NAHALKA ISTVÁN: A SZEGREGÁCIÓ ELLENI INTÉZKEDÉS KÍNOS, ÉS TÖBB SEBBŐL VÉRZIK 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.16.

(Az előző részt itt olvashatják)

A diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat rettenetesen kínos, és több sebből vérzik. Ha elfogadják, akkor a fél világ fog azon röhögni, hogy csináltunk egy törvényt, ami több mint 2000 iskolából összesen nyolcra vonatkozik. Ráadásul ez a törvényjavaslat csak a külső, intézmények közötti szegregációt ragadja meg, az intézményen belüli óriási szegregációval nem tud semmit sem kezdeni – mondja Nahalka István. Az oktatáskutatóval cikkünk előző részében azt beszéltük meg, hogy a kormány a pedagógushiány tényleges számait tekintve, saját magát is becsapja, ha nem számol a realitással.

A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről nyújtott be törvényjavaslatot Pintér Sándor október elején, nyilván a remélt uniós pénzekre kacsintva. Mi erről a javaslatról az ön véleménye?

A törvény lényege az, hogy az olyan településeken, ahol nem csak egy, hanem több általános iskola is van, meg kell nézni, hogy az egyes iskolákban mekkora a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ha egy iskolában ez 20 százalékponttal kisebb, mint a településen, akkor ott büntetés lesz, és az az iskola 10 százalékkal kevesebb pénzt fog kapni a következő évben. Maga a törvényjavaslat egyébként rettenetesen kínos, több ezer sebből vérzik.

Mi a legproblematikusabb benne?

Magyarországon több mint 2000, ha jól emlékszem, 2300 érintett iskola van. Ebből 141 olyan, ahol a településen a hátrányos helyzetű (HH) gyerekek aránya 20 százalék fölött van. Ugyanis csak akkor van esély, hogy egy iskola beleesik a törvényjavaslat által hivatkozott kategóriába, ha az adott településen 20 százaléknál nagyobb a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Hiszen nulla százaléknál kisebb nem lehet, és ha nincs 20 százalék az egész településen, ott egy iskolában sem lesz 20 százalékponttal kisebb a hátrányos helyzetűek aránya. Vagyis csak 141 olyan iskola van, amelyiknek a településén ez esetleg problémát jelenthet. A köznevelési információs rendszer (KIR) 2022-es adataiból azt lehet tudni, hogy akkor összesen nyolc, írd és mondd, nyolc olyan iskola volt Magyarországon – a több mint 2000-ből –, amelynél ez az eset előfordult, tehát 20 százalékponttal kisebb volt a HH arányuk, mint a települési HH arány. Mivel a törvény megfogalmazása kissé bonyolult, itt még a 15 százalék is szerepet játszik, mert a későbbi megfogalmazásban 15 százalékot kell figyelembe venni, és nem a 20-at. Csakhogy abból is csupán 16 iskola volt Magyarországon olyan, ahol az iskolai HH arány kisebb volt 15 százalékponttal, mint a településé. Magyarán itt egy nulla hatású intézkedésről van szó. Eközben nagyon durva szegregációk, szelekciók működnek ebben az országban egészen más alapon, mint ahogy ez a törvény megcélozza. Másképpen alakulnak a dolgok...

ITT OLVASHATÓ