörgetnék a klímacélok megvalósításához szükséges anyagok, köztük a villanyautók akkumulátoraihoz felhasznált lítium kitermelését Európában. Ahogy az akkugyáraknál, a papíron szép célkitűzés itt is felvet környezetvédelmi aggályokat. Olyannyira, hogy egy héttel az egyezség előtt mondott le a portugál kormányfő egy védett kultúrtájat fenyegető lítiumbánya korrupciós ügye miatt. A kérdés Magyarországon is aktuálissá válhat: bár külszíni fejtés itt nem fenyeget, a kormány és a Mol elképzelései szerint a hazai vizekből lehetne kinyerni lítiumot. Ez elvileg zöldebb megoldás, csak kérdés, megoldás-e egyáltalán. Háttér.

„A lítium és a ritkaföldfémek folyamatosan átveszik az olaj és a gáz helyét a gazdaságunk vérkeringésében. A ritkaföldfémek esetén az ötszörösére fog emelkedni az európai kereslet 2030-ig. Ez jól jel, mert azt mutatja, hogy az Európai Zöld Megállapodás jó úton halad. A kevésbé jó hír az, hogy a piacot egyetlen ország uralja. Mindent meg kell tennünk, hogy ne kerüljünk ismét olyan függőségbe, mint az olaj és a gáz esetében” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében.

Természetesen Kínára gondolt – arra a Kínára, amellyel kapcsolatban a spanyol EU-elnökség ősszel kiszivárgott munkadokumentuma megjegyezte: súlyosabb függőségbe taszíthatja Európát az elektromos autókban használt lítium-ion akkumulátorok ellátásában, mint amennyire Oroszországnak voltunk kiszolgáltatva a szénhidrogének piacán. Kína az akkumulátor-értéklánc szinte minden szintjén erős pozíciókkal bír: itt zajlik a fontosabb nyersanyagok feldolgozásának nagy része (bizonyos anyagok esetében a 100%-a), a katódok és anódok termelésének 80-90%-a, az akkumulátorcellák előállításának több mint kétharmada...

ITT OLVASHATÓ