Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.11.08.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della legutóbbi vendége, aki elmondta, hogy a - most pénteken megjelenő - októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Mindebből következően novemberre 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7-8, a rákövetkező évben 5-6 százalékig süllyedhet a magyar alapkamat a piaci várakozás szerint - vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0-1 százalékos szintnek. A jegybank vesztesége idén 1800-2000 milliárd forint lehet, és jövőre is "jelentősebb" lesz az MNB alelnöke szerint, amit majd a jegybank későbbi nyereségéből fognak rendezni. Hogy ez milyen időtávot jelenthet, azt ma nem lehet megmondani, mindenesetre nem feltétlenül öt éven belül, ahogy az a köztudatban elterjedt, ilyen kikötés nincs. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az európai szabályok szerint a jegybankoknak hosszú távon pozitív saját tőkével kell rendelkezniük. „Az majd a jogászok feladata lesz, hogy eldöntsék, a hosszú táv hány évet jelent – közölte az alelnök.
Virág Barnabás az infláció elszállása miatti jegybanki felelősséget firtató kérdésünkre elmondta, hogy az MNB-nek nem volt olyan döntése az elmúlt, zűrösebb időszakban, amit utólag hibásnak gondolnak, az ominózus tavaly szeptemberi kamatemelési leállást sem tartják annak, holott akkor gyengült 430 forintig a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. A jegybank szerint ennek okát máshol kell keresni, mégpedig az Északi Áramlat felrobbantásában, ezzel együtt a gázárak elszabadulásában. Azokra a napokra úgy emlékszik, hogy „nagyon forró pillanat volt a magyar gazdaságban, valutaválság közeli állapotban voltunk”. Nagy szükség volt arra a döntésre – utalt a 18 százalékos irányadó kamat tavaly októberi bevezetésére. Azt is rögzíti a műsorban az alelnök, hogy nem látnak komolyan vehető indokot a jelenlegi, 3 százalékos inflációs cél emelésére – ezt a kormány, pontosabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szorgalmazza – sőt, a mostani időkben kifejezetten „kockázatokat hordoz” erről értekezni nyilvánosan.
Elhangzott továbbá, hogy az elmúlt időszakban mutatkozó új kockázatok – közülük is kiemelten az izraeli események – egyelőre nem teszik szükségessé a szeptemberi inflációs jelentésben vázolt makropálya átgondolását, de a helyzet eldurvulása azzal fenyeget, hogy az olajárak emelkednek, tehát sok a bizonytalanság. „Az olajár tíz százalékos elmozdulása, amivel 100 dollár fölé kerülne az olaj, már új makrokörnyezetet jelentene” – mondja ezzel kapcsolatban az alelnök. Beszéltünk még az előttünk álló kamatdöntésekről (tartják-e a 75 bázispontos ütemet), a tervezett minimálbér-emelések inflációs hatásáról (okozhatnak-e kellemetlen meglepetést a kkv-k), valamint az euró bevezetésének időzítéséről (10 éven belül reális-e).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.