OLYAN INFLÁCIÓS VESZÉLY LESELKEDIK MAGYARORSZÁGRA, AMIRŐL A KORMÁNY HALLGAT

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.11.02.

Hónapok óta folyamatosan ereszkedik lefelé az infláció, ebbe azonban jövőre belerondíthatnak az adó- és díjnövelő intézkedések. A kormányzat négy területen is komoly plusz terheket helyez a vállalatok nyakába, méghozzá olyan szektorokban, amelyek a legközelebb állnak a fogyasztói árak alakításához. A legnagyobb, most még felbecsülhetetlen inflációs kockázatot az új hulladékgazdálkodási rendszer tartogatja.

A csúcsot jelentő januári, 25,7 százalékos szinthez képest szeptemberben már csak 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai alapján az év végére 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme, 2024-ben pedig tovább folytatódhat az infláció mérséklődése. Amíg a jegybank legfrissebb prognózisa szerint az idén éves átlagban 18 százalék felett alakulhat az infláció, az MNB jövőre már csak 5 százalékra becsüli a pénzromlás mértékét. Ettől alig tér el a több mint húsz, Magyarországgal foglalkozó hazai és külföldi elemzőház prognózisát összegző elemzői konszenzus, amely a jövő év átlagában

5,3 százalékos inflációt vetít előre.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az idén magától lecsökkent az infláció, olyannyira magas volt a tavalyi bázis: 2022 szeptemberében például 20 százalék. Másfelől 2022-ben a külpiacokról, az energia- és a nyersanyagár-robbanás nyomán óriási inflációs nyomás érkezett a magyar gazdaságba, mely a forintot is megrendítette – kommentált lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ám az idén már külföldről jóval kisebb inflációt importáltunk – mivel a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború által táplált ársokk lecsengett –, és a forint árfolyamát is stabilizálták. Másrészt nemcsak a GDP került csökkenő pályára, hanem a belső kereslet is drasztikusan mérséklődött. Amíg tavaly gyakorlatilag minden vállalkozás bármilyen költségemelkedést simán átháríthatott a fogyasztókra, addig az idén megfogyatkozott az árérvényesítő képességük, vagyis

jóval korlátozottabb a mozgásterük abban, hogy az áremeléseket lenyomják a fogyasztók torkán.

Az infláció nem játék, nem dőlhetünk hátra – figyelmeztetett Virág Barnabás MNB-alelnök a legutóbbi kamatdöntést követő beszédében, utalva arra is, hogy a fő veszélyt a bizonytalanabbra forduló külső körülményekben látják.

Trippon szerint ahhoz, hogy két számjegyű legyen az infláció jövőre is, olyan külföldről begyűrűző sokknak kellene érnie a gazdaságot, mint amilyen például a beszállítói láncok széttöredezése volt a járvány alatt. Ilyen lehetne akár egy kőolajár-robbanás is, a közel-keleti konfliktus kiterjedése nyomán.

Összességében az MNB és az elemzők szerint jövőre az infláció csökkenése lassú ütemben folytatódik, évi 7 százalék feletti szintet inkább csak a külső hatások indokolhatnak.

A drágulás 50 százalékban a kormány felelőssége

Ha megszűnnének a külső okok, akkor a 20 százalékos infláció felére csökkenne, de még akkor is marad 10 százalék, amivel el kellene számolnia a kormánynak – fogalmazott tavaly novemberben Surányi György egykori jegybankelnök...

ITT OLVASHATÓ