Szerző: SZALAI ANNA
2023.11.17.
Budapest és a Karácsony Gergely főpolgármester követelésére nyújtott be törvénymódosítást az Orbán-kormány a vízdíjak ügyében, ám szó sincs arról, hogy a kabinet meghátrált volna a fővárossal vívott vízdíjháborúban. Sőt: a kabinet bonyolult számítási módszerekkel még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a fővárost, egyúttal szinte teljesen átvenné az irányítást az ágazat pénzügyei felett egy új, az energiaügyi miniszterhez rendelt alap létrehozásával.
Az ügy megértéséhez érdemes felidézni az előzményeket. A Fővárosi Vízművek kitermeli, saját vezetékein eljuttatja, majd kötelezően átadja a vizet az állami közműcégeknek, szolgáltatóknak is, ám ennek valós költségét nem kapja meg, ami milliárdos kiesést jelent az amúgy is nehéz helyzetben lévő Budapestnek. Ezt megelégelte Karácsony Gergely főpolgármester, és októberben levélben tudatta Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel: a Fővárosi Vízművek felmondja az ellátási körébe tartozó – döntően agglomerációs településeken működő – állami víziközmű-cégekkel kötött úgynevezett vízátadási szerződéseit, ha az állam nem téríti meg az ebből származó veszteséget. Budapest hangsúlyozta, hogy a szerződések felbontás véletlenül sem jelenti azt, hogy elzárnák az agglomerációs vízcsapokat, hanem „csak” azt: bíróság elé viszik az ügyet.
Mindezek után az Orbán-kormány – azt kommunikálva, hogy Karácsony Gergely elzárná a vizet az agglomerációs településeken – törvénymódosítást készített, amelyet jövő héten el is fogadhat az Országgyűlés. A módosításról már tegnap tárgyalt a törvényalkotási bizottság, amelynek fideszes elnöke úgy interpretálta a változtatásokat: Karácsony kikényszerítette a nem lakossági vízdíjak emelését.
– A módosítás egy része porhintés, hiszen az energiaügyi miniszternek eddig is volt lehetősége, sőt, kötelessége is lett volna évről-évre felülvizsgálni a vízdíjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) számításai alapján. Ahogy arra is volt lehetősége, hogy a védett lakossági fogyasztókon túl, állapítson meg az előállítás valós költségét fedező külön díjat a gazdasági társaságoknak. Ez most úgy jelenik meg a javaslatban, mintha újdonság lenne – mondta a Népszavának Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
A politikus szerint a módosítás érdemi része arról szól, a kabinet lehetőséget teremtett, hogy üssön még egyet Budapesten, és magához húzza a fejlesztési pénzek szétosztását.
– A törvénymódosítás igazi újítása valójában az állami Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozása – állította Tüttő Kata. Mint mondta, az alapot a törvény betűje szerint arra hozzák létre, hogy fedezetet biztosítson a szükséges víziközmű-fejlesztésekre, illetve ellentételezést nyújtsanak a szolgáltatóknak a fogyasztók által fizetett vízdíjból meg nem térülő indokolt költségeikre.
Az alapot a cégeknél keletkező – indokolt költség feletti – többletbevételből töltenék fel.
Több probléma is van ezzel. Egyrészt a MEKH titkolja a számításokat, amely alapján az indokolt, elszámolható költséget meghatározzák. Az sem nyilvános, hogy milyen tényezők figyelembe vételével állapítja meg a tárca – minden szolgáltatóra külön – a beszedhető vízdíjat. Így a minisztérium akár önköltség alatti vízdíjat is megállapíthat, veszteséges működésre kényszerítve az adott céget. A szintén általa kiszámított többletet pedig adó módjára vonhatja el. Az így beszedett pénz felhasználásáról azután szintén a minisztérium dönt, ismeretlen mechanizmus alapján oszthatja szét a víziközmű társaságok között. Sőt, a javaslat szerint azt is megmondhatja, hogy pontosan milyen beruházásra költhetik el a támogatást, hol cserélhetik ki például a vízcsöveket...
– A módosítás egy része porhintés, hiszen az energiaügyi miniszternek eddig is volt lehetősége, sőt, kötelessége is lett volna évről-évre felülvizsgálni a vízdíjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) számításai alapján. Ahogy arra is volt lehetősége, hogy a védett lakossági fogyasztókon túl, állapítson meg az előállítás valós költségét fedező külön díjat a gazdasági társaságoknak. Ez most úgy jelenik meg a javaslatban, mintha újdonság lenne – mondta a Népszavának Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes.
A politikus szerint a módosítás érdemi része arról szól, a kabinet lehetőséget teremtett, hogy üssön még egyet Budapesten, és magához húzza a fejlesztési pénzek szétosztását.
– A törvénymódosítás igazi újítása valójában az állami Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap létrehozása – állította Tüttő Kata. Mint mondta, az alapot a törvény betűje szerint arra hozzák létre, hogy fedezetet biztosítson a szükséges víziközmű-fejlesztésekre, illetve ellentételezést nyújtsanak a szolgáltatóknak a fogyasztók által fizetett vízdíjból meg nem térülő indokolt költségeikre.
Az alapot a cégeknél keletkező – indokolt költség feletti – többletbevételből töltenék fel.
Több probléma is van ezzel. Egyrészt a MEKH titkolja a számításokat, amely alapján az indokolt, elszámolható költséget meghatározzák. Az sem nyilvános, hogy milyen tényezők figyelembe vételével állapítja meg a tárca – minden szolgáltatóra külön – a beszedhető vízdíjat. Így a minisztérium akár önköltség alatti vízdíjat is megállapíthat, veszteséges működésre kényszerítve az adott céget. A szintén általa kiszámított többletet pedig adó módjára vonhatja el. Az így beszedett pénz felhasználásáról azután szintén a minisztérium dönt, ismeretlen mechanizmus alapján oszthatja szét a víziközmű társaságok között. Sőt, a javaslat szerint azt is megmondhatja, hogy pontosan milyen beruházásra költhetik el a támogatást, hol cserélhetik ki például a vízcsöveket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.