TELJES ZŰRZAVAR

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2023.10.30.

Ember legyen a talpán, aki képes még eligazodni. Aki még meg tudná különböztetni a fontos dolgokat az ezredrangúaktól. Aki még képes a mesterségesen előállított hírektől elválasztani a valóban megtörténteket. Aki azt is megérzi, hogy minek lehet jelentősége egy hónap, egy év múlva, és mi az, amire egy hét múlva már senki nem fog emlékezni. S elválasztani, hogy mi az, ami a többségnek is fontos attól, ami legfeljebb két-három politikus számára létkérdés.



Háborúból háborúba tántorgunk

Még hozzá sem szokhattunk az eredetileg villámháborúként tálalt frontokon lassanként két éve tartó öldöklésekhez, s a vele járó menekültek mindennapos hullámaihoz, s máris itt a nyakunkon az újabb háború. Vagy, mi is? Példátlanul rafinált terrortámadás és a ráadható, jogos önvédelem úgyszintén pusztító hatása? Médiaverseny a nemzetközi hírtérben? Ki tud több és hitelesebb áldozatról megrázó képsorokat bemutatni? Kiket képviselnek a világszerte megmozduló tüntetők, kiknek hangosabb a jogos panaszkodásuk? És az oda-visszavágók hullámai mely pillanattól minősülhetnek majd háborúnak. Is.

De mi lesz, ha a többi tűzfészek is kedvet kap ahhoz, hogy legalább egy időre vezető híranyag lehessen belőlük? Meddig maradhatnak nyugton a szerb/koszovói határok mentén egymást provokáló felek? Meddig tesztelhetik egymás pattanásig feszült idegeit az ütközéseket eddig rendre megúszó kínai, amerikai hadigépek? És akkor mi lesz, ha valamelyik nagyhatalom a meglévő gócok bármelyikében lát annyi „fantáziát”, hogy feltüzelésükkel időleges időnyereséget vél begyűjteni belső gondjai elfedésére? Ne is nagyon nézegessük a világtérképet, mert majd’ minden kontinensen újabb és újabb veszélygócokra lelhetünk.

Itthon nincsen háború…

Itthon csak a megszokott rendkívüli állapot van, ugyanis szép csöndben a hónap elején újabb fél évre meghosszabbították azt a rendkívüli állapotot, amelynek lassanként a nyolcadik éve foglyává vált az egész hatalommegosztási intézményrendszer. Tudjuk-e még, hogy milyen is a normál állapot, vagy már azt is megszoktuk, hogy semmi sem szorul indoklásra, a kormány által eldöntött semmiféle kérdést nem kell és nem is lehet ellenőrizni. Elegendő a hetenkénti kinyilatkoztatás dakota módra: uff…így döntöttünk és – kész. Igaz, van még parlament, de ki veszi észre a működését? Igaz, sok a munka… Lassan egy éve fontolgatják például a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását hajánál fogva előrángatott magyarázatokkal és olyan érvekkel, amelyek elmondásakor a megszólalók arcára van írva, hogy ők is tudják, valószerűtlen dolgokra hivatkoznak.

Egyébiránt a legfelsőbb népképviseleti szervnek valóban lehetne sok-sok munkája. Utánajárhatna, vizsgálóbizottságot küldhetne ki, rendkívüli vitanapon tárgyalhatná meg például azt az októberben napvilágot látott jelentést, miszerint a hazai kórházakban tízezerszámra halnak meg olyan betegek, akik az adott intézményben uralkodó állapotoknak köszönhetően kaptak végzetes kimenetelű fertőzést. A nemzeti érdekekre és a magyarság sorsára oly érzékeny többségi parlamenti erő ilyen hírek/ismeretek kapcsán igazán élhetne mindenféle közjogi eszközével, felhatalmazásával avégett, hogy kiderítsék, hogyan fordulhat elő ez a valóságos nemzeti sorscsapás.

Lehetne akár a lehető legmagasabb szinteken is szembenézni mindazzal, amit a Covid két éve alatt is milliók tapasztalhattak meg. Annak az okaival, hogyan alakulhattak ki 2023-ra már tragikus, és százezrek életét veszélyeztető állapotok. Számot lehetne vetni a lehetséges kiutakkal, egyúttal számba véve az évtizedes mulasztások, halasztások, károkozások hosszabb távú következményeit is. S fordíthatnák a figyelmüket a valóban nemzeti sorskérdések megvitatására is, hiszen nem kell a mindennapos kihívásokkal bajlódniuk. Oly sebességgel képesek a kormány számára újból és újból megadni a rendkívüli állapotok lehetőségeit, hogy a végrehajtó hatalom birtokosai elvileg minden forró ügyben azonnal cselekedhetnének.

Erről itt, itt és itt olvashat...

ITT OLVASHATÓ