2023. november 30., csütörtök

MAGYAR CSÚCSGAZDAG PÉLDÁJA MUTATJA, HOGYAN FALJA FEL A GAZDASÁGOT A NER

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2023.11.30.


Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.

Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.

A Tiborcz-Jellinek kapcsolat alakulásánál sokkal fontosabb üzenete volt azonban ezeknek a beszélgetéseknek: a történet egyáltalán nem egyedi. Szinte kivétel nélkül mindenki arról beszélt, hogy

a magyar vállalkozói szféra jelentős része mostanra elfogadta, hogy együtt kell élnie a 2010 óta kialakult gazdasági renddel, és vagy próbál radar alatt maradni, vagy betagozódik ebbe.

Utóbbi az esetek jelentős részében azt jelenti, hogy az érintetteknek – vagy önszántukból, vagy némi ráhatásra – együtt kell működniük olyan szereplőkkel, akik köztudottan, vagy sejthetően erős politikai támogatást élveznek.

Az elmesélések szerint Jellinek Dániel története elég szemléletesen mutatja ezt a folyamatot. Ebben a cikkben a milliárdos példáján, és hazai üzletemberek elmesélései alapján mutatjuk be, hogyan látja és éli meg a hazai gazdasági szféra ezt a folyamatot.

A self-made milliárdos

Jellinek Dániel neve ugyan szélesebb körben csak akkor vált ismertté, amikor 2018-19-ben felkerült a hazai gazdaglistákra, az ingatlanszektorban ekkor már legalább másfél évtizede fontos szereplő volt. Még akkor is, ha az ágazat kevésbé látványos részén tevékenykedett: ipari ingatlanokba, raktárakba, alsóbb kategóriás irodaházakba fektetett be.

A vele készült interjúk, és a róla írt portrék is egy self-made milliárdos képét festik le, azaz olyan emberét, aki saját erőből gazdagodott meg. Ez pedig ismerősei elmesélése szerint nagyrészt meg is állja a helyét*.

A sikerek ellenére Jellinek sokáig kerülte a nyilvánosságot. Utólagos visszaemlékezése szerint már a 2000-es évek közepén felkerülhetett volna a gazdaglistákra, ám egyáltalán nem szorgalmazta ezt és nem jelent meg a médiában sem. A politikával sem kereste a kapcsolatot, sőt ismerősei egybehangzó állítása szerint kifejezetten büszke volt arra, hogy egyedül, politikamentesen csinálta meg a szerencséjét.

„Úgy pozicionálta magát, hogy ő az a fiatal, feltörekvő, angolszász típusú üzletember, akinek nem kellett politikai támogatás egy milliárdos birodalom felépítéséhez”.

– fogalmazott egy forrásunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.