MÁGA, A GYÓGYÍTÓ

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.08.

Hétfőn, a parlamentben a momentumos Bedő Dávid állítást fogalmazott a mimagyarok örökös miniszterelnökének (született: Orbán Viktor), miszerint: „Miközben kárpátaljai magyarok esnek el a fronton, ön azzal az emberrel parolázik Kínában, aki felelős a halálukért. Rég nem látott árulás ez”. És láss csodát, őfőméltósága nem azt válaszolta a valóságot a képibe toló embernek, hogy boldogkarácsonyt, vagy a napszaknak megfelelő köszöntéssel sem illette őt, ami szintén szokásában van. Kijelentette, hogy ez a Bedő, ez háborúpárti.

Itt megállunk kicsinyég, mert ugyan azt is megállapíthatnánk, hogy ez a háborúpárti kifejezés már majdnem boldogkarácsonyt, de míg ez utóbbiban van valami idült bambaság, az előző azonban nem tréfadolog. Egy közös pontjuk van, hogy a valóság kizárásával, mintegy burokban szarik az ellenzéki képviselő, és a rá (illetve pártjára és gondolkodásmódjára) szavazó széles néptömegek képibe fröcsögve bele. Reméljük, szemléletes volt a kép, mert annak is szántuk, ennyire futotta piktori képességeinkből, majd még gyakorlunk.

Mindezek ott a parlamentben azonban megterhelőek. Ez az a helyzet, amikor őfőméltósága nagy ritkán befárad, és kénytelen elszenvedni, ahogyan őt egyesével és kórusban szidják, de mindenhol így van ez, ahol nem válogatott a közönség. Majd a parlamentben is az lesz, ha nem remél már semmi pénzt az Uniótól, és az egész nagy gyomrával kilép belőle, víve magával a komplett fölzabált és megemésztett országot is. Megnyílnak a lágerek és átnevelőtáborok, így a most tapasztalt kínos helyzeteknek nyoma sem lesz. Lásd Kim kies világát.

Tudjuk, hogy a kedves vezető a háta közepére nem kívánja az ilyen parlamentes bulit, de a látszatra adni kell, ha nem is annyira. Viszont, mint már utaltunk rá, ha úgy is tűnnék, hogy lepörög őfőméltóságáról, amikor töményen és füldugó nélkül kell hallania hosszan nem egyebet, mint, hogy ő szaralak, az képes megülni a lelket. Ilyen mélybe húzó pörsenések keletkeznek rajta, ami olykor meg is látszik jótevőnk ábrázatán, ami ellenőrizetlen pillanatokban egészen sajátságos formákat bír ölteni. Tehát kellenek a derűs percek.

Ilyeneket pedig ezen a hétfői vérzivataros napon őfőméltósága kedvenc giccshegedőse szolgáltatott (született Mága Zoltán), aki hirtelen és váratlan megjelent a csatatéren, illetve annak egy eldugott kis zugában gazsulálni. Lett is akkora öröm, hogy a fotó (közös) ki is került a Facebookra „Meglepetésvendég” fölirattal, „A mai parlamenti csörte fénypontja: Mága Zoltán” – alcímmel, a főszereplők elhaló tekintetével. A hegedős nagy valószínűséggel nem kérdezett semmit az ülésteremben, sem másutt.

Viszont adódik a kérdés, mi az anyám valagát keresett ott, s főképpen, hogyan jutott oda, amikor már a madár sem járhat arra, Kövér pedellus tudta és jóváhagyása nélkül. Egy parlament az nem a Karmelita erkélye, ahová a kiválasztottak bulizni járhatnak, épp ezért lehet azt tételezni, valami sürgős és halaszthatatlan dolog volt, ami zenészt odavitte. Sürgős támogatás, rapid kitüntetés, vagy a fene sem tudja, mi lehetett a váratlan látogatás célja, hacsak nem az, hogy Orbán elboruló kedvét (és elméjét) kicsit földerítse.

Fényt hozzon bele mintegy. Ezen túl azonban azzal tisztában vagyunk, hogy vannak a kiválasztottak, akik szolgálataikkal kiérdemelték a kedves vezető kegyeit és feléjük irányuló jóságát, de a parlamentbe még egyiket sem láttuk berohangálni, főleg nem ilyen borús napon, amikor több más mellett leárulózzák a futkorászó alak imádatának tárgyát. Más szemszögből azt nem tudjuk, miről folyt a fényképen szereplők közt a disputa, de Mágának biztosan nem azt mondta Orbán bávatag, üveges szemekkel, hogy jónapot.

ITT OLVASHATÓ