MEGFOJTJA A KRITIKUS SAJTÓT, LÉLEGEZTETŐGÉPEN TARTJA A BARÁTI MÉDIÁT A KORMÁNY

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2023.11.09.

A kormánynak kedves médiacégek akár több milliárd forintos bevételhez is jutnak az állami forrásból érkező hirdetésekből. Többek között a Mediaworks, a TV2 Csoport vagy a Mészáros-cégbirodalmához tartozó Publimont is hatalmas segítséget kap ezzel az indirekt támogatással, amivel óriási előnybe kerülnek a kormánnyal kritikus, nagyrészt piaci hirdetésekből élő sajtóhoz képest. Van azonban másik hatása is ennek a rendszernek: ebben a felállásban a kormánypárti sajtó is teljesen kiszolgáltatottá vált. Az elmúlt évek eseményei alapján látszik, ha a Fideszben úgy döntenek, bármelyik lapnál vagy csatornánál elzárhatják a pénzcsapot.

Magyarországon a régióban példátlan módon az állam számít a legnagyobb hirdetőnek a médiapiacon, a hirdetési pénzek elosztása pedig teljesen kettészakítja a hazai sajtót. Mára alig maradt középút az államnak abszolút kiszolgáltatott kiadványok és az állami forráshoz elenyésző vagy semmilyen mértékben sem jutó sajtótermékek között.

Ezeket a hirdetési pénzeket nem piaci (hiteles nézettségi vagy látogatottsági adatok), hanem politikai szempontok alapján osztogatja az állam. Az állami hirdetéseknek elviekben az lenne az alapvető céljuk, hogy a kormány és az állami szféra üzenetei minél több emberhez eljussanak, nálunk azonban a Fideszhez lojális média fenntartására használják ezt az eszközt – az üzeneteket pedig közvetíti maga a sajtó.

A Kocsis Máté által belengetett, a független médiát fenyegető szuverenitásvédelmi törvény még tovább mélyítené ezt a szakadékot, hiszen az állami forrásokkal bőségesen ellátott, szócsőként használt sajtó mellett egy ilyen intézkedés még inkább ellehetetlenítené az állami forrásoktól elzárt, pályázati, piaci bevételekből és olvasói támogatásokból élő médiát. Magyarországon ráadásul iparági tapasztalatok szerint a kereskedelmi hirdetők sem mernek feltétlenül a kritikus sajtóban hirdetni – még úgy sem, hogy ezzel több embert érnének el.

Nehezíti az állami hirdetések útjának követését, hogy nincs átlátható adatbázis arról, hol és mennyit is költ pontosan az állami szféra a médiában. Ezért az állami költésekről az úgynevezett listaáras, azaz a kedvezmények és alkuk nélküli hivatalos tarifák alapján lehet csak tájékozódni.

„Teljesen megszokott a piacon, hogy a hirdető és a médium között a tárgyalások során a listaárhoz képest jóval kisebb összegről születik megállapodás. Magyarországon azonban az állam nem a hirdetési tarifák csökkentésére törekszik, hiszen a saját média eltartása az egyik fő cél. Éppen ezért az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami reklámköltéseknél nincs nagy különbség a listaáras és a valós költés között” – jellemzi az itthoni helyzetet Urbán Ágnes, az állami reklámköltéseket 2006 óta követő Mérték Médiaelemző Műhely kutatója.

Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk ezeknek az állami költéseknek a céljáról, a Kantar Hungary adatbázisából adatokat gyűjtő Mérték 2022-re vonatkozó adatait* használtuk fel. (Ahol nem jelöltük külön, a listaáras összegeket vettük alapul.)...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN