EGY BÍRÓSÁGI ÍTÉLET ALAPJÁN MÁR TUDHATÓ, MIKÉNT ZAJLIK AZ EGÉSZSÉGÜGY TITKOS ÁTALAKÍTÁSA

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2023.11.21.

Nem sokkal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése után a kormány rohamtempóban kezdte átalakítani az egészségügyet. A háttérben egy belső használatra szánt munkaanyag áll, amelyet tíz évre titkosítottak. A K-Monitor bírósági úton, közadatra hivatkozva próbálta a Belügyminisztériumtól kiperelni a dokumentumot. Noha a bíróság elutasította a keresetüket, a per során értékes információkat szereztek meg az egészségügy titkos átalakításáról...

...Nemrég a Fővárosi Törvényszéken zajlott az a per, amelyben a K-Monitor közadat igénylésre hivatkozva bírósági úton próbálta megszerezni a Belügyminisztériumtól a szóban forgó tanulmányt, amiről már régóta rebesgetik, hogy az egészségügy jelenleg is zajló átalakításának a sorvezetője. A bíróság október 31-én elutasította a felperes, vagyis a K-Monitor keresetét, így a titkosított tanulmány egyelőre nem kerül nyilvánosságra, bár a szervezet fellebbez a döntés ellen, mivel szerintük a fontos döntéseket csak a társadalom bevonásával lehet meghozni.

Az ítélet ellenére számos olyan információ derült ki a per során, amelyek alátámasztják az eddig csak sejthető tényt, miszerint a BCG által 2020-ban készített tanulmány valóban fontos döntések alapjául szolgált – és szolgál jelenleg is. Azt, hogy mennyire releváns dokumentumról van szó, az ítélet indoklásában maga a bíróság is hangsúlyozza.

A Magyarország egészségügyi ágazatának nagy horderejű, gyökeres változásokat eredményező átalakításának alapjául szolgáló szerződés és a tanulmány jelentős társadalmi érdeklődésre tart számot

– írják, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy

a tanulmány és a szerződés nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot.

A bíróság szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a törvényalkotásban résztvevőket „felesleges behatások érik”, ha nyilvánosságra kerül a dokumentum. Az indoklásban egész pontosan ez szerepel:

A változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését a kritika irányultságával azonos módon, mely adott esetben a tanulmány alapján végzett átalakítási folyamatot hátráltatná, meghiúsíthatná a döntések hatékony végrehajtását, és legvégső esetben ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.

De milyen tanulmányról is van szó, amelyet ennyire féltenek Pintér Sándorék a nyilvánosságtól? A Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég már több ország egészségügyi átalakításában részt vett. 2018-ban a szlovák egészségügyi reformban segédkeztek, de dolgoztak a dán, az izlandi, a holland, a svéd és a német egészségügyön is. A módszertan mindenhol ugyanaz: a BCG egy mindenre kiterjedő, adatokkal alátámasztott elemzést készít az adott ország egészségügyi rendszeréről, majd javaslatokat is tesz az átalakítás konkrét lépéseire. Ezek a javaslatok a kormányok számára persze nem kötelező érvényűek, mégis úgy tűnik, hogy a jogalkotók előszeretettel használják a tanulmányt sorvezetőnek. A szlovák kormány például 2019-ben nem is titkolta, hogy a BCG által készített tanulmány is segített a kórházreform kivitelezésében és egy hosszú távú egészségügyi koncepció kialakításában.

A Belügyminisztérium 2020-ban 780 ezer euró plusz áfáért kötött szerződést a BCG-vel, amely még abban az évben prezentálta is az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatokkal teletűzdelt dokumentumot. Azt nem tudni, pontosan hányan olvasták és kik ismerhetik ezt a tanulmányt. Korábban a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hozzájuk nem jutott el, és ezt a perben tanúként beidézett Kincses Gyula MOK-elnök meg is erősítette a bíróságon.

A perben különleges volt az is, hogy nemcsak Kincses Gyula, hanem Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató is tanúvallomást tett, a bírónő azonban jóváhagyta a Belügyminisztérium ügyvédjének kérelmét, így arra hivatkozva, hogy Jenei Zoltán titkosított adatokról beszélhet a vallomásában, azt csak a nyilvánosság kizárásával tehette meg. Az ítélet indoklása azonban kitér néhány olyan állításra, amelyeket Jenei Zoltán tett a közel egyórás vallomásában:

- Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató ismeri a tanulmány tartalmát.

- A bíróság a szerződés és a tanulmány tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy „a szerződés és a tanulmány címében is megjelenő stratégia a teljes egészségügyi ágazat átalakítására vonatkozó javaslatcsomagként, annak minden szegmensére kiterjedő jelenlegi modelljének átalakítását, az átalakítás teljes módszerét is jelenti, ezzel alapjaiban határozva meg a rendelkezésre álló eszközök jövőbeni hasznosítását, a felhasználás átalakítását is. Ezen átfogó stratégia több fázisos, bonyolult, mely összefüggéseinél fogva egyrészt nem bontható párhuzamos, egyedi eljárásokra, de azok összességére sem, másrészt azok egymással összefüggő, egymásra is épülő elemeket is tartalmaznak az egészségügyi ágazat átalakításával összefüggésben. E tényeket Jenei Zoltán tanúvallomása is alátámasztotta.”

- A bíróság szerint nem zárható ki, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) az egyes döntések megalapozását a már meghozott döntésekkel azonos vagy hasonló, a tanulmány által is megfogalmazott elvek mentén érje el.

- „Ezen célok és elvek, módszerek, javaslatok összességét tartalmazza a kiadni kért tanulmány, amely alapján az áttanulmányozott kormány-előterjesztések tartalmával alátámasztottan folyamatosan központi irányítási feladatok végrehajtása is történik.”

- A bíróság azt is megállapította, hogy „a tanulmány egy koherens egészet alkot, abból nem ragadható ki egy-egy rész, amely a már megvalósult jogszabályalkotás alapjául szolgált, így nem volt jelentősége annak, hogy a felperesi állítással ellentétben a példálózó jelleggel az alperes által felsorolt jogszabályok közül valamely már hatályba lépett, és ekként a Magyar Közlönyben is megjelent.”

- „Az OKFŐ-vezető tanúvallomása is alátámasztotta azt a bíróság által is becsatolt bizonyítékok alapján megállapított tényt, hogy a tanulmány egyes részei egymástól nem elválaszthatók, nem kezelhető egy része sem olyanként, amelyre a továbbiakban az alperesnek a döntései meghozatalához már ne lenne szüksége, mivel azok alapján a döntések már megszülettek.”

- Jenei Zoltán vallotta, hogy jelenleg döntések folyamata zajlik, folyamatosan a tanulmány megállapításait figyelembe véve dolgoznak, több olyan előkészítés van jelenleg is, amely alapul veszi a tanulmányt. Ezek például a háziorvosi rendszer átalakítása, a praxis-közösségek átalakítása, az iskolai védőnők átvétele, a betegirányítás döntési jogosultságainak átszervezése, melyek most vannak folyamatban. Számtalan, a jövőben szükséges és tervezett intézkedés is várható, mint például a bérezési struktúra második fázisa és az egészségügy digitális fejlesztése.

- A bíróság azt is megállapította Jenei Zoltán vallomása alapján, hogy vannak olyan döntések, melyek már megszülettek és a végrehajtásuk is megtörtént, mint például az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény.

- Miközben van olyan terület, ahol a döntések folyamatban vannak, és akad olyan terület is, ahol a döntések megszülettek, de a végrehajtásukra még várni kell...

ITT OLVASHATÓ