Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.11.22.
„Sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.”
A tegnap este benyújtott „szuverenitásvédelmi” törvénycsomag tervezetében szerepel ez a veretesnek látszó megállapítás, rögtön az elején, előzetes indoklásaként mintegy annak, miért van szükség az Alaptörvény újabb módosítására, új, „szuverenitásvédelmi” hivatal létrehozására, azon szervezetek monitorozására, amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére”, valamint akár három évig terjedő börtönbüntetés belengetésére azok számára, akik választáson civilként indulva külföldről fogadnának el pénzt.
Mielőtt részletesen belemennénk, mi értelme is van a tervezetnek, vizsgáljuk meg előbb az idézetben foglalt alapállítást! Két lehetőség van ugyanis. Az állítás vagy igaz, vagy nem az. Mérhetetlen nagyvonalúságunkban először fogadjuk el igaznak a mondat tartalmát. Hümmögve bólogassunk kicsit, miközben mondogatjuk: igen, országunk szuverenitása sérül és kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, ha a politikai hatalom olyanok kezébe kerül, akik függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.
A nyugodt, egyetértő hümmögést azonban ekkor óhatatlanul éles csattanás szakítja meg: a homlokunkra csapunk. Hiszen akkor baj van. Legalább 2010 óta nagy a baj. Akkor ugyanis olyanok kerültek hatalomra, akik pénzt fogadtak el külföldről.
A Fidesz pártalapítványa kimutathatóan kapott a német CDU pártalapítványától. Nem csupán ösztöndíjprogram keretében: többször milliós összegeket utaltak a németek a Fidesz-alapítványnak.
Kormányra kerülve aztán a német autóipar érdekeit mindig szem előtt is tartotta az Orbán-kormány.
Mielőtt azonban ebből rögtön levezetjük a világot irányító titkos összeesküvések nagy elméletét és alusisakkal a fejünkön kiabálunk a „big pharmáról”, kérdezzük meg: sérült ettől Magyarország szuverenitása?
Nem sérült. Egyrészt a német kapcsolat tudható, nyilvános, sőt látványos volt, annak tudatában hozhattak döntést a választók, kell-e nekik a németektől pénzt felmarkoló Fidesz. Másrészt kormányra kerülve aztán sok ipari kérdésben egy húron pendült ugyan a kormány a németekkel, de a tőlük kapott pénz egyáltalán nem akadályozta meg Orbán Viktort abban, hogy az eszement német „Willkommenskultur” leghangosabb kritikusa legyen 2015-ben.
A valóság tehát némileg bonyolultabb a „külföldről jött pénz=nemzetvesztés”-egyenletnél, ám ettől még természetesen fontos, hogy más országok érdekében dolgozó, általuk kreált vagy időközben megvett fedett ügynökök ne lehessenek hatalmon Magyarországon. Jó lenne például pontosan tudni, húzódik-e személyes érdek vagy lekötelezettség a magyar kormányfő látványos putyinista fordulata mögött – ha ilyesmit kutatna a jövő februártól működő szuverenitásvédelmi hivatal, annak valóban lehetne haszna.
Eszközei mindenesetre elvileg lennének: gyakorlatilag bárkitől bármilyen információt elkérhet a hivatal, ráadásul az elnöknek és az alelnököknek titoktartási kötelezettségük sincs. Még a nemzetbiztonságtól is kérhetnek információt. Csakhogy a minősítettek feloldását azért kérniük kell – nem sokáig jutnának tehát, ha mondjuk valami csoda folytán kutatni kezdenék a diplomácián túlmutató Orbán–Putyin-viszonyt. Még akkor sem jutnának sokra, ha a nemzetbiztonságnak egyébként lenne a témáról érdekes információja – amit persze erősen kétlünk. Azt is, hogy ilyen szándék megfogalmazódik majd az Orbán Viktor által javasolt, hat évre kinevezett majdani elnök fejében. Nem fog, holott az ország szuverenitását alighanem az veszélyezteti legdurvábban, ha fő döntéshozóját valamivel titokban zsarolni tudják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.