2023. október 10., kedd

„NEM A HALHATATLANSÁG TITKÁT FEJTETTÜK MEG, MI CSAK BIZONYÍTOTTUK, MI OKOZZA AZ ÖREGEDÉST”

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.10.10.


Miért öregszenek meg a sejtek, és pontosan miben áll az öregedés folyamata? Meg lehet-e állítani, netán vissza lehet-e fordítani az emberi sejtek öregedését, kicselezve ezzel az elkerülhetetlennek tűnő végállomást, a halált? Ezek a kérdések évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget, de egészen a legutóbbi évekig nemhogy válaszok nem léteztek, de még a vizsgálódásra is rendkívül korlátozott eszköztár állt rendelkezésre. Nem csoda, hogy az öregedés biológiai folyamatáról alig-alig tudunk valamit. Ezen változtatott most az ELTE Genetikai Tanszékét vezető Vellai Tibor kutatócsoportja:

a világon elsőként sikerült kísérleti úton is bizonyítaniuk egy több mint egy évtizedes elméletet, mégpedig azt, hogy az öregedés kulcsa az úgynevezett ugráló génekben keresendő.

A Nature Communications szaklapban nemrég megjelent tanulmányában a magyar kutatócsoport arról számolt be, hogy fonálférgek életét már sikerült jelentősen megnövelniük laboratóriumi körülmények között. Mindezt úgy érték el, hogy a férgek sejtjeiben kikapcsolták az úgynevezett ugráló gének egyik fajtáját.

Mik azok az ugráló gének, és hová ugrálnak?

Vellai és kutatócsoportja az ugráló gének egyik fajtáját kapcsolta ki az általuk vizsgált állatok sejtjeiben, aminek hatására az így „kezelt” fonálférgek mintegy 40 százalékkal tovább éltek, mint társaik. De mik azok az ugráló gének, és hová ugrálnak? Az ugráló géneket, vagyis az örökítőanyag egyik pontjáról a másikra átvándorolni képes mobilis DNS-szakaszokat Barbara McClintock amerikai növénygenetikus fedezte fel az 1940-es években. McClintock kukoricákat vizsgált, arra volt kíváncsi, miért néz ki minden egyes cső másként, még ha ugyanarról a tőről szedik is le. Arra jutott, hogy azért, mert a kukorica magvaiban lévő örökítőanyagnak a jelentős része (közel 90 százaléka) mobilis génekből áll, amelyek össze-vissza vándorolva egyedi mutációkat hoznak létre. Felfedezéséről 1951-ben tartott először előadást, amit a szakma olyannyira nevetségesnek tartott, hogy a kutató úgy emlékezett vissza az eseményre, hogy „azt hitték megzavarodtam, hogy teljesen megőrültem”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.