Szerzők: NEUBERGER ESZTER, TOTTH BENEDEK
2023.11.14.
Mára ígérte a Fidesz a már korábban belengetett, szuvernitásvédelminek nevezett törvénycsomag benyújtását. Az új szabályozás azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetné, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közel két hónapja, a Fidesz-KDNP esztergomi kihelyezett frakcióülése után, arról beszélt, hogy a törvénycsomag kifejezett célja olyan szervezetek és személyek, “baloldali újságírók”, civil szervezetek (a frakcióvezető szóhasználatával “álcivilek”) és politikusok (“dollárpolitikusok”) “életének megnehezítése” lesz, akik külföldi támogatásból működnek és “politikai hatalomra” törekednek.
A törvénycsomag várható tartalmáról három részletet árult el Kocsis:
- alkotmánymódosítással az alaptörvénybe foglalnák Magyarország szuverenitásának védelmét, mint “minden eszközzel” elérni kívánt célt,
- szigorítanának a választásokon induló, de pártnak nem minősülő civil szervezetekre vonatkozó elszámolási szabályokon,
- és a büntető törvénykönyv módosításával vonnák felelősségre azokat, “akik külföldön dollárért árulják a saját hazájukat”.
Kocsis bejelentése óta a nyilvánosság lényegében a sötétben tapogatózott az törvénycsomag tartalmát illetően. A Fidesz által elhintett kevés információmorzsa alapján azonban több elemzés is született ez idő alatt a kormánypárt tervezett “szuverenitásvédelmi” intézkedéseiről. Jelentős részük (például itt, itt, itt és itt) “orosz mintát” vélt felfedezni a magyar lépések hátterében és az Oroszországban 2012 óta életben lévő “külföldi ügynök törvényhez” kezdte hasonlítani a tervezett magyar intézkedéseket.
Ebben a cikkben első körben bemutatjuk, hogy pontosan mit tartalmaznak a gyakran hivatkozott orosz törvények, és milyen hatással vannak egy független orosz sajtóorgánum működésére. Amint nyilvánosságra kerül a “szuverenitásvédelmi” törvényjavaslat pontos szövege, azt tudjuk majd egy következő elemzésen részletesen összevetni az itt bemutatott orosz szabályozással.
Az előkép: a 2006-os NGO-törvény
Oroszországban már a 2000-es évek közepén hoztak olyan törvényeket, amelyekkel az orosz kormányzat kifejezetten a tőle független nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat) célozta. Ez volt a Kreml reakciója a posztszovjet térségben (Grúziában, Ukrajnában vagy Kirgizisztánban) zajló “színes forradalmakra”, amelyekben fontos szerepet játszottak ilyen szervezetek.
A Vlagyimir Putyin elnök nevéhez fűződő, 2006-os orosz NGO-törvény adminisztratív eszközökkel próbálta megnehezíteni a külföldi vagy külföldi támogatást felhasználó kormányfüggetlen szervezetek munkáját. A törvény szerint:
- meg kell tagadni a nyilvántartásba vételt minden olyan szervezettől, amelynek “céljai és célkitűzései veszélyt jelentenek az Orosz Föderáció szuverenitására, politikai függetlenségére, területi integritására, nemzeti egységére, egyedi jellegére, kulturális örökségére és nemzeti érdekeire”,
- kizártak az alapításra jogosultak köréből minden olyan személyt, akit az állami szervek "nemkívánatosnak" tartottak,
- homályosan megfogalmazott indokokkal tiltották be külföldi civil szervezetek programjait,
- korlátozták a pénzbeli támogatások átutalását,
- a szervezetek extra adminisztratív terheket kaptak a nyakukba: éves jelentést kellett készítenük a tevékenységükről és minden felhasznált anyagi forrásukról.
A törvényt aztán 2009-ben, közvetlenül Barack Obama amerikai elnök oroszországi látogatása előtt, Dimitrij Medvegyev elnöksége idején hirtelen felpuhították: törölték belőle például azt a passzust, amely alapján a nyilvántartásba vételt bármely veszélyesnek ítélt civil szervezettől megtagadhatták. A törvény azonban továbbra is súlyos adminisztratív terheket rótt a nem kormányzati szervezetekre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.