A STATISZTIKA ANNYIT ÉR, AMENNYIRE MEGBÍZNAK BENNE, A KSH PEDIG BIZALOMVESZTÉSBEN VAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.12.07.

„Nem szabad félrevezetni az embereket!” – húzta alá Mellár Tamás azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden valószínűség szerint befolyásolta az inflációs adatot. Így a papíron kimutatott javulást nem a gazdasági eredményekben következett változás eredményezte. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől, országgyűlési képviselőtől megtudtuk, hogy a nagy cégek ma már saját profi statisztikai csapattal dolgoznak, s az alapszámokból kiszámolják, hogy mi is a valós helyzet. A KSH iránti bizalom szintjét ez is mutatja. „Szerintem egyébként kormányzati szinteken is ez a gyakorlat, hiszen a valóságot azért nekik is tudniuk kell – más persze a nép számára propagandacélból használt adat és más az, amivel a kormánynak is dolgoznia kell” – tette hozzá.

Mellár Tamás november végén a Hírklikknek írt cikkében hívta fel a figyelmet arra, hogy egy tavaly végrehajtott módszertani változtatás nélkül októberben az infláció 11-12 százalékos lett volna. „Ha a Központi Statisztikai Hivatal két külön terméknek vette volna a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani a fogyasztói árindexet. Akkor az valahol 11-12 százalék körül lett volna” – írta a Hírklikkben Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökének, jelenleg a Párbeszéd országgyűlési képviselőjének a véleményét utóbb több más kollégája is igazolta, így a Népszavának nyilatkozó Katona Tamás, aki úgyszintén volt KSH-elnök, valamint Róna Péter közgazdász.

Mellár Tamás cikkében a következőképpen vezette le azt, hogyan jutott erre a következtetésre (s mind Katona, mind Róna hasonlóképpen gondolkodott): a gázárak esetében két termékről van szó: egyfelől a piaci áras (bár valójában ez a monopol-helyzetben lévő szolgáltató által diktált ár) termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen, 30 százalékkal csökkent, az utóbbi árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel (1 és 7) súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. És az adott helyzetben ez az érték áll a legközelebb a valósághoz. Azaz, ha a KSH két külön terméknek vette volna a piaci és rezsivédett árazású gázt és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani a fogyasztói árindexet, hanem az valahol 11-12 százalék körül lett volna – jutott a következtetésre Mellár Tamás...

ITT OLVASHATÓ