Szerző: DANÓ ANNA
2023.11.15.
– Már két és félmillióan töltötték le az elektronikus egészségügyi tér applikációját, az úgynevezett egészségablakot, amelyben szinte valamennyi, az ellátáshoz nélkülözhetetlen adatukat „kézközelben” tarthatják a páciensek – jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán, aki a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízott. Ez az alkalmazás az egyik kulcsa a betegelégedettség remélt javításnak, a felesleges betegutak megszüntetésének.
Ma a betegek alig vagy nagyon nehezen férnek hozzá a szakorvosi szolgáltatásokhoz, és ha valaki kap is időpontot, 3-4 órát tölthet utazással, várakozással.
Az egykori államtitkár egy idősoros elemzés adataira hivatkozva elmondta: az egészségügyi ellátáshoz fűződő kommenteket vizsgálva az derült ki,
hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet. Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja, hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség). Ónodi-Szűcs Zoltán szerint ott, ahol a rendszer már működik, a betegek háromnegyede 30 percnél kevesebbet várakozik, és a szakrendelések kihasználtsága is javult. Ott, ahol pedig már a call-centert is használják időpontfoglalására, az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, míg a szakrendelőkben közvetlenül próbálkozók esetében 65 százalék.
– Egyik pillanatról a másikra 15 ezer szakdolgozó tűnhet el a rendszerből – jelezte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, hogy már most is mennyire kritikus a helyzet, ennyien vannak a nyugdíj előtt állók, miközben már most is 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik.
– Miközben a hazai ellátórendszerben évi 200 ezer műtétet végeznek, további 41.500-an várnak beavatkozásra – fogalmazott előadásában Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. A várakozók száma januárhoz képest kétezerrel nőtt, ( közülük 23.400-an több mint 60 napja vannak a listán.) A számuk még növekedhet is, mert a pandémia miatt elmaradt műtétekből egye többet próbálnak előjegyezni.
A legnagyobb ellátási problémát jelentő csípő- és térd-protézis műtétek esetében még egy évnyi ellátásnak megfelelő beteg várakozik, ők mintegy húsz ezren vannak, és a szolgáltatók az eddig rendelkezésre bocsátott többletkeretből még mintegy 6000 műtétre jutó keretet nem használtak fel.
hogy a páciensek az orvoshiányról, a várólistákról és a várakozási időkről panaszkodtak az interneten a legtöbbet.
Október elejétől 90 szakrendelőbe telepítették azt a rendszert, amely már több csatornán is képes lesz kommunikálni a beteggel. Ebből már 76 helyen nincs akadálya annak, hogy az intézmény használja valamennyi, az új rendszer kínálta technikai lehetőségeket – így például a digitális időpontfoglalást, a beteg sms-ben való értesítését arról, hogy mikor kell megjelennie, a callcenter szolgáltatást. A háziorvos a saját rendszerében láthatja,
hogy hol vannak szabad szakrendelések, hogy az adott helyen melyek a betegfogadás feltételei (milyen vizsgálatok leleteire van szükség)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.