Szerző: PAPP ZSOLT
2023.11.11.
Még mindig háromszorosával múlja felül a magyarországi infláció az eurózóna-országok átlagát, ami súlyos teher a lakosságnak és az országnak. Az októberben 9,9 százalékra lassult éves drágulási ütem értékelésekor ezt is figyelembe kell venni, még ha a kormány öndicsérő beszámolóiban ezt nem is említi. A miniszterelnökkel az élen az egy számjegyű infláció őszi/év végi elérését tűzte ki célul a kormány, s ez most teljesülni látszik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyenesen az infláció lebirkózásának nevezte a csökkenést, és a kormány gazdaságpolitikájának tudta be. Az elemzők ennél jóval árnyaltabban fogalmaznak: leszögezik, hogy teljesen lényegtelen, hogy a friss inflációs adat éppen 10 százalék alatt, vagy pont felette alakult. Ennek politikai szempontból lehet hírértéke, de gazdaságpolitikai szempontból az inflációs cél továbbra is 3 százalék, ennek eléréséhez pedig még évek kellenek. Az év egészében 18 százalék körüli pénzromlás várható, jövőre 5-6 százalékra eshet, a 4 százalékos infláció elérése valamikor 2025-ben lehetséges, addig a meredek drágulás folytatódik.
Az uniós módszertan szerinti harmonizált magyar árindex már „csak” 9,6 százalékot mutat, de még mindig toronymagasan a magyar infláció a bajnok, ugyanis az eurózónában ez csak 2,9 százalékos, vagyis az eltérés háromszoros. A régiós eurózónatag országokban is a mienknél alacsonyabb a pénzromlás üteme, hiszen Szlovákiában az árak 7,8, a friss eurózónatag Horvátországban pedig 6,7 százalékkal nőttek egy év alatt.
A KSH jelentése szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ám ez csak a statisztika sajátos mágiájának a következménye, mert az energia fogyasztói ára októberben sem csökkent egy fillérrel sem. A járműüzemanyagok ára 12 hónap alatt 30,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké pedig 13,2 százalékkal.
Az előző hónaphoz, azaz szeptemberhez mérten az árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek, ilyet legutóbb májusban tapasztalhattunk. Az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent, s valójában ez utóbbinak köszönhető az egyhavi csökkenő árindex – kommentálta az inflációs adatot Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint ezzel együtt az októberi adat belesimul a trendbe. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra, ám novemberben és decemberben lassul a csökkenés üteme, az év végére pedig hét százalékra mérséklődhet az árindex. 2024 elején fontos infláció tényező lesz az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint a béremelések. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását, és a tavaszi hónapokban akár be is fagyhat az inflációs index – mondta Nagy János...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.