MIÉRT VOLT SÁRGA A VENDÉGEK UJJA MÁTYÁS KIRÁLY ESKÜVŐJÉN?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.11.04.

A középkor magyar szempontból nemcsak azért fontos történelmi korszak, mert felöleli Kárpát-medencei tartózkodásunk kezdeti évszázadait, hanem azért is, mert ekkor mentek végbe azok a jelentős kulturális és gazdasági változások, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat társadalmunkban. Nagy kár, hogy a középkor éppen a kilencedikes tananyag része – történelemtanár legyen a talpán, aki egy friss középiskolásnak befogadhatóvá tudja tenni a muhi csatát vagy az ősiség törvényét, és többet képes a fejükbe verni az Aranybulláról annál, hogy ezerkétszázhuszonkettő.

Az is igaz, hogy a középkori történeteket feldolgozó legnépszerűbb populáris művek sem könnyítik meg a történelmi tényekre éhezők helyzetét. A Magyar vándor című kommersz vígjátéktól talán senki nem várta el a tényszerű korábrázolást, de nem nehéz elképzelni, hogy vannak, akik az István, a király című rockopera cselekményét készpénznek veszik, és néha még az álruhába öltöző igazságos Mátyás alakját is úgy kell kiverni a népmeséken felnőtt emberek fejéből.

Ráadásul még a történelmi kánont sokáig alakító korabeli forrásokban is gyakran több a fantázia, mint a tényanyag – Anonymus gesztája vagy a Képes Krónika kétségkívül fontos forrásai a magyar középkornak, de ellentmondásosságuk, az objektív tényeket a legendákkal keverő történeteik miatt irodalmi vagy művészettörténeti szempontból talán értékesebbek. Szerencsére a különböző oklevelek, egyházi iratok és levéltári anyagok segítségével rengeteg részlet felfejthető ebből az időszakból, és történészeink töretlenül dolgoznak azon, hogy ezeket rendszerbe szedjék, és teljesebb képet alkossanak arról, milyen lehetett az élet a középkori Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ