Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.11.16.
- A rendszerváltásig stabilan nagyjából évi 200 gyilkosság történt, utána viszont ez a szám felugrott 300-ra. A 90-es évek végétől csökkenni kezdett a gyilkosságok száma, tavaly viszont újra növekedés volt megfigyelhető.
- A Covid idején a tartós összezártság ellenére nem emelkedett az erőszakos bűncselekmények és az emberölések száma.
- Tévhit, hogy a szegénység determinál a bűnözésre. A vagyonosabbak is követnek el bűncselekményeket, ha romlik az életszínvonaluk.
- Egy ideje a világon mindenhol csökken a bűnözés, azonban egyre több az időskorú elkövető.
- Interjú Kó József kriminológussal, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársával.
Meglepte, hogy ennyire erős összefüggés van az infláció alakulása és az emberölések száma között? Miért pont az inflációt vizsgálta?
A kriminológia régóta vizsgálja, hogy milyen tényezők állnak az emberölések mögött. Ezek az elméletek többnyire a konkrét esetekből indulnak ki, az én megközelítésem más volt. Arra voltam kíváncsi, milyen háttértényezők alakítják az emberölések számát társadalmi szinten. Két okból is megleptek az eredmények. Egyrészt a társadalomtudományokban alkalmazott modell, amit én is használtam, általában közepes magyarázóerővel szokott bírni, de ebben az esetben az erre szolgáló mutató értéke jóval magasabb volt, mint általában lenni szokott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy hosszú idősorokkal dolgoztam, mivel az 1960-os évektől kezdve vizsgáltam az emberölések számát 2021-ig bezárólag. Másrészt azt várnánk, hogy a gazdasági tényezők alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények számára hatnak, de nem így van. A modellben az infláció mellett a munkanélküliség és a GDP alakulását is vizsgáltam, de az emberölések számának alakulása az inflációval mutatta a legerősebb kapcsolatot.
Az infláció megjeleníti a többi gazdasági jelenséget is, jó fokmérője annak, hogy az emberek egyre rosszabbul élnek. A megélhetési problémák miatt több feszültség lehet egy kapcsolatban, ami odavezethet, hogy emberölésig fajul egy vita vagy veszekedés. Az emberölések túlnyomó többségét, körülbelül 80 százalékát családon belül vagy ismeretségi körben követik el. A krimikben látott sorozatgyilkosságok gyakorlatilag nem léteznek. Nemcsak Magyarországon nem jellemzők a sorozatos elkövetések, hanem más országokban sem. Még az Egyesült Államokban sem mindennaposak a sorozatgyilkosságok, ahol egyébként gyakoribb az ilyesmi.
A KSH adatai szerint 2019 után megint nőtt az emberölések száma: abban az évben 60 emberölés volt, 2022-ben viszont már 89. Ez már az elmúlt években látott rekordmagas infláció hatását jelzi?
Igen, számomra is úgy tűnik, hogy úgy változik az emberölések száma, ahogyan a modell jósolja. Nehéz a jövőbe látni, a magas infláció a növekedés, az alacsony munkanélküliség viszont a csökkenés irányába hat, de ha az alkoholfogyasztási adatok nem változnak, akkor a következő 1-2 évben arra számíthatunk, hogy valamelyest nőni fog a gyilkosságok száma...
Meglepte, hogy ennyire erős összefüggés van az infláció alakulása és az emberölések száma között? Miért pont az inflációt vizsgálta?
A kriminológia régóta vizsgálja, hogy milyen tényezők állnak az emberölések mögött. Ezek az elméletek többnyire a konkrét esetekből indulnak ki, az én megközelítésem más volt. Arra voltam kíváncsi, milyen háttértényezők alakítják az emberölések számát társadalmi szinten. Két okból is megleptek az eredmények. Egyrészt a társadalomtudományokban alkalmazott modell, amit én is használtam, általában közepes magyarázóerővel szokott bírni, de ebben az esetben az erre szolgáló mutató értéke jóval magasabb volt, mint általában lenni szokott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy hosszú idősorokkal dolgoztam, mivel az 1960-os évektől kezdve vizsgáltam az emberölések számát 2021-ig bezárólag. Másrészt azt várnánk, hogy a gazdasági tényezők alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények számára hatnak, de nem így van. A modellben az infláció mellett a munkanélküliség és a GDP alakulását is vizsgáltam, de az emberölések számának alakulása az inflációval mutatta a legerősebb kapcsolatot.
Az infláció megjeleníti a többi gazdasági jelenséget is, jó fokmérője annak, hogy az emberek egyre rosszabbul élnek. A megélhetési problémák miatt több feszültség lehet egy kapcsolatban, ami odavezethet, hogy emberölésig fajul egy vita vagy veszekedés. Az emberölések túlnyomó többségét, körülbelül 80 százalékát családon belül vagy ismeretségi körben követik el. A krimikben látott sorozatgyilkosságok gyakorlatilag nem léteznek. Nemcsak Magyarországon nem jellemzők a sorozatos elkövetések, hanem más országokban sem. Még az Egyesült Államokban sem mindennaposak a sorozatgyilkosságok, ahol egyébként gyakoribb az ilyesmi.
A KSH adatai szerint 2019 után megint nőtt az emberölések száma: abban az évben 60 emberölés volt, 2022-ben viszont már 89. Ez már az elmúlt években látott rekordmagas infláció hatását jelzi?
Igen, számomra is úgy tűnik, hogy úgy változik az emberölések száma, ahogyan a modell jósolja. Nehéz a jövőbe látni, a magas infláció a növekedés, az alacsony munkanélküliség viszont a csökkenés irányába hat, de ha az alkoholfogyasztási adatok nem változnak, akkor a következő 1-2 évben arra számíthatunk, hogy valamelyest nőni fog a gyilkosságok száma...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.