Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.02.
Min Hszüan Vu a tajvani DoubleThink Lab nevű intézet alapítója és igazgatója. A cég nevét Orwell 1984 című regényéből kölcsönözték (a magyar fordításban „duplagondol”), a szó a valóság meghamisítását segítő mentális folyamatot írja le. Az intézet a Kínai Népköztársaság tevékenységét monitorozza és elemzi a tajvani és a délkelet-ázsiai online térben. Tapasztalataik szerint nagyon hasonlít ez a propaganda arra, amivel az orosz állam bombázta Ukrajnát, az igazi fegyverek bevetése előtt. A Fővárosi Önkormányzat, a Political Capital és a CEU által szervezett Budapest Fórumon találkoztunk az online felületeken TTCAT néven is ismert elemzővel.
– Valóban egy Japánban pusztító tájfun hatására hívta életre a DoubleThink nevű szervezetét, ami a Kínai Népköztársaság online propagandáját kutatja Tajvanon?
– Igen, egy ottani tájfunhoz kapcsolódik az a történet, ami az utolsó adalék volt többünk számára is, hogy felismerjük, mekkora problémával állunk szemben. Az a bizonyos tájfun 2018-ban tombolt, és többek között erősen megrongált egy gyalogos hidat az oszakai repülőtéren. Hirtelen tele lett a sajtó azzal, hogy Kína buszokat küldött a reptéren ragadt állampolgárai kimentésére. Eleve furcsa így visszatekintve egyébként, hogy nagy mentőakcióról szóltak a hírek, holott komoly veszélyben senki sem volt. Mindenesetre a beszámolók lényege az volt, hogy a kínai kormány buszai a tajvani állampolgárokat is megmentik, mert őket is ugyanolyan kínainak tekintik, mint a népköztársaság állampolgárait. A tanulság az volt, hogy a pekingi kormány mennyire felelősségteljes és nagyvonalú.
– Mindez a tajvani sajtóban jelent meg így?
– Igen. Nagy botrány kerekedett, például tévés vitaműsorok szóltak arról, hogy a tajvani kormány miért nem volt képes gondoskodni a saját állampolgárairól. Sokan ezt a tajvani vezetés szégyenének nevezték, de minimum a tokiói tajvani követség szégyenének. Egy héttel később a nagykövetünk öngyilkos lett. Nem hagyott maga után búcsúlevelet, tehát nem lehetünk biztosak abban, hogy e támadások miatt, de a közvélekedés szerint összeroppant attól, hogy ez a botrány tönkretette a karrierjét. Az öngyilkossága után több barátom is nyomozni kezdett, és arra jutottak, hogy első hír az oszakai mentőakcióról a Weibón jelent meg (kínai közösségi oldal, olyasmi mint a Twitter – szerk.), és egy közismert kínai nacionalista influenszer posztolta, aki általában a pekingi kormány narratíváit terjeszti. Elképesztő gyorsan osztották, képek és videók kerültek mellé, ezek megjelentek a kínai tévéhíradókban, és aztán tajvani sajtóban is.
– Nem voltak igazak a hírek?
A japán hatóságok a diplomata öngyilkossága után kiadtak egy közleményt, miszerint egyetlen nagykövetség, így a kínai sem küldött buszokat az oszakai repülőtéren rekedt emberekért. Buszokat kizárólag a japán hatóságok szerveztek. A kínai követség ugyan jelezte, hogy szeretne buszokat küldeni, de a japánok ezt visszautasították, mert a kezükben akarták tartani a logisztikát. Ekkor világossá vált, hogy a híresztelés a kínai buszokról csak arra volt jó, hogy bizalmatlanságot keltsen a kormányunk iránt. További kutatásaink nyomán világossá vált, hogy nem egyedi esetről van szó. Tíz évre visszamenőleg azt találtuk, hogy
ahány hurrikán, földrengés vagy vulkánkitörés történt, bármely pontján is a világnak, a kínai állami média azonnal terjeszteni kezdte, hogy a kínai kormány máris intézkedett a saját, és a tajvani állampolgárok megmentéséért is.
Szóval így merült fel az intézet megalapításának az ötlete 2018-ban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.