„NEM MEGIJEDNI KELLETT VOLNA AKKOR” – MEGSZÓLALNAK AZ EGY ÉVE KIRÚGOTT TANÁROK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.11.10.

„Akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi.” Ennyit tudott mondani indoklásként Marosi Beatrix tankerületi vezető a bíróságon arról, miért rúgta ki tavaly az oktatás állapota miatt polgári engedetlenséggel tiltakozó tanárokat. Állása mindegyiküknek nagyon hamar lett, de a hivatásukat elvesztették, és lelkileg megviselte őket, ami történt. Az elbocsátott pedagógusokkal és ügyvédeikkel beszélgettünk – egy évvel később.

Mivel máig nem derült ki, hogy a tavaly szeptember elsejével indult, gördülő jelleggel folytatott tiltakozásban december közepéig részt vevő 2018 fő közül mi alapján választották ki a tankerületek éppen azt a tizenhat tanárt, akit végül elbocsátottak, a lépés legvalószínűbb magyarázata ma is csak az erődemonstráció lehet. A megfélemlítés pedig működik, hiszen – bár akad, aki sokáig élt a polgári engedetlenség eszközével – az ilyen formában történő tiltakozás, amelyhez korában több mint kétszáz iskola csatlakozott, a kirúgások után lényegében megszűnt. Ennek nem csak az az oka, hogy sokan, akik ugyan nincsenek megelégedve a megalázóan alacsony bérekkel, az irreálisan megnőtt terhekkel és a kifizetetlen túlmunkával, hivatástudatból vagy egzisztenciális okokból nem merik kockáztatni az állásukat, de az is, hogy a sztrájktörvény után a polgári engedetlenség eljárását is igyekeztek kiüresíteni azáltal, hogy a tankerületeknél a legkülönfélébb módon elcsalták a meg nem tartott tanórák adminisztrációját. (Magyarul nem érdekelte őket, hány órán nem jutottak oktatáshoz a diákok, lényeg, hogy a dolog úgy legyen lepapírozva, hogy ne kelljen miattuk magyarázkodni. Van, akinek sztrájk jogcímen szerepelt levonás a bérjegyzékében annak ellenére, hogy polgári engedetlenségben vett részt, de olyanok is akadtak, akiknek egyszerűen nem könyvelték el az elmulasztott órákat.) Ma már tehát

polgári engedetlenséggel sem lehet felhívni a hatalom figyelmét a közoktatás problémáira, amelyeket szemmel láthatóan tökéletesen figyelmen kívül hagynak az oktatásirányítás szereplői.

– Döbbenetes, hogy a tárgyaláson elhangzottakból kiderült, a tankerületi vezető egyáltalán nem volt tisztában azzal, hogy milyen célokért álltunk ki és mi volt az oka annak, hogy a véleménynyilvánításnak ezt a formáját választottuk. Vagy nem volt tisztában vele, vagy nem mondhatta el, hogy tisztában van vele. Egyik borzalmasabb feltételezés, mint a másik – kommentálja a múlt heti tárgyaláson egy év várakozás után végre megjelenő Marosi Beatrix szereplését Törley Katalin, aki egyike volt az elsőként kirúgott kölcseys tanároknak. – Azt is egészen különösnek tartom valaki részéről, aki az oktatásirányításban dolgozik, hogy a bíróság előtt tett állítása szerint nem érdeklődik azok iránt a problémák iránt, amelyekkel a fennhatósága alá tartozó munkavállalók küzdenek. Marosi Beatrix ráadásul azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy az általa elbocsátott oktatók közül valakinek kötődése lenne a Tanítanék Mozgalomhoz. Az elmúlt két év történései után ezt állítani több mint meghökkentő – teszi hozzá Törley, aki 2016 óta küzd a Tanítanék Mozgalom keretei közt az oktatás megújításáért...

ITT OLVASHATÓ