Szerző: SZALAI ANNA
2023.11.07.
Újabb tízezrekkel nő a lakhatási szegénységben élők köre az Orbán-kormány által erőltetett akkumulátor-beruházások nyomán. Tavaly 14 százalékkal – 81 ezer főre nőtt – a Magyarországon dolgozó külföldiek köre, akiknek nagy része a különféle akkumulátor-ellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. Erre utal, hogy 2022 második felében egy kisebb átrendeződés történt: az ukrán alkalmazottak számának növekedése lelassult, miközben néhány unión kívüli országból (Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt. Utóbbiak többsége munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, étkezésüket és lakhatásukat is csoportosan oldják meg. Ám ezeknek a szállásoknak a minősége gyakorta vitatható. (Néhány kiragadott példa a közelmúltból: Mikepércsen egy átlagos családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr északi kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek az el sem készült családi házba.)
„A munkavállalók egy része így lakhatási szempontból is kiszolgáltatott. A vendégmunkás-ellenes közhangulat miatt a külföldiek elszállásolása várhatóan egyre nagyobb mértékben a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol valósul meg, kitéve őket a lakhatási szegénység kockázatának” – hívja fel a figyelmet Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa a Habitat for Humanity Magyarország 2023. évi Lakhatási jelentésének első fejezetében, amelyet kedden mutattak be a Habitat Margit körúton kialakított kreatív központjában.
A kormányzati szakpolitikákról és költségvetési kiadásokról szóló részben a kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az Orbán-kormány olyan erővel húzta be a költségvetési vészféket, hogy lakástámogatásra már az idén is kevesebb jut, mint a rendszerváltozás évében,
jövőre pedig ez is megfeleződik.
A központi költségvetésből 2022-ben 635,3 milliárd forintot költöttek erre a célra, az idén 383 milliárd jut erre, míg jövőre 182 milliárd szerepel ezen a költségvetési soron.
A tavalyi rekordössszeg elsősorban az otthonfelújítási támogatásnak volt köszönhető. A koronavírus utáni gazdasági fellendülés okán indított program két éve alatt 1775 milliárd forint értékű felújítás valósult meg, 770 milliárd forint állami támogatással 380 ezer ingatlanon. A beruházásoknak azonban kevesebb, mint a fele tartalmazott energetikai célokat. Ráadásul éppen azok számára nem volt hozzáférhető, akiket az elszálló energiaárak a legsúlyosabban érintettek. A szegényebb háztartások egyébként nemcsak ezzel, hanem az otthonfelújítási kölcsön lehetőségével, illetve családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) sem élhettek, de még a babaváró hitelt igénylőknek is alig 12 százaléka tartozott a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe.
Jövőre a 2015-ben bevezetett politikai slágerterméket, a csokot is jelentősen visszavágja a kormány. A „városi” csok megszüntetésével még inkább nő a területi szempontú lakhatási szegénység kockázata, hiszen a kevésbé tehetős igénylőket olyan alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező kistelepülések irányába tolja, ahol a közszolgáltatások hozzáférhetősége eleve rosszabb. A városi lakáshoz jutás megfizethetőségi problémáinak megoldásából pedig az állam ezzel párhuzamosan kivonul...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.