Szerző: VICSEK FERENC
2023.11.10.
A politikai propaganda hatékonyságát elemző tanulmányok az elmúlt évtizedekben Magyarországon elsősorban azt vizsgálták, hogy miként alakította át a médiarendszert a politika, ehhez az alkotmányos kereteket, azon belül a jogszabályi környezetet, valamint a gazdasági hátteret, annak érdekében, hogy az állami propagandagépezet a lehető leghatásosabban szolgálja a kormánynak a hatalomban maradását.[1] Az így kialakult „nemzeti agymosoda”[2] hatékonyságának mérésére dolgozta ki a Dimenzió Média Alapítvány a Politikai Propaganda Indikátor mérőszámot, amelynek révén tetten érhető lett, hogy a kormányzati propaganda teljes arzenáljának bevetésével milyen mértékben téríthető el egy közösség véleménye ahhoz képest, mint ha a polgárok tárgyilagos, kiegyensúlyozott tájékozódási lehetőségek között alakították volna ki a véleményüket. Viszonylag pontosan sikerült megállapítani, hogy a választók hány százaléka hozott döntést manipulált információk alapján. A DMA kutatása például megállapította, hogy 2022-ben, pár héttel a választás előtt, a baloldaliak/demokraták egyharmada is hitelt adott a politikai propagandagépezet által terjesztett, amúgy többszörösen cáfolt állításnak, miszerint ha Márki-Zay Péter megnyerné a választást, akkor katonákat küldene Ukrajnába. Azt állítja a kutatás, hogy a 2010 után létrehozott tájékoztatási rendszerben a választók perdöntő többsége úgy alakította ki a pártokról a véleményét, hogy alig jutott manipulációtól mentes információkhoz, illetve a hamis hírek cáfolatához. Ami súlyos alkotmánysértés, hiszen az Alaptörvény szerint a manipulációtól mentes információkhoz való hozzáférés joga alapjog.[3] A Politikai Propaganda Indikátor segítségével viszonylag pontosan meg tudjuk mondani, hogy a választók hány százaléka hozott döntést manipulált információk alapján. Nem a megérzéseinkre hagyatkozunk tehát, amikor azt állítjuk: a közös pénzből finanszírozott, de durván egyoldalú kormányzati propaganda túlsúlya (és gátlástalansága) érdemben befolyásolta a választók többségét a választások előtt. A PPI mérési eredményei kétségessé teszik, hogy a 2022-es országgyűlési képviselő-választás törvényes és tisztességes lett volna Magyarországon.
A gátlástalanság nem egy odavetett szó, hanem kommunikációelméleti értelemben használt fogalom, az új, a szélsőséges, a kíméletlen, a karakter-bérgyilkosságot is egyre gyakrabban bevető, a radikális politikai mozgalmak egyik fegyvernemeként is jól bevált kommunikációs stratégia és taktika tömör kifejezése. A DMA kutatása arra is rámutatott, hogy a hatalom megtartásához csak részben elég a valóság elgörbítése, a tömegek félrevezetése, a tájékoztatási rendszer viszonylagos kiegyensúlyozottságának felszámolása, a cáfolatok terjedésének korlátozása. Szerves része ennek a kommunikációs és egyben politikai propagandamodellnek, hogy a konkurenciát támadó szövegek a zsigerekig hatóak legyenek. Védelmet ígérjenek az olyan fenyegetettségekkel szemben, amelyeket a politikai propagandakampányokat megrendelők vetítenek az általuk uralt vászonra, a tömegek tudatába. A hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.” Mindennapi tapasztalatunk, elég csak az éppen zajló háborúkra gondolni, hogy a személyiség lényegét, a személy identitását bántó mondatok „szövegbombázása” nyomán a tömegekben morális pánik alakul ki, az emberek számottevő csoportja feladja a hagyományos értékrendjét, és a manipuláció kiszolgáltatottjává válik. Az állami médiakommandó bevetése Oroszországban, vagy politikai propagandacsapatok bevetése Angliában, Amerikában, Szerbiában, Brazíliában, Kínában, Vietnámban, Magyarországon stb. része a kommunikációs tér megszállásának, annak érdekében, hogy a virtuális térben létrejött valóság eltakarja a kormányzat tevékenysége nyomán kirajzolódó kudarcos, zsákutcás, reménytelen valóságot...
AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/45. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE
Lásd még:
VALÓTLANUL: FEKETE KAMPÁNYOK AZ ORBÁN-RENDSZERBEN (MAGYAR JETI FILM)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.