A MAGYAR SZUVERENITÁSVÉDELMI TERVEZETBEN OTT VAN AZ OROSZ KÜLFÖLDIÜGYNÖK-TÖRVÉNY CSÍRÁJA

LAKMUSZ
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.12.04.

Bár nem szankcionál olyan szigorúan, mint az orosz törvény, a magyar gumiszabály nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkit bármilyen mélységben vizsgáljanak.

November 21-én benyújtotta szuverenitás-védelminek nevezett törvényjavaslatát a Fidesz frakcióvezetője, egy héttel a nyilvánosságra hozatala után már elkezdődött a tervezet parlamenti vitája is.

A kormánypárt „szuverenitás-védelmi terveit” még a törvényjavaslat megjelenése előtt elkezdték a közbeszédben az orosz külföldiügynök-törvényhez hasonlítani, ezért előző cikkünkben igyekeztünk részletesen bemutatni, hogyan működik ez az orosz szabályozás. Azt ígértük, a törvénytervezet pontos szövegének ismeretében azt részletesen összevetjük a bemutatott orosz szabályozással, most ezt tesszük négy szempontból:

- a törvény logikáját,

- az érintettek körét,

- a velük szemben folytatott eljárást,

- és az alkalmazott büntetések mértékét

vizsgáljuk a hatályos orosz külföldiügynök-törvény és a magyar törvénytervezet jelenleg elérhető szövegváltozatának összehasonlításával.

Hasonló cél, különböző logika

Bár a 2017-es, később visszavont civil törvénnyel ellentétben egyértelmű szövegszerű egyezést az orosz és a magyar törvények között nem lehet kimutatni, az orosz külföldiügynök-törvény és a magyar szuverenitás-védelmi törvény szellemiségükben mindenképp hasonlítanak egymásra:

a külföldi támogatásból (is) működő szervezeteket, akik a hazai közéletben valamilyen módon részt vesznek, mindkettő kockázatnak bélyegzi, és különböző mértékben, de bünteti.

Ugyanakkor az ehhez használt eszközök csak részben hasonlítanak, és az orosz törvény illetve a magyar törvénytervezet belső logikája is lényeges különbségeket mutat.

A magyar törvénytervezet 2 pillért tartalmaz:

- egyrészt a választásokon induló jelöltek és az őket indító civil szervezetek külföldi támogatását tiltaná büntetőjogi eszközökkel. (A pártok külföldi támogatása eddig is tilos volt, de a jelöltállító civil szervezetek támogatását eddig nem szabályozta a törvény, a kormány egy kiskaput zár be ezzel.)

- Másrészt egy új intézmény, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) létrehozásáról szól, amely széles körű vizsgálati joggal rendelkezne: a törvénytervezet jelenlegi szövege nyitva hagyja a lehetőséget, hogy lényegében bárkivel szemben vizsgálatot folytasson.

Az orosz törvény viszont egy lista, egy az Oroszország területén működő „külföldi ügynököket” soroló nyilvántartás felállításáról és folyamatos frissítésének szabályairól szól. A listán szereplő, külföldi ügynökként nyilvántartott szervezetek és magánszemélyek jogait pedig sok ponton korlátozza...

ITT OLVASHATÓ