RÓNA DÁNIEL: TUDATOSÍTANI KELL, HOGY NEM EGY DEMOKRÁCIÁBAN ÉLÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.02.

A politikai rendszer megváltoztatásához a választók szükséges nagyságú tömegének meg kell ismernie a rendszer valódi természetét, és ennek megfelelően cselekednie. Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója. Egy most indult podcastjuk kapcsán beszélgettünk a demokráciáról, az ellenzéki stratégiáról, valamint a választópolgárok lehetséges magatartásáról.

Mennyire övezi tudományos konszenzus, és mennyire számít mégis politikai tettnek kijelenteni ma azt, hogy Magyarország nem autokratikus jegyeket mutató demokrácia, hanem demokratikus jegyeket mutató autokrácia, ahogy a 21 Kutatóközpont napokban indított podcast-jében Bojár Ábellel ezt megtették?

Mindkettő. Tudományos körökben arról van vita, hogy hogyan nevezzük pontosan a magyar rendszert. Lehet hibrid rezsimnek, választási autokráciának, mi az információs diktatúra elnevezést javasoljuk. Kormánypárti elemzőkön kívül nem olvastam olyan véleményt, hogy ne lenne nagyon komoly probléma, vagy hogy ne lenne érdemes azon gondolkodni, hogyan hívjuk ezt a rendszert, mert ez nem demokrácia. Igaz azonban az is, hogy a tudósok, különösen azok, akik a médiában publikálnak, így mi is, politikai jelentőségű mondatokat mondunk, mert bárhogyan hívjuk a mai rendszert, annak politikai jelentősége van. Mert az valaki számára hivatkozási, más számára pedig vitaalap lesz. Többen, köztük Unger Anna, Filippov Gábor, Körösényi András vagy Stefano Bottoni próbálták leírni, mi is pontosan a magyar politikai rendszer. Nem mi vagyunk ebben elsők.

Kimondható-e az, hogy csak azon ellenzéki erőknek érdemes szövetségre lépniük egymással, amelyek ugyanúgy definiálják a rendszert, ugyanazt is gondolják róla? Lehet első lépésnek szabni azt, hogy először a rendszer meghatározásában jussanak egymással dűlőre a különböző pártok?

Nem kell ennek lennie az első lépésnek. Bizonyos fokú egyetértésre szükség van, de teljes egyetértésre nincs abban a kérdésben, hogyan nevezzük a rendszert. Az a szakadék azonban, ami például Ungár Péter és Hadházy Ákos között húzódik, az viszont már valóban nehezen tűnik összebékíthetőnek. Egy ilyen méretű véleménykülönbség biztos, hogy megnehezíti az együttműködést, hiszen ők tényleg homlokegyenest az ellenkezőjét gondolják erről a kérdésről. Érdemes azonban emlékezni arra is, hogy az előző országgyűlési választáson Ungár Péter és Hadházy Ákos mégis ugyanannak a politikai szövetségnek a sikeréért küzdött. Továbbá nem csak ez a különbség volt a pártok között. Volt bal- és jobboldali törésvonal, és még sok hasonlóan fontos kérdésben nem értettek egyet. Az azonban igaz, hogy egy szövetségi rendszer úgy tud erősebb, egységesebb és sikeresebb lenni, ha minél több alapvetésben egyetértenek...

ITT OLVASHATÓ