Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.11.27.
Igényli-e Európa, hogy Magyarország gondolkodjon a jövőjéről? - kérdeztük Ágh Attilától. A politológus röviden azt felelte: ez abszurditás. Majd hozzátette, Magyarország az EU valamennyi tagállamának egy szélsőséges forma lett, amely valóban termékeny, ha azt nézzük, hogy mindig a szélsőséges esetek mutatják meg a legmélyebb problémákat, amelyekre választ kell találni. Az Unió pedig elkezdett már gondolkodni a jövőjéről – felelte Ágh Attila, akivel korábban már beszéltünk arról, hogy az Európai Unió a fennálló és főleg a magyar miniszterelnök által generált helyzetre válaszul, megpróbálja átstrukturálni magát.
A 27 tagállamot kettéosztanák EU1-re és EU2-re. Azok az államok, amelyek nem akarnak tovább integrálódni, maradnak az EU2-ben. Azok pedig, amelyek már tovább léptek és ezután is fejlődni akarnak, bekerülnek az EU1-be. Itt már bizonyos döntéseket is hozhatnak, mint például az eurózóna tagjai, amelyek képesek dönteni anélkül, hogy a zónán kívüliek beleszólhatnának. Korábban azonban inkább úgy döntöttek, hogy nem ezt az utat választják, hanem egy jóval erősebb integrációs programot hoznak létre. Az Európai Parlamentben elhangzott, rendkívül lehangoló Magyarországról szóló jelentés mellett, az EU vállalta azt az uniószerte működő – a civil szervezetek által készített programot -, amely a magyar helyzettel kapcsolatban rendkívül erős konfrontációhoz vezetett. Nemcsak bírálták Magyarországot a már korábban meglévő jogállamisági feltételek be nem tartásáért, hanem újabb szigorításokat akartak elfogadni. A cél az volt, hogy az EU 27 tagállama együtt lépjen előre és további integrációt akarták előmozdítani a magyaroknak szóló figyelmeztetéssel. Ami viszont rendkívül kiélezi a helyzetet, hiszen az Orbán-rezsim nem hajlandó még a jogállamiság visszafogottabb követelményeit sem teljesíteni – magyarázta a politológus...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.