A NAGY ZSAROLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
20023.10.27.

Akkor hát mára ide is eljutottunk: olyan térségi országok tartanak előrébb nálunk, amelyek a kelet-európai változások idején lényegesen rosszabb helyzetben voltak, mint mi. A lenézett és sokkal mélyebbről induló Lengyelország vagy a szovjeturalom alatti Észtország már rég elénk került, nemcsak a GDP-t tekintve. (Szlovákia is előttünk volt sokáig, amíg a korrupció és a rossz kormányzás tönkre nem tette.) Aztán, hogy a blama még nagyobb legyen, akkoriban emlékezetesen bántó megjegyzések is elhangoztak főként Romániát illetően, aztán lám, mi lett belőle? Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése alapján: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. Vagyis Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte Magyarországot.

Mi már csak öt országot előzünk: Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát. A portfolio.hu közlése szerint az adatok alapján az is újdonság, hogy Portugália, amelynek fejlettségi szintjét az előzetes adatok alapján már-már elértük, újra inkább távolodónak látszik tőlünk. Ugyancsak a portál elemzése szerint: ha az elmúlt időszak trendjeit vetítenénk ki a közeljövőre, akkor a felzárkózási tempó azt mutatja, a magyar gazdaság a lettek és a horvátok esetleges előzése miatt akár aggódni is kezdhet. Már csak három százalékpont a magyar fejlettség előnye a két másik országéhoz képest.

Szégyen ez, nem szégyen? Ez a kérdés így feltéve nyilván rossz, de úgy talán fölvethető, hogy ebben a lemaradásban vajon nincs-e felelőssége annak a kormánynak és kormányfőjének, amelyik tizenhárom éve van hatalmon. Hát, mondhatnánk, de igen, alighanem van, sőt. Míg a magyar kormánypropaganda ma is arról beszél, hogy tíz, húsz vagy harminc év múlva elérjük az ausztriai életszínvonalat (a szám bármikor változhat), Németországból – ugyan más okok miatt, de – hozzánk emigrálnak majd, az a keserves helyzet, hogy Ausztriához nem is közelítünk. A gazdasági okokról nemrégiben Bod Péter Ákos, volt jegybanki elnök beszélt a Szeged Televízió Téma című háttérműsorában: „Románia gazdasága egyre erősödik, Magyarország recesszióban van, az uniós források egyelőre nem érkeznek, és folyamatosan csökken a lakossági fogyasztás. A Kopint-Tárki felmérései alapján azonban nemcsak most rossz a helyzet, úgy látják, még jövőre is nálunk lesz a legmagasabb infláció az Európai Unióban. A szakértők szerint ennek oka az elhibázott gazdaságpolitika. Többek között az is, hogy a kormány maga befolyásolta a természetes gazdasági folyamatokat.” A kutatóintézetek szerint ugyanakkor a román fejlődés egy másik oka, hogy ott a 2010-es évek elejétől kezdve próbálták megfékezni a korrupciót, nálunk akkoriban vált rendszerszerűvé. Békesi László ugyanerről úgy nyilatkozott: „Klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság. Azért a klasszikus jelző, mert ezt két évszázada ismeri a közgazdaság-tudomány, és ez úgy szól, hogy az inflációt egyidejűleg megfékezni, jelentősen csökkenteni és fenntartani egy erőteljes gazdaságot, közgazdaságtani lehetetlenség. Ez az a helyzet, amikor a fagyi visszanyal, és kiderült, hogy egyáltalán nem szabad kidobni a közgazdasági tankönyveket, sőt, azokat meg kell tanulni és alkalmazni, különösen egy kormánynak és annak vezetőjének.”...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE