Szerző: Rezeda
2023.11.06.
Sem az utcai harcos főnökének, aki amúgy ebben az ügyben is a háttérben kavarja a szart Izraelhez, és a Hamászt dicsőítő Erdoganhoz egyként dörgölőzve, aminek momentán még nem látjuk a végét, de jó biztosan nem lesz. De nem is ez az érdekes máma nekünk, hanem a Novákban permanensen bugyogó anyaság, hogy nincs a világnak olyan dolga, amihöz ne bírná hozzá fűzni az ő három saját bejáratú közjószágát, akik amúgy régebben az agyára mentek, amikor talán még volt egy-egy őszinte pillanata.
De most már nincsen, ebben megnyugodhatunk. Nos de, a történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy a saját gyerekeiről is akkor volt egészen más véleménnyel, amikor még az irodistaság vagy tanárlét kilátástalanságától rettegett. Ekkor öntötte el az anyai szeretet úgyannyira az ő szívét, hogy közjószágairól ekképp nyilatkozott: „többször éreztem már azt, hogy legszívesebben én is fájdalmat okoznék nekik, amiért úgy felbosszantottak”. Minden anyának lehetnek rossz napjai, csak a normálisabbja ezek után nem merül el a pátosztakonyban.
Abban az időben azonban még nem pucolt seggtörlővel ablakot, mert nem volt Orbán családügyi papnője, ami szerepet viszont mára annyira tökélyre fejlesztett, hogy már az afrikai dzsemboriján is tele volt a töke mindenkinek az előadásával. Ez a stílus egyébként Texasban menő – ott is előadta -, a múlt század ötvenes éveinek Amerikája ideáinak megfelelve, amit a normálisabb részen már ott is elfeledtek, Novák azonban csak most kezd beletanulni, mint nagyon szorgalmas kiskutya abba a bizonyos ugatásba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.