Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.11.12.
Erre egyébként lényegében minden oktatatási szakértő szerint hatalmas szükség is lenne, függetlenül attól, hogy milyen súlyúnak tekinti a tanárhiány problémáját – ami valóban összetett és relatív fogalom. Ahogy azt sem vitatja jóformán senki sem, hogy a mindenféle összehasonlításban – belföldi, európai, nemzetközi, reálértéken vagy váráslóerő-paritáson – a magyar tanárbérek borzasztóan alacsonyak.
Status quo
A státusztörvény minden magyar pedagógust érint fenntartótól függetlenül, de nem ugyanúgy, és a január 1-étől életbe lépő új jogviszonyra is eltérő módon és feltételek mellett állhatnak át – vagy utasíthatják vissza – a tanárok. Az állami iskolák tanárainak szeptember második felében kellett nyilakozniuk a státuszukról, és a közalkalmazotti jogviszonyuk novemberben szűnik meg. Ők már az őszi szünet után nem tértek vissza az osztálytermekbe.
Ebben a helyzetben októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres.
A következőkben kontextusba helyezzük ezeket a számokat és megpróbálunk válaszolni arra a kérdésre, hogy sokan vagy kevesen mondtak fel az iskolákban.
Ehhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért adataiból indulunk ki – ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó adatokat is felhasznált.
Felmondáshullámok
A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanárkezdéskor.
Az is igaz, hogy ez a szám 3 éves időintervallumban nem kiugró: a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor.
Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője*, a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.
Csak szeptemberben valamivel több* mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezt a számot használja érvelésében – ahogy látni fogjuk, csúsztatva – a kormány.
Ismerjük még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is*. Ez az adat már összesen legalább 2471 fő.
Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel – a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben “csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.
Mivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.