Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.11.01.
„Semmilyen döntést még nem hoztam. Én ma nem akarok meghalni. Holnap se. De elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer elvezet oda a betegségem” – jelentette ki Karsai Dániel alkotmányjogász a Ki dönt a halálról? címmel megrendezett vitaesten, ahol egyházi emberekkel az eutanázia kérdéséről vitatkoztak. A jogász korábban beperelte a magyar államot, miután a lassú leépüléssel járó ALS betegséget diagnosztizáltak nála, mert szeretne jogi lehetőséget arra, hogy maga döntsön élete végéről.
Onnan lehet tudni, hogy egyházi keretek között vitatkoztak az eutanáziáról, avagy az önkéntesen választott halálról, hogy a végére már abba az irányba kanyarodott el az eszmecsere, hogy ki is jut a résztvevők közül biztosan a mennybe. A Szólj be a papnak Egyesület, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia (FFJA), a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány közös szervezésében tartott eseményen Hofher József jezsuita atya nem saját magáról, hanem éppen a „kegyes halálon” töprengő Karsai Dánielről jelentette ezt ki. Hogy bár magában nem biztos, de abban igen, hogy Karsai a mennyben folytatja. Mire a moderátor, Meskó Zsolt közbe is vetette, hogy ezt majd odafönt eldöntik.
A jezsuiták által fenntartott Párbeszéd házában azonban a hétfői vitaest nem telt végig ilyen könnyed és kedélyes hangulatban. Torokszorító és ünnepélyes pillanatai egyaránt voltak, mégis legnagyobb érdeme – a létrejöttén túl – az volt, hogy nem lengte körbe a halállal kapcsolatos súlyos szorongás. Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes házigazdaként kiemelte, hogy a rend a kiengesztelődés szolgálatát tekinti egyik fő missziójának, ennek útja a párbeszéd, és reméli, erre nyílik lehetőség majd ezen az alkalmon is.
Ezekhez a szavakhoz csatlakozott Karsai Dániel alkotmányjogász is, aki az elmúlt hetekben azzal hívta fel magára és ügyére a figyelmet, hogy tavaly nyáron diagnosztizált gyógyíthatatlan és lassú leépüléssel járó ALS betegségébe nem törődött bele, hanem pert indított a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy maga dönthessen élete befejezéséről. Mint nyilatkozta, „nem a svájci hegyek között szeretne meghalni” (igaz, jelenleg erre sem volna módja, mert akkor a svájci segédkezőkkel mehetne perre az állam). Karsai Dániel kiemelte, hogy bár az elmúlás körül döbbenetes csend honol a nyilvánosságban, nagyon megtisztelő az a figyelem, amelyet az elmúlt hetekben kapott. Számított rá, hogy foglalkoznak majd ügyével, hiszen tudta, hogy az állóvízbe dobott követ, de ami történt, az felülmúlta elvárásait. Megrendítő volt vallomásának paradoxona, hogy „kevés ilyen fantasztikus dolog történt velem, mint az elmúlt egy hónap”. Az a hónap, ahol élete befejezését felvető kérdése és küzdelme miatt irányult rá figyelem. És nem is akármilyen figyelem! Az alkotmányjogász azt is kiemelte, hogy csak empatikus kommunikációval találkozott, és arra kérte a Párbeszéd házát zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy folytassák ezt így...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.